Search Results

You are looking at 1 - 10 of 30 items for :

  • "nemi különbségek" x
Clear All

Kutatásunk célja a baráti kapcsolatokban lehetséges versengésben megfigyelhető nemi különbségek fiatal magyar felnőttek körében végzett vizsgálata volt. Ennek érdekében 345 főiskolai és egyetemi hallgatót - 161 férfit és 184 nőt - kérdeztünk meg az azonos nemű barátok közötti versengésről alkotott véleményükről és saját viselkedési intenciójukról különböző versengési helyzetekben. A kutatási cél eléréséhez saját fejlesztésű kérdőívet állítottunk össze. A kérdőív hat helyzetleírást tartalmazott, melyben a barátok különböző célokért versenghettek egymással. Ezek a célok a következők voltak: szexuális partner, anyagi javak, intellektuális felsőbbség, sportteljesítmény, társas elfogadottság és karrierlehetőség. A vizsgálati személyeknek minden helyzetben el kellett dönteniük, hogy az előre megadott válaszlehetőségeket mennyire tartják az adott helyzetben elfogadhatónak; mit gondolnak, az emberek többsége melyiket választaná legvalószínűbben és legkevésbé valószínűen; és ők maguk melyiket választanák.  Tapasztalataink egyértelműen alátámasztják azokat az elméleteket, melyek azonos neműek baráti kapcsolatában fontos tényezőnek, és bizonyos körülmények között elkerülhetetlennek tartják a versengést. A különböző helyzetekben megjelenő versengés minőségét azonban számos tényező határozza meg. Fontos befolyásoló tényezőnek találtuk a válaszadó nemét, amely a helyzeti és egyéb személyiségbeli tényezőkkel, például a személy versengési hajlamával interakcióban, a legtöbb szituációban elkülönítette a válaszokat. Eredményeink sajátos színben tüntetik fel férfiak és nők versengésének különbségét. Nem találtunk egyértelmű bizonyítékot arra a széles körben osztott elképzelésre, hogy a nők saját nemük tagjait versengőbbnek látják, mint a férfiakat, és saját viselkedésükben nem vállalják nyíltan a versengést. Eredményeink a nem és egyéb változók interakciós befolyását tükrözik, amely interakcióban a válaszadó neme dinamikusan változó irányú és erősségű hatással bír.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A dohányzás káros hatásai jelentős népegészségügyi kérdést jelentenek az egész világon. Célkitűzés: A Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010–2020–2030 (MÁESZ) keretében a 2010 és 2018 közötti időszakban végzett szűrések eredményeinek bemutatása és összevetése a nemzetközi adatokkal. Módszer: A 9 éves, folyamatos szűrés során 71 922 nő és 60 934 férfi adatait elemeztük a 18–80 év közötti populációban, és vizsgáltuk a napi rendszerességgel dohányzók előfordulását. Az adatok gyűjtése speciális szűrési adatlapok segítségével történt asszisztencia mellett. Eredmények: A 9 év átlagában a szűrésen megjelentek közül a férfiak 24,4%-a, a nők 24,2%-a rendszeresen dohányzik. A dohányzás prevalenciája 2012 és 2015 között átmeneti szignifikáns csökkenést mutatott, majd 2016-tól újra emelkedni kezdett. A hullámvölgy egybeesik a nemzeti dohányboltok nyitási időszakával. Férfiaknál a fiatal felnőtt korban (18–25 év) szignifikánsan nagyobb volt a dohányzók aránya, mint a nőknél. A későbbi életszakaszban a különbség kiegyenlítődött, sőt 46–55 év között a nőknél volt nagyobb, a dohányzás prevalenciája. A két nem között a dohányzási szokásokban eltérés áll fenn, ami a nőknél feltehetően a házassággal, anyasággal hozható összefüggésbe. 56 éves kor után mindkét nem esetében rohamosan csökkent a dohányzók aránya. A magyarországi dohányzásprevalencia-átlagok minden korcsoportban szignifikánsan meghaladják az európai és világátlagokat. A középkorú nőknél észlelt átmeneti emelkedést az európai felmérésnél is leírták. Következtetések: Hazánkban 2010-hez képest a dohányzók aránya csökkent, de a 2015 után észlelt újabb emelkedési hullám nem kedvező jelenség. Aggasztónak találjuk a dohányzó nők magas arányát. Orv Hetil. 2019; 160(52): 2047–2053.

Open access
Authors: Éva Susánszky, Anna Susánszky, Zsuzsa Szántó and Mária Kopp

Ádám Sz., Cserháti Z., Balog P., Kopp M. (2010): Nemi különbségek a stressz szintjében és a pszichoszociális jóllét mutatóiban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika , 11 (4), 277—296. Bancila, D

Restricted access

A nők karrierlehetőségeinek lassú, de biztosnak tűnő bővülése ellenére még mindig nyilvánvaló a munkapiaci nemi szegregáció, a fizetésbeli különbség, a nők elenyésző jelenléte a vezetés felsőbb szintjein. A releváns szakirodalom áttekintésével a tanulmány bemutatja a munkahelyi egyenlőtlenségek lehetséges magyarázatait és a változtatás néhány lehetőségét. A vélt vagy az eltérő szocializáció során kialakult tényleges nemi különbségek, a nemi sztereotípiák és nemi szerepelvárások, illetve a szervezeti sajátosságok együttesen, egymást áthatva fejtik ki hatásukat a nők és a férfiak eltérő munkapiaci helyzetére, előidézve a nemi szegregációt, az üvegplafon- vagy éppen az üvegfaljelenséget. A tanulmány kitér azokra a kihívásokra, amelyekkel elsősorban a női munkavállalónak, különösen a vezetői pozícióban levő nőknek kell szembenézniük és amelyekkel csak kisebb mértékben vagy egyáltalán nem találkoznak a férfiak. Meg kell találniuk a kényes egyensúlyt egyrészt a sokszor egymással nehezen összeegyeztethető, családdal kapcsolatos teendők és a munka között, másrészt a női és a vezető szerepnek való megfelelés egymásnak ellenmondó követelményei között. A fentiek elemzésében jelentős szerepet kap a társadalmi nem és a státus, a hatalom közötti viszony, valamint ennek hatása a nők munkapiaci helyzetére.

Restricted access

Háttér és célok

Míg a szexuális motiváció a hétköznapi életben kifejezetten fontos, meglehetősen kevés tudományos pszichológiai kutatás foglalkozik vele, és megbízható mérésre alkalmas eszköz is csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre. Célkitűzésünk a Meston—Buss-féle (2007) YSEX? kérdőív átalakított, rövidebb változatának kidolgozása volt a kutatók módszertani lépéseit követve.

Módszer

Az eljárás során három vizsgálatot végeztünk, amelyben összesen 4913 fő (nők: 2467 fő, férfiak: 2446 fő) nem egyetemista résztvevők adatait elemeztük. Az első vizsgálatban (n = 2728) összesen 197 itemet azonosítottunk, amelyek a szexuális érintkezéshez (közösüléshez) vezető okokat fejezik ki. A második vizsgálatban (n = 1161) azt kellett megítélniük a résztvevőknek, hogy ezek az okok milyen gyakorisággal vezettek szexhez. Főkomponens-analízis segítségével 3 főbb komponenst és 24 alkomponenst tártunk fel. A személyes célok elérése főfaktorban 8 alfaktor (újdonságkeresés, konformitás, hűtlenség, impulzivitás, bosszú, élménykeresés, kontroll és hatalom, önértékelés növelése), a kapcsolati okok főfaktorban 9 alfaktor (szexuális vágy, elköteleződés, fizikai vonzalom, ellazulás, intimitás, izgalom, önkiteljesedés, gondoskodás, boldogságkeresés), a szex mint megküzdés főfaktorban 7 alfaktor (érzelmi hiány enyhítése, kényszer és elkerülés, haszonelvűség, megküzdés a kapcsolati konfliktusokkal, alárendelődés, megbirkózás a partner érzelmi szükségletével, pármegtartás). A harmadik vizsgálatban (n = 1024) elkészítettük a kérdőív 73 itemből álló rövid változatát, amelyet személyiségteszttel (BfiS) és szocioszexuális orientáció kérdőívvel (SOI-R) együtt vettünk fel.

Eredmények

Szignifikáns nemi és életkori különbségeket mértünk a többféle szexuális motivációban, amelyet jól magyaráz néhány korábbi elmélet. A szexuális motiváció egyéni különbségei összekapcsolódnak bizonyos személyiségvonásokkal és szexuális stratégiákkal. Kérdőívünkben az eredetihez képest eltérő struktúrát, markánsabb nemi különbségeket és életkori különbségeket találtunk.

Következtetések

Eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgálatokban jól hasznosítható, megbízható eszkö z áll a magyar alanyokkal dolgozó kutatók rendelkezésére. Mivel a YSEX?-HSF meglehetősen prediktív eszköz várhatóan számos párkapcsolattal, szexualitással összefüggő kutatásban alkalmazzuk majd.

Restricted access
Authors: Szilvia Ádám, Zoltán Cserháti, Piroska Balog and Mária Kopp

Elméleti háttér: Korábbi vizsgálatok alapján a férfiakhoz képest a magyar nőknek több szerepet kell ellátniuk (anya, feleség, dolgozó nő), ami nagyobb stresszhez és rosszabb egészségügyi állapothoz vezethet. Cél: Tanulmányunk célja a pszichoszociális stresszorok, a stressz, valamint a stressz következményeinek vizsgálata volt nemi bontásban. Módszerek: A keresztmetszeti vizsgálathoz a mintát a 2006. évi Hungarostudy (HS-2006) országos adatfelvétele szolgáltatta (N = 4527). Leíró statisztikai elemzést használtunk (átlag, szórás, gyakoriság) a stresszorok és a stressz következményei prevalenciájának és szintjének megállapítására. A stresszorok és a stressz következményei szintjének férfiak és nők közötti összehasonlítását független-mintás t-teszttel végeztük. A nemek közötti különbséget a stresszorok és a stressz következmények prevalenciájában khi-négyzet-tesztekkel vizsgáltuk. Eredmények: A vizsgált stresszorok szintje szignifikánsan magasabb nők körében, mint férfiaknál. A nők szignifikánsan magasabb munkahely–család konfliktusról, házastársi stresszről, társas stresszről, túlvállalásról, valamint alacsonyabb munkahelyi kontrollról számoltak be. A stressz következményeinek vizsgálata során a nők körében szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult az általános jóllét mutatója. Az élet értelmességének szintje a nők esetében szignifikánsan magasabb volt, mint a férfiaknál. Az ellenségesség a férfiak körében szignifikánsan magasabb, mint a nőknél. Következtetések: Eredményeink alapján elmondható, hogy a pszicho-szociális állapot mutatóinak nemek közötti különbségének hátterében valószínűleg nem-specifikus stresszorok okozta stressz állhat. Eredményeink alkalmasak lehetnek olyan foglalkozáspolitikai intézkedések megalkotására, amelyek csökkenthetik a nők magas stressz-szintjét és munkahely–család konfliktusát ezáltal javítva életminőségüket.

Restricted access
Authors: Piroska Balog, Csaba Dégi L., Gábor Szabó, Anna Susánszky, Adrienne Stauder, Andrea Székely, Paul Falger and Mária Kopp

E tanulmány célja a házastársi stressz kapcsolatának vizsgálata a magasvérnyomás-betegséggel és a depresszióval – 65 évnél fiatalabb, házasságban/élettársi kapcsolatban élő, gazdaságilag aktív személyek körében; országos reprezentatív mintán (Hungarostudy 2002). A házastársi stresszt a Rövidített Stockholmi Házastársi Stressz Skálával, a depressziós tüneteket a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel mértük. Azok a férfiak és nők alkották a „magasvérnyomás-beteg”, illetve „depressziós” csoportokat, akiket az elmúlt évben kezeltek is betegségük miatt. Hierarchikus logisztikus regresszió-elemzéssel vizsgáltuk a házastársi stressz hatását a magasvérnyomás-beteg, illetve a depressziós páciensek körében, valamint egészséges férfiak és nők körében. Adatainkat kontrolláltuk életkorra, iskolai végzettségre, szocioökonómiai státuszra, testtömeg-indexre, valamint az életmódra (dohányzás, alkoholfogyasztás és fizikai aktivitás). Míg a férfiaknál a házastársi stressz a magasvérnyomás-betegség hagyományos rizikótényezőktől független kockázati tényezőjének bizonyult, addig a nőkre ez nem állt fenn. Egy rossz házasságban élő férfinak majdnem kétszer nagyobb az esélye arra, hogy magasvérnyomás-betegség miatt kezeljék, mint a jó házasságban élő férfitársának. Ugyanakkor nőknél a házastársi stressz a depresszió miatti kezelés valószínűségét növelte szignifikáns mértékben, ez pedig a férfiakra nem volt jellemző. Egy rossz házasságban élő nőnek több mint kétszer nagyobb az esélye arra, hogy depresszió miatt kezelésben részesüljön, mint a jó házasságban élő nőtársának. Elemezéseink tehát azt mutatták, hogy férfiaknál a házastársi stressz a magasvérnyomás-betegség független kockázati tényezője, viszont nőknél a házastársi stressz a klinikai depresszió kockázati tényezője.

Restricted access
Authors: Gábor Szabó, Zsuzsa Szántó, Piroska Balog and Mária Kopp

A tanulmány az életesemények, a stressz és a megküzdés nemi különbségeit elemzi hazai populáción. A mintát a Hungarostudy 2002 (HS2002, N=12 668) és a Hungarostudy 2006 (HS2006, N=5020) epidemiológiai vizsgálatok szolgáltatták. Az első elemzés a negatív életesemények gyakorisági eloszlásának és szubjektív értékelésének nemi különbségeivel foglalkozik. Ezt követően arra kerestünk választ, hogy a stresszt okozó életesemények és a krónikus betegségek kapcsolatát mennyiben befolyásolja a vizsgálati személy neme. A harmadik vizsgálatban végül a megküzdés nemi különbségeit elemeztük. Eredményeink szerint bár a nők összességében nem találkoznak több negatív életeseménnyel, fokozottabb stresszválaszokat adnak, valamint szubjektíve nehezebben élik meg ezeket. Ez a sérülékenység érhető tetten abban a jelenségben is, hogy stressz hatására a nőknél jobban megnő számos krónikus betegség kockázata (pszichiátriai betegségek, OR = 3,1; daganatos betegségek, OR = 2,1). A megküzdés nemi különbségeit vizsgálva azt találtuk, hogy a nők az érzelemfókuszú megküzdésen belül más módokat preferálnak, megdőlni látszik azonban az a sztereotip kép, hogy a férfiak inkább élnének a racionális, problémafókuszú copinggal.

Restricted access

Summary

A prototípusok olyan szociális képzetek, amelyeket az egyén azokról alkot, akiket bizonyos magatartásforma jellemez. Jelen kutatásunk arra koncentrált, hogy a középiskolás fiatalok véleménye szerint milyen jellemvonásokkal bír egy egészségesen vagy egészségtelenül táplálkozó kortársuk. Vizsgálatunkat szegedi középiskolások (15–20 évesek) körében végeztük. Az adatgyűjtéshez önkitöltéses kérdőíves módszert alkalmaztunk, amely kiterjedt a minta étkezési magatartásának és az azzal összefüggő társas hatásoknak a megismerésére. Az egészségtelenül, illetve egészségesen étkező egyénre jellemző prototípusokat az ún. Eater Image Scale segítségével térképeztük fel. Eredményeink azt mutatják, hogy az egészségesen táplálkozó egyént egyértelműen a tulajdonságpárok pozitív viszonylatában jellemezték a megkérdezettek, mint például felelősséget vállaló, aktív, sportos, magabiztos, jövőorientált. Az egészségtelenül táplálkozó kortársaikat viszont olyan tulajdonságokkal illették, amelyek a tulajdonságpárok negatív végéhez álltak közel, mint például felelőtlen, passzív, dundi, nem sportos, népszerűtlen. A faktoranalízis eredményei azt tükrözik, hogy jól elkülöníthetők a belső és a külső tulajdonságok, de az előbbieken belül még tovább csoportosíthatók a jellemzők aszerint, hogy az önkontrollt vagy egyéb (például harmóniára vagy éppen annak hiányára utaló) tulajdonságokat tartalmaz-e. Az egészségfejlesztési programoknak hasznos információt nyújthatnak e prototípusok, hiszen érdemes a már meglévő szociális képzetekre alapozni a további attitűdformálást.

Restricted access

Bevezetés: Az alsó végtag anatómiai és biomechanikai paraméterei számos gyermekortopédiai betegség kulcstényezői, így pontos mérésük elengedhetetlen. Célkitűzés: A szerzők célja a rendelkezésükre álló 3D rekonstrukcióra képes képalkotó eszköz, az EOS 2D/3D System gyermekkori alkalmazhatóságának vizsgálata volt. Módszer: A 2–16 éves korcsoportba tartozó 523 egyén 3D modellezését végezték el, akiknél az alsó végtag biomechanikáját befolyásoló eltérés nem igazolódott. Az adatok statisztikai feldolgozásához intraclass korrelációs vizsgálatot, páros t-próbát, Spearman-korrelációt, illetve Welch-tesztet alkalmaztak. Eredmények: A megbízhatósági vizsgálat során az operátor minden paraméter esetében kiváló eredményt ért el. A képalkotás során alkalmazott előrelépett pozíció egyedül a sagittalis tibifemoralis szögnél okozott eltérést. A szerzők által vizsgált összes paraméter összefüggést mutatott a korral és a nemmel. Ezzel szemben a magassággal nem mutatott összefüggést a collodiaphysealis szög, a csípő-térd eltolódás és a femoralis és tibialis torzió. Következtetések: Az EOS-technológia alkalmas módszernek bizonyult az alsó végtag anatómiai paramétereinek mérésére gyermekkorban. Ezek változása összefügg a nemmel és a korral egyaránt. Orv., Hetil., 2014, 155(43), 1701–1711.

Restricted access