Search Results
A mesterséges intelligencia belügyi és biztonsági célú alkalmazása
The application of AI related solutions for security purposes and concerning internal affairs
Sabjanics I. Csink L. A nemzetbiztonság jogi koncepciója
Nemzetbiztonsági felsőoktatási modellek - válogatott nemzetközi példák
Models of national security university education – Selected international examples
.1.06 5 Dobák I. (2020) A nemzetbiztonság felsőoktatási képzéseinek külföldi modelljei. In: Gaál, Gy., Hautzinger, Z. (szerk.) A hadtudománytól a rendészettudományig – Társadalmi kihívások a nemzeti
The general model of counter-terrorism
A terrorelhárítás elméleti modellje
Dobák I. (2018) Az információgyújtésről általában [On information gathering in general]. In: Resperger I. (ed.) A nemzetbiztonság elmélete a közszolgálatban [Theory of national security in the civil service
A honi katonai büntetőjog és a végrehajtás karaktere a két világháború között
The character of military criminal law and enforcement in Hungary between the two world wars
Összefoglalás.
A szerző a két világháború közötti magyar katonai büntetőjog meghatározó jelentőségű törvényét és az ehhez kapcsolódó speciális végrehajtási kérdéseket állítja a középpontba. Az 1931-ben született jogszabály sajátos történelmi és történeti időszakban született meg, hiszen a trianoni békediktátum szinte a teljes ellehetetlenülés határára sodorta Magyarországot. Vitathatatlan, hogy az ezt követő közel egy évtizedig tartó konszolidációs folyamat és annak sikere a XX. századi magyar politikatörténet egy kiemelkedően sikeres időszakaként azonosítható. A történelmi kényszer és Magyarország nemzetbiztonsága minden tiltás ellenére megkövetelte a honi haderő életben tartását, amelynek részeként a speciális jogi környezetet is korszerűsíteni kellett. Az Osztrák–Magyar Monarchia idejéből származó normarendszer revízió alá került, és minden szempontból az európai mércéket is meghaladó szabályozás született. Ezeket az anyagi jogi és végrehajtási normákat járja körül a tanulmány, érintve e legfontosabb dogmatikai csomópontokat. Rövid történeti kitekintés után bemutatjuk a katonákra vonatkozó büntetési rendszert, majd a végrehajtásra vonatkozó azon regulák számbavételére kerül sor, amelyből a korabeli katonai büntetőjogi és végrehajtási filozófia jól érzékelhetővé válik. Ennek megfelelően megjelennek többek között az infrastruktúrára, a személyzetre, az elhelyezési körülményekre, a fogvatartottak jogi helyzetére vonatkozó, vagy az intézet szélesebb körben értelmezett biztonságára vonatkozó rendelkezések. A tanulmány végén a jelenleg hatályos megoldás főbb elemeinek esszenciális bemutatása valósul meg, és elvi síkon megfogalmazódik a jövőre vonatkozó nemzetbiztonsági szempontokat is megjelenítő lehetséges irány is.
Summary.
The author focuses on the decisive law of the Hungarian military criminal law between the two World wars, which has been relatively understudied so far, and on its specific implementation issues. The legislation born in 1931 came at a particularly historic time, as the Treaty of Trianon put Hungary almost on the edge of total impossibility. It is indisputable that the process of consolidation for nearly a decade and its success can be identified as an outstandingly successful period in the 20th-century Hungarian political history. Despite all prohibitions, the historic necessity and the national security of Hungary demanded the survival of the national armed force, which required the modernization of the special legal environment. The system of standards from the period of the Austro-Hungarian monarchy was revised and the legislation also exceeded the European standards in all aspects. These financial, legal, and execution standards are discussed in this paper, touching upon these key doctrinal points. After a brief historic overview, the punishment system for soldiers is presented, followed by the enumeration of the rules of execution, from which the philosophy of the time of the military penal and execution is framed well. These include the provisions on infrastructure, staff, accommodation conditions, the legal status of the detainees, or the security of the institution in a broader sense. The paper concludes with an essential presentation of the main elements of the current solution and a possible way for the future is formulated.
