Search Results

You are looking at 1 - 10 of 53 items for :

  • "nőgyógyászat" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Norbert Kiss, Dóra Plázár, Kende Lőrincz, András Bánvölgyi, Sándor Valent, and Norbert Wikonkál

References 1 Papp Z. Textbook of obstetrics and gynaecology. [A szülészet-nőgyógyászat tankönyve.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2017. [Hungarian

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Bokor, Noémi Csibi, Péter Lukovich, Réka Brubel, József Gábor Joó, and János Rigó

Absztrakt

Bevezetés: A mélyen infiltráló endometriosis kezelésében az elváltozások hagyományos sebészi eltávolítása súlyos szövődményekkel járhat. Célkitűzés: Idegkímélő, illetve hagyományos technikával végzett műtétek összehasonlítása, az egyes szövődmények előfordulási gyakoriságának ismertetése mélyen infiltráló endometriosissal foglalkozó munkacsoportok műtéti eredményeinek összefoglalásával. Módszer: A szerzők retrospektív elemzést végeztek a 2004. március 31. és 2015. március 31. között megjelent tudományos közlemények felhasználásával. A keresést a http://www.pubmed.org adatbázisban végezték az „endometriosis”, „deep infiltrating,” „nerve-sparing, surgery” (endometriosis, mélyen infiltráló, idegkímélő, sebészet) keresőszavak kombinációjának alkalmazásával. Eredmények: Mélyen infiltráló endometriosis kapcsán végzett, nem idegkímélő beavatkozásokat követően 19,1–38,5%-ban jelentkezhet átmeneti húgyhólyag-diszfunkció, míg idegkímélő műtéti technika alkalmazását követően a betegek 0,61–33,3%-ában fordulhat elő. Nem idegkímélő technika alkalmazását követően a betegek átlagosan 121,1 napig, idegkímélő műtéteket követően 7–39,8 napig szorultak önkatéterezésre. Krónikus húgyhólyag-diszfunkció mélyen infiltráló endometriosis miatt végzett idegkímélő műtéteket követően nem fordult elő. Következtetések: Az idegkímélő technikák alkalmazása a betegek életminőségének jelentős javulását eredményezi, mivel panaszaik kezelése mellett alacsonyabb posztoperatív szövődményrátával társul. Orv. Hetil., 2015, 156(48), 1960–1965.

Open access

Az elmúlt 30 évben a bevezetett minimálisan invazív műtéttechnika forradalmasította a nőgyógyászati ellátást. A da Vinci robot 2005-ben történő bevezetése a nőgyógyászati sebészetbe nagy léptékű változást hozott. Felhasználási területe főleg az általános és reproduktív nőgyógyászati műtétekre, nőgyógyászati urológiai és nőgyógyászati onkológiai beavatkozásokra összpontosul. Leggyakoribb műtéttípusok: méheltávolítások, myomakiágyazások, függelékeken végzett műtétek, méhkürt-anastomosisok, sacrocolpopexia és a radikális nőgyógyászati onkológiai műtétek. A robotsebészet gyors és széles körű terjedésével ellentétben nem állnak rendelkezésre elegendő számban randomizált összehasonlító és költséghatékonysági vizsgálatok. Megfelelő képzés és gyakorlat birtokában az optimális betegválasztást követően a robotsebészet kiemelkedő előnyökkel jár. Legfontosabb előnyei a minimális vérveszteség, alacsony posztoperatív fájdalom, gyors felépülés és a csekély szövődményráta. Ameddig azonban nem állnak rendelkezésre elegendő számú, hosszú távú követéses vizsgálatok és összehasonlító, randomizált tanulmányok, a robotsebészetet nem szabad minden javallat esetén alkalmazni. A cikk bemutatja a robotsebészet nőgyógyászatban elért fejlődését, technikai felépítését és alkalmazási területeit a rendelkezésre álló irodalmi adatok tükrében. Orv. Hetil., 2012, 153, 967–972.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Béla Gyarmati, Eszter Szabó, Balázs Szalay, Áron Cseh, Noémi Czuczy, Gergely Toldi, Barna Vásárhelyi, and Zoltán Takáts

A hepcidin a vasfelszívódást és a plazmavasszintet közvetlenül csökkentő endogén vegyület. Technikai okok miatt meghatározása nem terjedt el, klinikai jelentőségére vonatkozóan korlátozottak az adatok. Munkánk során nő gyógyászati műtétek kapcsán elemeztük a bekövetkező hepcidinszint-változást. Vizsgálatunk során 17 nőgyógyá szati műtéten átesett nő esetében a műtét előtt közvetlenül, majd azt követően 3 nappal vett vérmintában határoztuk meg tömegspektrometriával a hepcidinszintet, valamint ELISA-módszerrel a legfontosabb hepcidininduktor, az interleukin-6 szintjét. A műtét után csökkent a szérumvasszint [medián, interkvartilis (17,85 [15,25–24,9] versus 10,1 [7,6–15,0] μmol/L, p<0,01)] és transzferrinszint [60,3 (55,93–67,18) versus 53,1 (49,7–60,0) μmol/L, p<0,01], míg nőtt a hepcidinszint [2,75 (2,24–3,51) versus 8,01 (6,8–9,67) μg/L, p<0,01) és az interleukin-6-szint (ND – nem detektálható) [ND [ND – 2.2] versus 8,15 (2,31–12,86), p<0,01]. Következtetés: A műtétet követő vasanyagcsere-változásokkal egyidejűleg a hepcidinszint – hasonlóan más akutfázis-fehérjékhez – gyorsan emelkedik. Eredményeink alapján a hepcidinszint emelkedése és a vasszint csökkenése közötti ok-okozati kapcsolat valószínűsíthető. A hepcidinszint mérésének a mindennapos gyakorlatban a műtétet követő vasanyagcsere-változás monitorozásában, esetleges előrejelzésében lehet szerepe. Elterjedése azonban rutin laboratóriumi tesztek hiányában egyelőre nem valószínű. Orv. Hetil., 2010, 43, 1790–1794.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Mária Jakó, Andrea Surányi, László Kaiser, Dóra Domokos, Róbert Gáspár, and György Bártfai

Pál, A.: Clinical textbook of obstetrics and gynaecology. [A szülészet-nőgyógyászat egyetemi tankönyve.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2012. [Hungarian] Hungarian Society of

Restricted access

Absztrakt

Elemzésünk célkitűzése a teljesítményvolumen-korlát (TVK) hatásának számszaki elemzése az aktív fekvőbeteg-szakellátás hagyományos teljesítménymutatóira, különös tekintettel a TVK miatt ki nem fizetett tételek elemzésére az onkológiai betegellátásban. Az elemzésben szereplő adatok az intézmények által az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) felé küldött jelentéseken alapulnak és mindenhol az aktív fekvőbeteg-szakellátásra vonatkoznak (2006–2008). A degresszió hatását megvizsgáltuk szakmák szerinti bontásban. Kimutattuk, hogy ha az egyes szakmák a kihirdetett országosan egységes, degresszió nélküli Ft/súlyszám alapdíj szerint kapták volna a finanszírozásukat és nem a degresszióval csökkentett értéket, akkor mennyi lett volna a többletbevételük. A degresszió miatti veszteséget abszolút értékben (millió Ft) és a potenciális bevétel százalékában egyaránt megadtuk. Az abszolút értékben (és a bevétel százalékában) a legnagyobb veszteséget elszenvedő szakmák a következők voltak 2008-ban: “12 Onkológia” 1327 millió Ft (4,7%), “40 Kardiológia” 791 millió Ft (3,0%), “04 Szülészet-nőgyógyászat” 772 millió Ft (3,0%), “01 Belgyógyászat” 708 millió Ft (3,3%), “15 Intenzív betegellátás” 661 millió Ft (2,5%), “02 Sebészet” 637 millió Ft (3,2%), “05 Csecsemő- és gyermekgyógyászat” 614 millió Ft (3,9%), “03 Traumatológia” 545 millió Ft (2,5%), “24 Sugárterápia, onkoradiológia” 438 millió Ft (3,1%). A teljesítményvolumen-korlát eltérő mértékben érintette az egyes orvosi szakterületeket. Az onkológiai ellátás a TVK rendszer egyik legnagyobb vesztesének tekintendő.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Márton Doleschall, Dóra Török, Katalin Mészáros, Andrea Luczay, Zita Halász, Krisztina Németh, Nikolette Szücs, Róbert Kiss, Judit Tőke, János Sólyom, György Fekete, Attila Patócs, Péter Igaz, and Miklós Tóth

Absztrakt:

A congenitalis adrenalis hyperplasiát 7 monogénes genetikai betegség összességének tekintjük, melyekből az egyik a szteroid-21-hidroxiláz-deficientia. A congenitalis adrenalis hyperplasia összes kóroki génje a mellékvese szteroidogenezisében vesz részt. A szteroid-21-hidroxiláz-deficientia autoszomális recesszív betegség, amelyért a szteroid-21-hidroxilázt kódoló gén mutációi a felelősek. A szteroid-21-hidroxiláz gén mutációi a congenitalis adrenalis hyperplasiás esetek 95%-át okozzák. Bár az enyhe tünetekkel együtt járó nem-klasszikus szteroid-21-hidroxiláz-deficientiát ritkán diagnosztizálják, a klasszikus szteroid-21-hidroxiláz-deficientia az aldoszteron- és a kortizolelválasztás elégtelensége miatt életveszélyes sóvesztő és adrenalis krízissel járhat együtt. A klasszikus típus élethosszig tartó szteroidpótlást igényel, amely cushingoid mellékhatásokkal járhat együtt, illetve a betegség talaján jellemző komorbiditások szintén kialakulhatnak. A betegek életminősége csökkent, mortalitásuk többszöröse a betegségben nem szenvedő populációnak. A betegség diagnosztikája, következményei és a betegek egész életét végigkísérő klinikai ellátás multidiszciplináris megközelítést kíván: a gyermekgyógyászat, a belgyógyászat, az endokrinológia, a laboratóriumi medicina, a genetikai diagnosztika, a sebészet, a szülészet-nőgyógyászat és a pszichológia szakembereinek együttes munkáját igényli. Orv Hetil. 2018; 159(7): 269–277.

Open access

. Semmelweis I.: Az ivarvérzés körüli régibb és újabb elméletek. Nő- és Gyermekgyógyászat melléklete, OHL., 9, 1864. Markusovszky L.: Tanulmányok az angol nőgyógyászat terén. Nő- és Gyermekgyógyászat melléklete

Restricted access

.htm Szabó I., Gőcze P.: Kóros vajúdás és szülés. In: A szülészet-nőgyógyászat tankönyve. Szerk.: Papp Z., Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007, 283. Gőcze P. A

Restricted access

ősidőktől 2020-ig 1993 Fekete S.: Tauffer Vilmos. Adatok a magyar szülészet és nőgyógyászat történetéhez, 1851

Restricted access