Search Results

You are looking at 1 - 10 of 32 items for :

  • "munkaerőpiac" x
  • All content x
Clear All

Fényes , H. , & Mohácsi , M. 2019 Labour market and human capital. Theory and practice. [Munkaerőpiac és emberi tőke. Elmélet és gyakorlat] Debrecen Debreceni Egyetemi Kiado Labour market and human capital. Many sciences and many researchers deal

Open access

Absztrakt:

Tanulmányomban a felsőoktatás és munkaerőpiac kapcsolatának legfontosabb szakirodalmát kívánom bemutatni, ezután ismertetem primer kutatásom egy részének eredményeit. Kutatásom során a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatát kívántam körbejárni, egészen attól, hogy az egyetemisták mennyire tudatosak a szakmaválasztás terén, illetve hogy a felsőfokú végzettek – akik a szakmájukban helyezkedtek el – hogyan vélekednek a tanultak alkalmazhatóságáról, és hogy a vállalkozói szférának milyen tapasztalatai vannak a frissen végzettek felkészültségét illetően. Érdeklődésem a többéves egyetemi munka során alakult ki, vizsgálataimat a munkakörnyezetemben végeztem.

Open access

) Felsőfokú végzettségű pályakezdők a munkaerőpiacon. In: Galasi P. & Varga J. (eds) Munkaerőpiac és oktatás . Budapest, MTA Közgazdaságtudományi Intézet. 7 Gangl, M. (2002) Changing

Open access

A szerző bemutatja a Lisszaboni Program kiindulópontjait, majd elemzi a megvalósítás késlekedésének okait. „Független értékelésében”kitér a döntéshozatal és bürokrácia európai problémáira (az USA-val összehasonlítva), valamint vázlatosan bemutatja a program három fő területén, azaz a K+F és innováció, a belső piaci program és a munkaerőpiac vonatkozásában tett előrehaladást. A Programról készült értékelő jelentések puhaságának fő okaként rámutat, hogy egyfajta kooperatív játék zajlik a bírálók és bíráltak között: olyan kritikát kell adni, amely igaz, de „externáliákra”hivatkozva könnyen visszautasítható. A kilátások elemzése során a cikk kiemelt problémaként mutat rá arra, hogy a Program figyelmen kívül hagyja az amerikai és az EU-beli gazdaság- és társadalomszerveződés nagyban eltérő jellemzőit, és azzal számol, mintha az Unióban is hasonlóan erős politikai és társadalmi támogatás állna a gazdasági teljesítőképesség és általában a nemzetközi pozíciók javítására irányuló törekvések mögött, mint az Egyesült Államokban.

Restricted access

A tanulmány az „Ifjúság 2000” kutatás adatainak felhasználásával készült, mely vizs­gálatot a 15-29 éves korosztályokat reprezentáló, 8000 fős országos mintán bonyo­lítottuk le. A minta területileg, nemek és korcsoportok szerint reprezentatív. A tanulmány mindenekelőtt a munkaerőpiacon a rendszerváltás után bekövet­kezett alapvető változásokkal foglalkozik: a tömeges munkanélküliség megjelenésével és annak tartóssá válásával, a foglalkoztatottság alacsony szintjével, a társadalom polarizálódásának és a marginalizálódott rétegek kialakulásának folyamatával, a munka­erőpiac szegmentálódásával és a globalizációs folyamatokba való bekapcsolódás ellentmondásos kísérőjelenségeivel. Egyfelől a munkaerővel szembeni követelmények növekedésével, az új munkaerő-felhasználási formák elterjedésével, másfelől a területi, regionális és településtípusok közti különbségek növekedésével. E változások a fiatal korosztályok számára merőben új körülményeket teremtettek, hiszen megnehezítették a munkaerőpiacra való belépést, ezáltal kikényszerítették az érintett korosztályok iskolarendszeri „parkíroztatásának” megoldását, amely aztán a munkába állás időpontjának, továbbá a házasodás és a gyermekvállalás idejének a kitolódását is eredményezte. A tanulmány részletesen foglalkozik a munkaerőpiacra bejutott fiatalok életkori és iskolázottsági jellemzőivel, foglalkozási szerkezetével, munkaerő-piaci mozgásaival (fluktuáció), megélhetési körülményeivel, a bérek és fizetések megoszlásával és az ingázás jelenségével.

Restricted access

): Magyarországi munkaerőpiac 2003. Foglalkoztatási Hivatal, Budapest. Magyarországi munkaerőpiac 2003 Makó, Csaba - Simonyi, Agnes (1998): Les

Restricted access

Dolgozatunkban a gazdasági szféra oktatással szembeni elvárásait és véleményét kívánjuk bemutatni egy Észak-Alföld régióban végzett kérdőíves felmérés eredményeinekismertetésén keresztül. Az elsőrészben a minta, a mintavétel és a megkérdezett vállalatok néhány fontosabb jellemzőjét írjuk le. Ezután megkíséreljük bemutatni, mely területen tapasztalhatóstrukturális eltérés az oktatási kibocsátás és a gazdasági kereslet között, majd kitérünk a vállalatok felsőoktatási intézményekkel való elégedettségére, elsősorban a régiós intézményekre koncentrálva. Ennek során megállapítjuk: néhány képzés kivételével a vállalatok közömbösek az iránt, hogy a munkavállalóa régióban szerezte-e a diplomáját, és csak nagyon kevés esetben mondható, hogy kifejezetten preferálják a nem régiós intézmények képzéseit. Mindemellett a vállalatok a felsőfokúvégzettségű alkalmazottaik nagy részét továbbképzik, ebben azonban nem támaszkodnak a (regionális) felsőoktatási intézményekre. A tanulmány második részé_

Restricted access

munkaerőpiac – eszményektől a kompetenciák felé. Szeged, SETUP–Belvedere Meridionale. pp. 67–87. 3 Bocsi, V., Fényes, H. & Markos, V. (2017) Motives of

Open access

A Lisszaboni Stratégia egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy 2010-re az EU-ban átlagosan 70%-ra emelkedjen a foglalkoztatás. A félidei értékelés szerint az EU igen messze van ettől a céltól. A tagállamok között jelentős különbségek vannak. Egyesek már túlteljesítették a célt (Egyesült Királyság, Svédország, Dánia, Hollandia), mások közelítik azt (Finnország, Ausztria, Írország, Portugália). A probléma a többi tagállammal van, különösképpen a kontinens három legnagyobb gazdaságával: Németországgal, Olaszországgal és Franciaországgal. Ezekben magas a strukturális és a hosszú távú munkanélküliség, foglalkoztatási rátájuk pedig stagnál vagy lassan emelkedik. E három tagállam állítja előugyanakkor az EU GDP-jének több mint felét, valamint az eurózóna GDP-jének több mint kétharmadát. Világos, hogy e tagállamok jelentős elõrehaladása nélkül az EU nem fogja teljesíteni a 70%-os célt.A stagnálás és a gyenge munkaerő-piaci teljesítmény az eurózóna három legnagyobb gazdaságában elsősorban a rugalmatlan munkaerőnek köszönhető(erős munkavállaló-védelem, rugalmatlanság a munkaerőbérlésben és -elbocsátásban), valamint a magas élőmunka-terheknek és szociális kiadásoknak, de a demográfiai faktor (a társadalom elöregedése) is fontos szerepet játszik. Ezen országoknak liberalizálniuk kell munkaerőpiacaikat, és engedniük kell a magas jóléti kiadásokból, kedvezményekből, valamint a magas adókból, hogy befektetőbarátabb környezetet teremtsenek. Ez serkentheti a foglalkoztatást. E reformok nélkül a gazdasági stagnálás folytatódni fog, és az EU nem fogja teljesíteni foglalkoztatási célkitűzéseit.

Restricted access

A tanulmány a felsőfokú képzés növekvő volumenének munkaerő-piaci hatásait vizsgálja a Veszprémi Egyetemen végzett hallgatók körében. Az 1997-ben és 2002-ben végzettek összehasonlítása azt mutatja, hogy a felsőoktatás expanziójának vannak mérhető munkaerő-piaci következményei, amelyek azonban nem függetlenek attól, hogy a megkér_d

Restricted access