Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • "növekedési mutatók" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Összefoglalás

Kukorica monokultúra tartamkísérletben, hatóanyag-azonosság elve alapján összehasonlítottuk az istállótrágya és a műtrágya hatását a kukorica növekedési mutatóira, három éven keresztül, 2005–2007-ben. Az istállótrágya és a műtrágya hatásának jellemzésére a növekedésanalízis mutatói közül vizsgáltuk a kukoricanövény szárazanyag-produkciójának és levélterületének abszolút növekedési rátáját (AGR), a nettó asszimilációs rátáját (NAR) és a levélterület arányát (LAR). Az eredmények értékeléséhez Hunt és Parsons (1974) által kidolgozott növekedésanalízis programot használtuk, amely magában foglalja a matematikai és statisztikai számításokat is. Az évjárathatás elemzése elsősorban a csapadékhiány jelentős terméslimitáló hatására mutatott rá, amelynek következtében, a kísérleti kezelések hatása a kedvezőtlen évjáratokban kevésbé, vagy egyáltalán nem volt mérhető a terméseredményekben. Ugyanakkor az évjárathatás jól jellemezhető volt a szárazanyag-produkció dinamikájával és a levélterület eltérő szezondinamikájával.

Restricted access

Összefoglalás

A gyümölcstermesztésben a megfelelő termésbiztonság elérésében és fenntartásában kulcsszerepe van a rendszeres és szakszerű tápanyag-utánpótlásnak. Munkánk során nitrogén, foszfor, kálium és magnézium műtrágyakészítmények (Kontrol, NP, NPK, NPKMg) hatását vizsgáltuk a fák vegetatív és generatív teljesítményére intenzív almaültetvényben ’Golden Reinders’ fajtán hároméves kísérletben (2016-2018). Eredményeink alapján a vizsgált időszakban a legnagyobb mértékű (80%) törzsgyarapodást a NPKMg kezelésben rögzítettük. 2016-ban és 2018-ban a fák optimális termésmennyiséget produkáltak (0,83-1,25 kg cm−2, valamint 0,78-1,15 kg cm−2) míg 2017-ben a kisugárzási fagyok miatt alacsonyabb hozamokat kaptunk (0,21-0,60 kg cm−2). Valamennyi évben és kezelésben a gyümölcsök mérete elérte az étkezési piac által támasztott követelményeket (75 mm átmérő), de azok alakulásában tendenciózus kezeléshatást nem tapasztaltunk. A levelek méretében ugyanakkor 6-10% körüli gyarapodás jelentkezett és azok relatív klorofill-tartalma, azaz a SPAD értéke, 2-5% körüli mértékben növekedett a vizsgálatok 2. és 3. évében az alkalmazott műtrágya kezelésekben.

Open access

Összefoglalás

A termést meghatározó növekedésdinamika egyrészről genetikailag meghatározott tulajdonság, másrészről pedig környezeti adottságoktól függ. A környezeti tényezők közül a N-műtrágyázásra (0, 80, 160 és 240 kg/ha) adott növekedési- és produkcióbeli reakciókat vizsgáltuk három eltérő tenyészidejű genotípus (extra korai Mv Toborzó, korai Mv Palotás és középkorai Mv Verbunkos) esetében 2007-ben és 2008-ban. A kísérletet Martonvásáron, erdőmaradványos csernozjom talajon állítottuk be. A növekedésanalízishez hetente vettünk mintát, 2007-ben összesen 24, 2008-ban 21 alkalommal. A szárazanyag és levélterület dinamikájával, és az ezekből számított növekedési mutatókkal jellemeztük a N-műtrágyázás, a fajták, illetve az évjárat hatását. A növekedésanalízis klasszikus és funkcionális módszerével kiszámítottuk a levélterület index (LAI), a biomassza- és levélterület tartósság (LAD, BMD), valamint harvest index (HI) mutatókat. Megállapítottuk, hogy a szárazanyag produkció és a levélterület az N160, ill. az N240 kezelésig szignifikáns növekedést mutatott. A maximális LAI, a kumulált LADLAI és BMD, valamint HI mutatók kvantitatív értékekkel jellemezték a N-műtrágyázás, a genotípus és az évjáratok hatását. A legnagyobb termést 2007-ben az N160, 2008-ban az N80 műtrágyaszinten kaptuk, a növekedési mutatók legmagasabb értékeit pedig mindkét évben az N160 és N240 kezelésekben.

Restricted access