Search Results

You are looking at 1 - 10 of 45 items for :

  • "napraforgó" x
Clear All

stability . Cereal Res. Commun. 34 . 1 : 135 – 138 . 3. Bíró , J. – Pepó , P. : 2008 . Néhány eltérő genotípusú napraforgó ( Helianthus annuus L.) hibrid trágyareakciójának vizsgálata

Restricted access

Összefoglalás

A növények szeléntartalmát leginkább a talaj felvehető szeléntartalma befolyásolja. Számos európai országban, így Magyarországon is, a talajok szelénben meglehetősen szegények. Kísérleteinkben, talajon (rizoboxos kísérlet) és tápoldaton, kontrollált körülmények között végzett szelénellátás hatását vizsgáltuk, egy egyszikű (kukorica), illetve egy kétszikű (napraforgó) növénynél. A rizoboxos és a tápoldatos kísérleteinkben a szelént szelenit (1, 10, 100 mg/kg), illetve szelenát (0,1, 1, 10 mg/kg) formában adagoltuk, a kontroll (0) növények nem kaptak szelén kezelést. A Se-kezelések hatására a növények Se-tartalma jelentősen megemelkedett. Ez a növekedés a szelenát kezelés hatására intenzívebb volt, mint a szelenit kezelésnél, ugyanakkora koncentrációjú kezelések esetében. A kísérleti növények hajtásának és gyökerének külön történő vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a kukoricánál, és a napraforgónál a Se-koncentrációk nagyobbak voltak a gyökérben, mint a hajtásban. Ez arra utal, hogy a szelén akkumulációja intenzívebb volt a gyökerekben, miközben a hajtásba történő transzlokációja akadályázott. A tápoldatban és rizoboxban (talajban), a szelenit és szelenát kezelés hatására a hajtásban a következő szeléntartalom növekedéseket tapasztaltunk: 1. Tápoldatban: egyszikű (kukorica) szelenit kezelés hatására: 1176 × (0,461 és 542 mg/kg Se); egyszikű (kukorica) szelenát kezelés hatására: 736 × (0,654 és 482 mg/kg Se); kétszikű (napraforgó) szelenit kezelés hatására: 104 × (1,38 és 143 mg/kg Se); kétszikű (napraforgó) szelenát kezelés hatására: 221 × (2,97 és 656 mg/kg Se). A zárójelben a legkisebb, azaz kontroll (0) és a legnagyobb, azaz szelenit esetén 100 mg/kg, míg szelenát esetén 10 mg/kg kezelést kapott növények hajtásának szelén tartalma található. 2. Rizoboxban: egyszikű (kukorica) szelenit kezelés hatására: 45 × (0,736 és 32,8 mg/kg Se); egyszikű (kukorica) szelenát kezelés hatására: 775 × (0,736 és 570 mg/kg Se); kétszikű (napraforgó) szelenit kezelés hatására: 41 × (0,249 és 10,3 mg/kg Se); kétszikű (napraforgó) szelenát kezelés hatására: 859 × (0,249 és 214 mg/kg Se). A zárójelben a legkisebb, azaz kontroll (0) és a legnagyobb, azaz szelenit esetén 100 mg/kg, míg szelenát esetén 10 mg/kg kezelést kapott növények hajtásának szelén tartalma található.

Restricted access

. A ntal J. , 1996 . Napraforgó. Tápanyagellátás . In: B ocz E. Szántóföldi növénytermesztés . Mezőgazda Kiadó . Budapest . ISBN: 963 286 081 0

Open access

Balogh I. & Józsa Á., 1986. Nyírségi savanyú Mg-hiányos homok- és erdőtalajok kémiai javításának jelentősége az üzemi napraforgó termesztésében. In: Jövedelmezőbb napraforgótermesztés. 128–132. MÉM Mérnök- és

Restricted access

–196. Kádár I., 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI. Budapest. Kádár I., 2001. A napraforgó ( Helianthus annuus L.) tápelemfelvétele mészlepedékes vályog csernozjom talajon. Növénytermelés. 50. 285

Restricted access

. 2 341 352 Simon L, Vágvölgyi S. & Gyori Z., 1999. Kadmium akkumuláció vizsgálata napraforgó ( Helianthus annuus L.) növényben. Agrokémia és

Restricted access

Összefoglalás

A növények nitrogén asszimilációja bonyolult biokémiai folyamatok összességén keresztül valósul meg. Növényeink a nitrogént a talajból több formában vehetik fel. A felvett formától függetlenül valamennyi forma ammóniummá alakul, hogy a növény hasznosítani tudja.

Célkitűzésünk volt, hogy laboratóriumi körülmények között vizsgáljuk, hogyan hat a növekvő koncentrációjú molibdénellátás a különböző nitrogén-formákra, valamint hogyan befolyásolja a nitrátasszimiláció folyamatát.

Kísérleti növényként egy kétszikű (napraforgó, Helianthus annuus L. cv Arena PR) növényt választottunk, melynél külön vizsgáltuk a hajtás és a gyökér molibdén koncentrációját.

Kísérletünkkel igazoltuk, hogy a nitrátasszimiláció egyik lényeges mozzanatának, a nitrátredukciónak a zavartalan lejátszódásához a molibdén nélkülözhetetlen. A megfelelő molibdénellátás a nitrát-reduktáz enzim aktivitását növeli, így elkerülhetjük, hogy a nitrát káros mennyiségben halmozódjon fel növényeinkben.

A molibdénellátás és a nitrátredukció közötti összefüggés vizsgálatának gyakorlati értékét különösen a levél- és gyökérzöldségek termesztésénél hasznosíthatjuk, mivel ezek a növényeink a nitrátot az átlagostól jóval nagyobb koncentrációban tartalmazzák. Amennyiben gondoskodunk róla, hogy a talajaink molibdén koncentrációja elérje a növények fiziológiai molibdén szükségletét (0,01 μM), csökkenteni tudjuk nitrát tartalmukat. Ez az eredmény humán-egészségügyi szempontból lényeges.

Restricted access

Frank, J.: (1999). A napraforgó biológiája, termesztése. Mezőgazda Kiadó, Budapest Frank J. A napraforgó

Restricted access

Békési, P. (1980): A napraforgó kórtana . (The pathology of sunflower.) Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Békési P

Restricted access
Authors: Éva Hunyadi Borbély, M. Lesznyák, Erika Kutasy and József Csajbók

D.C. Nielsen: Sunflower Water Use Relationships. http://www.akron.ars.usda.gov/fs_sunflower.html http://www.fao.org/ag/agl/aglw/cropwater/sunflower.stm Frank, J. 1999. A napraforgó

Restricted access