Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for :

  • "multirezisztens" x
Clear All
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Réka Ráhel Bicskó, Renáta Nyilas, Judit Szabó, Ádám Jóna, Ferenc Magyari, Mariann Szarvas, Árpád Illés and Lajos Gergely

National Center of Epidemiology Methodological Letter about the prevention of multidrug resistant bacteria associated infections. [Módszertani levél a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az intenzív osztály kedvező környezet a nosocomialis infekciók számára, nagy részüket multirezisztens baktériumok okozzák. Célkitűzés: Intenzív osztályon szerzett multirezisztens infekciók rizikófaktorainak azonosítása. Módszer: Obszervációs vizsgálatot végeztünk két egyetemi, egy multidiszciplináris és egy sebészeti intenzív osztályon 2014. szeptember 1-jétől 2015. november 30-ig. Azokat a betegeket vontuk be, akiknél az intenzív felvételt követő ≥48 óra után meghatározott baktériumok (P. aeruginosa, E. coli, K. pneumoniae, A. baumanni, S. aureus, S. epidermidis, E. faecium, E. faecalis és multirezisztens változataik) valamelyike okozott elsőként infekciót. Multirezisztens (MRB) és nem multirezisztens (n-MRB) csoportot képeztünk. Rögzítettük a diabetes, COPD, dohányzás, alkoholizmus, akut műtétek és a daganatos betegségek prevalenciáját. Szerepüket a két osztály betegeinél együttesen értékeltük. Az állapotsúlyosságot a felvételi SAPS-II, illetve a pozitív tenyésztés napján számolt SOFA-pontszámokkal jellemeztük. Felmértük a megelőző intenzív terápia, lélegeztetés és antibiotikum-kezelés időtartamát. Eredmények: A multidiszciplináris ITO-n 627, a sebészetin 1096 felvétel történt. A beválasztási kritériumok 79, illetve 57 esetben teljesültek. Előbbi osztályon az MRB-csoportba 41 (48,1%), az n-MRB-csoportba 38 (51,9%) beteg került. Utóbbi osztályon 31 (54,4%) és 26 (45,6%) beteg került a két csoportba. A dohányzás elősegítette a multirezisztens baktériumok jelenlétét (RR: 1,44; CI 95%: 1,04–2,0; p = 0,048). Daganatos betegségek esetében az n-MRB-k kerültek többségbe (RR MRB-re: 0,68; CI 95%: 0,47–0,97; p = 0,026), a többi társbetegség szerepe nem volt szignifikáns. Az állapotsúlyossági pontszámok egyik osztályon sem különböztek a két csoportban. Nem tudtunk különbségeket kimutatni a megelőző intenzív kezelés, gépi lélegeztetés vagy antibiotikus kezelés hosszában sem. Következtetés: A vizsgált osztályokon profiljától függetlenül MRB-rizikófaktornak bizonyult a dohányzás. Időhöz kötött rizikófaktort nem tudtunk azonosítani. Orv Hetil. 2017; 158(32): 1259–1268.

Open access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Dávid Sipos, Adrienn Nyul, Krisztina Kovács, Hussain Alizadeh and Zoltán Péterfi

National Center for Epidemiology. Prevention of bacterial infections caused by multidrug-resistant bacteria guideline. [Módszertani levél a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések megelőzéséről] 2016

Open access

Kristóf K.: Nozokomiális fertőzéseket okozó multirezisztens baktériumok mikrobiológiai jellemzői. Doktori értekezés, 2010. Budapest, Semmelweis Egyetem. Kristóf K

Open access

://www.ecdc.europa.eu 18 Szücs O, Kristóf K, Darvas K, et al. Changes in the incidence of multiresistant pathogens and its consequences in intensive care unit. [Multirezisztens kórokozók gyakoriságának változása és ennek

Restricted access

A Streptococcus pneumoniae fertőzések valódi jelentőségét világszerte mind a laikus, mind az általános orvosi közvélemény messze alulértékeli. Csecsemő- és kisgyermekkorban a pneumococcus otitis media a leggyakrabban antibiotikum adását igénylő kórkép, míg a lényegesen ritkább pneumococcuspleuropneumonia, szepszis, pneumococcusmeningitis még akkor is nagy kockázatú, potenciálisan halálos végű kórforma, ha nem multirezisztens a kórokozó. Életkortól függetlenül számolni kell súlyos pneumococcusfertőzéssel a krónikus betegséggel, illetve lép nélkül élőkben, a bármilyen okból immunszuppresszív terápiát igénylőkben is. Időskorúakban a leggyakoribb kórforma a pneumococcuspneumonia, amelynek halálozása az elérhető terápiás lehetőségek mellett az elmúlt évtizedekben sem csökkent számottevően. Jelenleg a pneumococcusfertőzések jelentős hányada megelőzhető lehetne aktív immunizációval. A szerző vázolja a rendelkezésre álló, 10-valens, 13-valens fehérjével konjugált és 23-valens poliszacharid pneumococcusvakcinákkal elért eddigi globális és hazai eredményeket. Ismerteti a 13-valens konjugált pneumococcusvakcina új, minden életkorra vonatkozó indikációit és a pneumococcusprevenciós programok jövőbeli kihívásait. Orv. Hetil., 2014, 155(7), 243–247.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Erzsébet Burgettiné Böszörményi, István Barcs, Gyula Domján, Katalin Bélafiné Bakó, András Fodor, László Makrai and Dávid Vozik

Absztrakt

Bevezetés: A folyamatosan megjelenő multirezisztens kórokozók és a bevetett új antibiotikumok között állandó „harc” folyik. A klinikumban és az állatgyógyászatban használt antibiotikumok jelentős része már nem hatékony. Eltérő hatásmechanizmusú antibakteriális peptidek alkalmazása alternatív megoldást jelenthet. A rovarpatogén Xenorhabdus budapestensis baktérium szintetizálni képes különböző antimikrobiális hatású fehérjekomponenseket (bicornutin-A, fabclavin). Célkitűzés:Xenorhabdus budapestensis antibakteriális hatásának mérése zoonózist okozó baktériumokon in vitro. Módszer: Gram-pozitív (Rhodococcus equi, Erysipelothrix rhusiopathia, Staphylococcus aureus, Streptococcus equi, Corynebacterium pseudotuberculosis, Listeria monocytagenes) és Gram-negatív (Salmonella gallinarum, Salmonella derbi, Bordatella bronchoseptica, Escherichia coli, Pasteurella multocida, Aeromonas hydrophila) tesztbaktériumokon sejtmentes fermentlé és a tisztítottfehérje-biopreparátum antibakteriális hatásának mérése agardiffúzióval véres agaron. Eredmények: A Xenorhabdus budapestensis fehérjéket termel, amelyek hígításaitól függően erős antibakteriális aktivitást fejtettek ki a tesztelt baktériumokon. A tisztított frakció hatása erősebb volt, mint a sejtmentes fermentlé. A Gram-pozitív baktériumok érzékenyebbek voltak. Következtetések: A Xenorhabdus budapestensis antimikrobiális hatású fehérjéi hatékonyságot mutattak a zoonózist okozó baktériumokon, és potenciális esélyük lehet e szervezetek elleni bevetésre, illetve azok megelőzésében a jövőben. Orv. Hetil., 2015, 156(44), 1782–1786.

Open access

Absztrakt:

Az Országos Onkológiai Intézet Hematológia Osztályán a 2017. évben hemokultúrákból kitenyészett baktériumok spektrumát, kóroki szerepét, rezisztenciatulajdonságait vizsgáltuk. Összefüggést kerestünk olyan kockázati tényezőkkel, mint az intravascularis kanülviselés, illetve az abszolút neutrophilszám. Értékeltük az egyes baktériumok okozta infekciók letalitását. A kapott eredményeket összevetettük a 2012. év epidemiológiai adataival. 2017-ben összesen 372 palack hemokultúrát vettünk, ezek közül 66 palackból (18%) tenyészett ki baktérium. A kontaminált hemokultúrák kihagyása után, ezek alapján 30 betegben 30 véráram-infekciós epizódot dokumentáltunk. A lymphoma miatt kezelés alatt álló betegcsoportban a Gram-pozitív és Gram-negatív izolátumok aránya egyenlő, míg 2012-ben a Gram-pozitív izolátumok domináltak. A kanült viselők esetében a Gram-pozitív bacteriaemiák kockázata továbbra is nagyobb, ugyanakkor a neutropeniásokban megnőtt a Gram-negatív fertőzések kockázata. Az 5 évvel korábbihoz képest gyakrabban fordulnak elő multirezisztens baktériumok által okozott infekciók. A Gram-pozitív véráramfertőzések 30 napos halálozása 11%, a Gram-negatív bacteriaemiaké 22% volt.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Hematológiai és őssejt-transzplantált betegek véráram-infekcióiról kevés adat áll rendelkezésre. Epidemiológiájuk naprakész ismerete ugyanakkor elengedhetetlen a hatékony terápia megválasztásához. Célkitűzés: Jelen kutatás célja a véráram-infekciók gyakoriságának, a kórokozók megoszlásának és rezisztenciájának elemzése, a 7 és 30 napos halálozás, illetve az ezt befolyásoló rizikófaktorok vizsgálata volt. Módszer: 2016. január és 2017. július között a Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályon ápolt betegek véráram-infekcióira vonatkozó adatok kerültek feldolgozásra. Az adatokat, az intézményi adatbázisokból gyűjtöttük össze és retrospektív módon elemeztük, leíró statisztikai módszerek alkalmazásával. A rezisztenciára vonatkozó adatokat összevetettük az Országos Epidemiológiai Központ 2016-os adataival. Eredmények: Összesen 362 beteg 624 pozitív vérmintájából 216 kontaminációnak bizonyult. A 408 nem kontamináns izolátumhoz kapcsolódó epizódok száma 353 volt. A monomikrobás (N = 320) epizódok hátterében 149 (47%) esetben Gram-pozitív, 166 (52%) esetben Gram-negatív, 5-ben (2%) pedig gomba kórokozó igazolódott. Gram-pozitív speciesek: koaguláz-negatív staphylococcusok (49%), Staphylococcus aureus (16%), Streptococcus species (15%). Gram-negatív speciesek: Escherichia coli (46%), Klebsiella species (19%) és Pseudomonas aeruginosa (17%). A Staphylococcus aureusok 19%-a, a Staphylococcus epidermidis törzsek 73%-a methicillinrezisztens, az enterococcusok 20%-a vancomycinrezisztens, az Acinetobacter baumannii és Pseudomonas aeruginosa törzsek 40% illetve 11%-a multirezisztens, a Gram-negatívok 27%-a fluorokinolonrezisztens, az Enterobacteriales 14%-a kiterjedt spektrumú béta-laktamáz-termelő volt. A 7 és 30 napos halálozás 12% és 21% volt. Halálozás szempontjából szignifikánsan magasabb kockázatot jelentett a fungaemia (p = 0,007) és a myeloma multiplex mint alapbetegség (p = 0,045). Következtetések: Kutatásunkban a Gram-negatív baktériumok enyhe túlsúlyát és az országos átlagnál kedvezőbb rezisztenciát figyeltünk meg. Halálozás szempontjából kiemelt figyelmet érdemelnek a myeloma multiplexes betegek és a gombainfekciók.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Alexandra Horváth, Géza Reusz, János Gál and Ákos Csomós

the intensive care unit. [Multirezisztens kórokozók gyakoriságának változása és ennek vonatkozásai az intenzív osztályon.] Orv. Hetil., 2011, 152 , 1486–1491. [Hungarian] Darvas K

Open access