Search Results

You are looking at 1 - 10 of 34 items for :

  • "munkahelyi stressz" x
Clear All

A munkahelyi stressz egészségkárosító hatását egyre több szakirodalmi adat támasztja alá. Kutatásunk céljai: a pedagógusok lelki egészsége és a munkahelyi stressz közti kapcsolat feltárása, valamint az énhatékony­ság és a túlvállalás lelki egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Módszerek: Kérdőíves, keresztmetszeti vizsgálatunk általános iskolai peda­gógu­sok körében folyt. A vizsgálati mintát 87 pedagógus alkotta, mindegyikük nő. A munkahelyi stresszt a Siegrist-féle modell keretein belül értelmeztük, mérésére az Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanságának kérdőívét alkalmaztuk. Az énhatékonyság mérésére a Schwarzer-féle énhatékonyság kérdőívet, a mentális egészségi állapot felméréséhez pedig a Maslach-féle kiégés kérdőívet, a Beck depresszió kérdőív rövidített változatát és a Maastricht vitális kimerültség kérdőív rövidített változatát használtuk fel. Az adatok elemzését lineáris regressziós eljárás segítségével végeztük. Eredmények: A vizsgálat eredményei szerint a pedagógusok lelki egészségének fontos meghatározó tényezője az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalansága. A túlvállaló magatartás és az énhatékonyság mind a kiégés, mind a vitális kimerültség prediktorának bizonyult, viszont a depressziós tünetek egyik egyéni jellemzője sem mutatkozott szignifikáns magyarázó tényezőnek. A túlvállalás és a munkahelyi stressz közötti interakció szignifikánsnak bizonyult a vitális kimerültség tekintetében, míg az énhatékonyság a munkahelyi stressz és a kiégés kapcsolatának volt moderáló tényezője. Következtetések: A vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a különböző mentális egészségi változókra eltérő módon és mértékben hatnak a munkahelyi stressz káros hatásait is befolyásoló egyéni jellemzők. A lelki egészség megőrzését célul kitűző intervenciós programok megtervezésénél a jelen tanulmányhoz hasonló vizsgálatok eredményeit is érdemes lenne figyelembe venni.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Bence Schiszler, Annamária Karamánné Pakai, Zoltán Szabó, László Bence Raposa, Róbert Pónusz, Balázs Radnai and Dóra Endrei

Absztrakt

Bevezetés: A magyar egészségügyi szférában dolgozók körében köztudott a magas fokú stresszhatás jelenléte, amely kihathat az egyénre. Célkitűzés: A földi és légi mentésben dolgozók körében feltárni a munkahelyi stresszt, annak mértékét, illetve a pozitív és negatív megküzdési stratégiáikat. Módszer: 2015. júniustól októberig vizsgálták Magyarországon a földi és légi mentésben dolgozókat. Az adatgyűjtést saját szerkesztésű, illetve a Rahe-féle, Rövidített Stressz- és Megküzdési Kérdőív segítségével online formában végezték. A kutatás keresztmetszeti típusú, kvantitatív jellegű volt (n = 141). Az adatelemzés SPSS 20.0 statisztikai szoftverrel történt. Szignifikanciahatár p<0,05 volt. Eredmények: Nagyobb a munkahelyi stresszhatás jelenléte a földi mentésben dolgozóknál (p<0,01), nagyobb mértékben jelentkeznek náluk testi és pszichológiai tünetek (p<0,05). A Globális Stressz és Megküzdési Index alapján hatékonyabb copingmechanizmus figyelhető meg a légi mentésben dolgozóknál (p<0,01). Következtetések: Aránytalanság áll fenn a dolgozót ért stresszhatás és az azzal való megküzdési mechanizmus közt. A munkahelyi stressz csökkentésében a munkahelyek humán menedzsmentjének alapvető szerepe és érdeke is kell, hogy legyen. Orv. Hetil., 2016, 157(45), 1802–1808.

Restricted access

1475 1482 Salavecz Gy., Neculai K., Jakab E. (2006): Munkahelyi stressz és énhatékonyság szerepe pedagógusok mentális egészségének alakulásában. Mentálhigiéné és

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Veronika Mészáros, Zoltán Cserháti, Attila Oláh, Dóra Perczel Forintos and Szilvia Ádám

Pikó, B.: Behavioral science approach to nursing profession: Psychosomatic symptoms – job related stress – social support. [A nővéri munka magatartás-tudományi vizsgálata. Pszichoszomatikus tünetek, munkahelyi stressz, társas támogatás.] LAM, 2001, 11

Open access
Társadalomkutatás
Authors: Edit Szűcs, Sándor Kovács, Eszter Tornai, Tímea Takács and Andrea Matkó

Juhász Ágnes (2002): Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés . Oktatási segédanyag. Munkaés Szervezet pszichológiai Szakképzés. Budapest. Juhász Á

Restricted access

. In: Susánszky, É., Szántó, Zs. (eds.): Hungarian mental health 2013. [Munkahelyi stressz és egészségi állapot összefüggése a Hungarostudy 2013-as felmérés alapján. In: Susánszky, É., Szántó, Zs. (szerk.): Magyar Lelkiállapot 2013.] Semmelweis Kiadó és

Open access

162 Pikó B. F. (2001): A nővéri munka magatartástudományi vizsgálata: Pszichoszomatikus tünetek, munkahelyi stressz, társas támogatás. Lege Artis Medicine 11 (4): 318

Restricted access

Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán. Psychiatria Hungarica , 16 (4): 384—402. Salavecz Gy., Neculai K., Jakab E. (2006a): A munkahelyi stressz és az énhatékonyság szerepe a pedagógusok mentális

Restricted access

Denmark? Scandinavian Journal of Public Health, 38 (3 Suppl), 42—50. 36 Salavecz, Gy. (2008). Munkahelyi stressz és egészség. In M. Kopp (szerk.), Magyar Lelkiállapot 2008 (288—297). Budapest

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Krisztina László, Zsuzsa Győrffy, Gyöngyvér Salavecz, Szilvia Ádám and Mária Kopp

Bevezetés: A stressz és a fájdalmas menstruáció közötti összefüggés jól ismert, azonban keveset tudunk a munkahelyi stressz és a súlyos dysmenorrhoea kapcsolatáról. Jelen kutatás célkitűzése négy munkahelyi stressztényező, az alacsony munkahelyi kontroll, a munkatársi társas támogatottság hiánya, a munkával kapcsolatos bizonytalanság, valamint a munkával való elégedetlenség és a napi tevékenységet korlátozó súlyos menstruációs fájdalmak közötti kapcsolat vizsgálata. Módszerek: Deskriptív és logisztikus regressziós elemzéseinket a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés egy almintáján végeztük, azon nők körében, akik 55 évnél fiatalabbak, és az oktatás és kultúra ágazatban dolgoztak a felmérés idején (n = 419). Eredmények: Mintánk 16,3%-a számolt be súlyos, a mindennapi tevékenységét korlátozó dysmenorrheáról. A megfelelő kontrollhoz képest erre a csoportra szignifikánsan alacsonyabb munkatársi támogatás és munkahelyi biztonság jellemző. Regressziós elemzésekben a kor, iskolai végzettség, gyermektelenség, dohányzás, testtömeg-index, valamint ez előző évi nőgyógyászati kezelések hatásának figyelembevétele után is fordított összefüggést mutatott a súlyos dysmenorrheával a munkatársi társas támogatás és a munkával kapcsolatos biztonságérzet. Következtetések: Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a munkahelyi stressz hatással lehet a súlyos dysmenorrhoea kialakulására és/vagy fenntartására. A dysmenorrhoea és a munkahelyi stressz bizonyos tényezői közötti kapcsolat pontosabb megismeréséhez további vizsgálatok szükségesek.

Restricted access