Search Results

You are looking at 1 - 10 of 65 items for :

  • "nehézfém" x
  • All content x
Clear All

Toxicology and Chemistry . 36 . 2533 – 2542 . Horváth , A. , és Bidló , A. , 2015 . Városi talajok nehézfém vizsgálatai a nyugatdunántúli régióban

Open access

. C SATHÓ P. , 1994 . A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés . Tematikus szakirodalmi szemle . MTA-TAKI. Akaprint . Budapest

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Anita Szabó, Klára Pokovai, Péter Ragályi, Márk Rékási, Renáta Sándor, Botond Bernhardt, József Koncz, Rita Kremper, and Péter Csathó

. B oldis , O. , 1994 . Magyarországi talajok toxikus nehézfémtartalma. MTESZ, 1988.V.9. Budapest (előadás anyaga) . In: C sathó P. , 1994 a. A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés . Tematikus szakirodalmi szemle

Open access

Csathó P. , 1994. Nehézfém- és egyéb toxikuselem-forgalom a talaj-növény rendszerben. Agrokémia és Talajtan. 43 . 371–398. Csathó P Nehézfém- és egyéb toxikuselem-forgalom a talaj

Restricted access

A növények oltására is felhasználható Pseudomonasok, azaz a PGPR (növényi növekedést serkentő) rhizobaktériumok sziderofor- (vaskelát) képző tulajdonságuk miatt, a talajeredetű kórokozók távoltartásával, a növénytermesztésben is hasznosuló tevékenységet fejthetnek ki. A szideroforok képződésére ható tényezők ily módon hatással vannak a törzsek antagonista jellegének a kialakulására, és ezáltal az irányított biológiai védekezés hatásosságára is.

Laboratóriumi körülmények között ezért hazai talajokban nőtt különböző mezőgazdasági növények rizoszférájából származó, BIOLOG gyorsteszttel azonosított 11 Pseudomonas rhizobaktérium törzs nehézfém-érzékenységét tanulmányoztuk. A szaporodási képesség mellett a PGPR hatásban szerepet játszó sziderofor-termelő képesség ellenőrzése is megtörtént AgNO3, CoSO4∙7H2O és CrK(SO4)∙12H2O vegyületek 10, 40, 160 és 640 μM mennyiségeinek a hatására folyékony és táplemezes eljárásokkal.

Megállapítást nyert, hogy az alkalmazott nehézfémek nemcsak a törzsek szaporodási képességét, hanem a kórokozok távoltartásában fontos sziderofortermelő képességet is befolyásolták. Ezek mértéke és tendenciája ugyanakkor különbözőképpen nyilvánult meg a fémek típusától és az alkalmazott dózisoktól függően. A növekvő koncentrációk fokozatos toxikussága mellett a fémszennyezettségnek serkentő, szinergista módon kedvező tulajdonságai is előfordultak. A vizsgált, különböző élettani funkciók, azaz a Pseudomonasok szaporodása és vaskelátképző tulajdonságai a nehézfémekkel szemben eltérő érzékenységet mutattak. Az alkalmazott laboratóriumi technikák a rhizobiológiai monitoring alkalmas eszközeinek bizonyultak a nehézfémek károsító hatásainak megfelelő színtű detektálására is.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Anita Szabó, Klára Pokovai, Péter Ragályi, Márk Rékási, Renáta Sándor, Botond Bernhardt, József Koncz, Rita Kremper, and Péter Csathó

. B oldis , O. , 1994 . Magyarországi talajok toxikus nehézfémtartalma. MTESZ, 1988.V.9. Budapest (előadás anyaga) . In: C sathó P. , 1994 a. A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés . Tematikus szakirodalmi szemle

Open access

. Csathó P. , 1994 . A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés . MTA TAKI . Budapest . Davies

Restricted access

Kádár I., 1991. A talajok és növények nehézfém-tartalmának vizsgálata. Környezet- és Természetvédelmi Kutatások. KTM—MTA TAKI. Budapest. A talajok és növények nehézfém-tartalmának vizsgálata. Környezet- és

Restricted access

A nyíregyházi búzaszalmával komposztált szennyvíziszap, a debreceni anaerob módon rothasztott szennyvíziszap és a miskolci riolittufával és karbidmésszel érlelt, granulált szennyvíziszap talajmikrobiológiai hatásait tanulmányoztuk tenyészedé-nyes kísérletben. Kezeletlen barna erdőtalajon (kontroll 0%), valamint a szennyvíziszapokat kezelésenként 10, illetve 15%-ban tartalmazó talajkultúrákban takarmányborsó jelzőnövényeket neveltünk. Megállapítottuk, hogy a talaj szennyvíziszapokkal való kezelése és a talaj-mikroorganizmusok száma és tevékenysége között szoros összefüggés van. Mindhárom iszap esetében valamennyi mintavételi időpontban a kontrollhoz képest megemelkedtek, vagy szignifikánsan nem csökkentek az összes baktériumszám és a mikroszkopikus gombaszám értékei. Az iszapok fokozták az ureáz, a dehidrogenáz és a celluláz enzim aktivitását, míg a foszfatázaktivitás lényeges változást nem mutatott. Ezeket a kedvező hatásokat feltételezésünk szerint a szennyvíziszapokkal bekerült, a mikrobák szaporodását és enzimtevékenységét stimuláló anyagoknak lehet tulajdonítani. A kísérletben alkalmazott különbözőképpen előkezelt települési szennyvízisza-pok mikrobaszámra és enzimaktivitásra gyakorolt hatását összehasonlítva, mindhárom esetben egyértelműen pozitív, de egymástól kissé eltérő eredményeket kaptunk. A vizsgált iszapok közül a debreceni rothasztott és víztelenített iszap hatása kifejezetten kedvező volt. A nyíregyházi rothasztás után komposztált iszap, valamint a miskolci granulált, illetve ásványi anyagokkal kevert és érlelt iszap jótékony hatása kisebb mértékű volt és közöttük lényeges különbséget nem találtunk. Az anaerob rothasztás, mint iszapstabilizációs eljárás hatásos előkezelésnek bizonyult, de mind-három iszapkezelés hozzájárulhat az eredményesebb végső elhelyezéshez. A vizsgált települési szennyvíziszapok szakszerű mezőgazdasági alkalmazásuk esetén pozitív hatást gyakorolhatnak a talajbiológiai életre, amely lényeges a talaj anyagforgalmi dinamikájának javításában, a talaj termékenységének fokozásában.

Restricted access

2000. január 30-án az Aurul ausztrál-román vegyes vállalat nagybányai (Baia Mare, Románia) aranykitermelő üzemének derítőjéből mintegy 100 ezer köbméternyi ciánt és más toxikus vegyületeket tartalmazó üledék került a Szamos mellékfolyóiba, majd a Szamosba, illetve a Tiszába. A ciánszennyezés drámai ökológiai hatásokkal járt, egy rövid időszakra a Szamoson és a Tisza felső szakaszain a vizekben megszűnt az élet. Bár a halak visszatelepítése és az érintett állatfajok állományának növekedése a baleset óta viszonylag gyors ütemben folyik, egyes szakértők szerint a folyó ökológiai regeneráló­dása akár tíz évig is eltarthat. A baleset ugyancsak súlyos gazdasági-társadalmi követ­kezményekkel járt. A legnagyobb károk a halászatból és az idegenforgalomból élőket érték. Csökkentek az önkormányzatok adóbevételei, s folytatódott az amúgyis hátrányos helyzetű térség leszakadása.  A laxenburgi Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (IIASA) a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetével és a Stockholmi Egyetemmel közösen 2000-ben egy kutatási projektet indított. Ennek keretében empirikus vizsgálatok segítségével igyekeztünk feltárni a ciánszennyezés következményeivel, felelőseivel, a hasonló balesetek jövőbeli kockázatával, s a kockázatok kezelésének módjaival kapcso­latos véleményeket. A cikk elemzi a vizsgálatok legfontosabb eredményeit, s következ­tetéseket fogalmaz meg az érintettek közötti konfliktusokkal kapcsolatosan. Külön fi­gyel­­met szentelünk a nemzetközi szervezetek, s ezen belül elsősorban az Európai Unió lehetséges jövőbeli szerepének a hasonló kockázatok csökkentésében és a konfliktusok kezelésében.

Restricted access