Search Results

You are looking at 1 - 10 of 28 items for :

  • "munkanélküliség" x
  • All content x
Clear All

Frey Mária - Gere Ilona (1992): A munkanélküliség szociális hatása. Esély , 3. sz.: 74-78. A munkanélküliség szociális hatása Esély

Restricted access

IRODALOM Bagdy E . ( 1995 ). Promotion of development in professional personality within the university . Acta Psychologica Debreceniensis , 18 , 5 - 11 . Béres R . ( 2012 ). A munkanélküliség lélektani háttere - az újrakezdés esélye vagy a

Open access

Tímár János (1994): A foglalkoztatás és a munkanélküliség sajátosságai a posztszocialista országokban. Közgazdasági Szemle , 7-8. A foglalkoztatás és a munkanélküliség sajátosságai a posztszocialista országokban

Restricted access

Az anyag azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy vajon a magyar fiatalok miként látják a rendszerváltást követő jelentős gazdasági, társadalmi, politikai és tulajdoni átrendeződési folyamatok következményeit, és minként ítélik meg azoknak a kortársaik (fiatalok) és a saját életükre gyakorolt hatásait. A problémát egy hosszú ideje tesztelt kérdés „mit tart az ifjúság legégetőbb problémájának” kapcsán járja körül társadalmi és regionális metszetben az anyag, melyre az „Ifjúság 2000” kutatásban nyolcezer 15-29 éves fiatal válaszolt. A fiatalok válaszaiból kirajzolódó szubjektív társadalomkép centrumában a „munkanélküliség”, az „alacsony keresetek”, a „lakáshelyzet megoldatlansága” vagy a „létbizonytalanság” problémái állnak, csupa olyan tényező, amely a társadalmi lét legelemibb összefüggéseit kondicionálja. A fiatalok által felrajzolt szubjektív társadalomképből egybeesve a reálfolyamatokkal megállapítható, hogy a magyar ifjúság reálisan - nem pesszimistán - értékeli a körülötte zajló folyamatokat. Ugyanakkor az is jól érzékelhető, hogy e társadalmi méretekben megoldatlan problémák súlyos feszültségeket keltenek körükben, melyekre az eddigiekben nem születtek adekvát és hatékony politikai és gazdasági válaszok.

Restricted access

A biomassza előállításának és energetikai célú hasznosításának társadalmi hatásai a szakértők által leírtak alapján rendkívül pozitívnak mutatkoztak. Az elmúlt tíz év adatait alapul véve mindez nem jelenthető ki egyértelműen, tekintettel arra, hogy a statisztikai adatok elemzése bizonyos esetekben nem támasztja alá a korábbi tanulmányokban leírtakat.A biomassza energetikai célú hasznosítása ugyan képes munkahelyeket teremteni — a szántóföldeken, az erdőgazdálkodásban, a logisztikában, valamint az erőművekben — és emelni a térségek életszínvonalát, azonban az alacsony képzettségűek számára csak szezonális foglalkoztatást biztosít. Az előirányzott hatások megkérdőjelezhetőségét vetíti előre továbbá, hogy az elmúlt évek és napjaink migrációs adatait vizsgálva az idősorelemzés eredményei alapján sem történt érdemi változás.Összességében a biomassza társadalmi hatásai elmaradnak a várakozásoktól, aminek számos oka lehet; egyrészt a hatások hosszabb távon jelenthetnek pozitív változást, másrészt napjainkban túl optimisták a várakozások, továbbá globális és egyes regionális változók dominálják a biomassza társadalmi hatásait.

Restricted access

Economy 148 75 Friedman, M. (1986): Infláció, munkanélküliség, monetarizmus. Budapest: KJK, 263

Restricted access

A 2007-es nyári eseményekkel indult és 2008-ban már látható formát öltött válság semmiképpen sem egy a szokványos recessziók sorában. A szubprime válságként ismert visszaesés egy több évtizedes léptékű transzformációs válság része, és nem érthető meg ezen a kontextuson kívül. A transzformációs válság annak a következménye, hogy az ipari társadalom tömegtermékeket produkáló, rutinfolyamatokon nyugvó merev rendszere fokozatosan átadja helyét a gyorsan változó, innovatív tudásgazdaságnak. A tanulmány sorra veszi ennek az új gazdaságnak a fontosabb elemeit, amelyek közös tulajdonsága a bizonytalanság, illetve a stabilitás hiánya. Azok a hagyományos piacbefolyásoló eszközök (például a keynesi keresletnövelés), amelyek kiszámíthatóan működtek a tömegtermékek piacán és jól kalkulálható tömegreakciókat váltottak ki, az információgazdasági környezetben lényegesen veszítenek erejükből. A munkavállalók, a gazdasági szervezetek és a kormányok nehezen alkalmazkodnak az új gazdaság természetéhez: a gyors változásokhoz és az állandósult bizonytalansághoz. A szerző a munkapiaci anomáliák: az új, magasabb természetes rátát produkáló munkanélküliségnek és a tehetséges munkavállalók hiányának az együttes jelenlétén keresztül mutatja be az alkalmazkodás viszontagságait. A tanulmány a kormányzati alkalmazkodás nehézségeinek és az állami szabályozás megoldatlan dilemmáinak az elemzésével zárul a szellemi termékek piacán.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ibolya Hegedűs, Veronika Morvai, Péter Rudnai, Éva Szakmáry, András Paksy, and György Ungváry

and quality of life. In: Glatz, F. (ed.): Life situation – Quality of life, dead ends and ways out. Hungary at the turn of the Millennium. Strategic Research at the Hungarian Academy of Sciences. [Munkanélküliség és életminőség. In: Glatz, F. (szerk

Open access

On the Road to Integration: Introducing an Empirical Study in Progress Examining Long-Term Unemployed People

Vorstellung einer gegenwärtig laufenden empirischen Untersuchung von Langzeitarbeitslosen

European Journal of Mental Health
Authors: Attila Pilinszki and Zsuzsanna Ládonyi

In der Studie stellen wir ein gegenwärtig laufendes Forschungsprojekt vor, das die Untersuchung der gesellschaftlichen Integration von Langzeitarbeitslosen zum Ziel hat. In den letzten Jahren hat sich in Ungarn die Versorgung von Langzeitarbeitslosen mehrmals verändert. Eine der hauptsächlichen Veränderungen besteht darin, dass bei der Hilfe für diese Klientengruppe die Sozialarbeit eine bedeutendere Rolle erhält, auf die sich das Fach vorbereiten muss. Die Beschäftigung mit der Masse der Langzeitarbeitslosen stellt die sozialen Einrichtungen vor neue Herausforderungen. Der Bericht beschreibt kurz die Hypothesen der Forschung und das Modell der Untersuchungen. Bei der Erhebung untersuchen wir die Empfänger von regelmäßiger Sozialhilfe in einem Budapester Bezirk hinsichtlich der Beziehung zur Arbeitswelt und der „Ausgliederung“.

Restricted access

. Fóti J.–Lakatos M. (2005–2006): Foglalkoztatottság és munkanélküliség. Információk a magyarországi cenzusok eredményeiből. 7. kötet. A foglalkoztatottak strukturális jellemzői. Országos Foglalkoztatási Alapítvány, Budapest

Restricted access