Search Results

You are looking at 1 - 10 of 37 items for :

  • "nemzeti identitás" x
  • All content x
Clear All

történelmi pálya és a nemzeti identitás érzelmi szerveződése, PhD értekezés . Pécsi Tudományegyetem , Pszichológiai Doktori Iskola . 15. Giner-Sorolla , R. , Castano , E. , Espinosa , P

Restricted access

, Routledge . 28. László János , Ehmann Bea , Imre Orsolya ( 2002 ): Történelem történetek: a történelem szociális reprezentációja és a nemzeti identitás

Restricted access

Az evéssel kapcsolatos civilizációs zavarok gyakoribbá válásának hátterében a kulturális hatások lényegesek. Ezek között a nemzeti identitásvesztés fontos lehet. A nemzeti identitás kialakulásában az ételekkel és étkezéssel kapcsolatos hagyományok szerepe alapvető. A nemzeti szimbólumok között számos étel található, amelyeket gyakran használunk a nemzetek jellemzésében. Az ételek fontos szerepet töltenek be a kulturális emlékezetben is. A közös emlékezet jelentősége nagy az identitásban, s az ételekre, ételkészítésre való emlékezés a kultúrákban fontos etnikai összetartó erő. Ezt segíti az ételek és az étkezés időt strukturáló hatása is. A globalizáció korában a nemzeti ételek segítik a speciális nemzeti karakter megőrzését, de az európai szokásokhoz való alkalmazkodás megkívánja az ételkészítés átalakulását is. A jövő kérdése, hogy ez a hatás mennyire jár a nemzeti identitás csökkenésével, és fokozza-e az evéssel kapcsolatos patológiás megnyilvánulások gyakoriságát.

Restricted access

A történelmi regények a szocializáció egy sajátos területét reprezentálják (Burke, 1945; Bettelheim, 1975). A legtöbb történelmi regény nemcsak esztétikai élvezetet nyújt, hanem a történelem, a kollektív emlékezet játéktere is egyben. Ezek a regények azon felül, hogy bevezetik a befogadót az olvasás muvészetébe, a nemzeti identitás kulturális mintáit is közvetítik. Kutatócsoportunkkal arra vállalkoztunk, hogy megvizsgáljuk a legnépszerubb magyar történelmi regények azonosulásra csábító mintázatait, amelyek - feltételezésünk szerint - sikerességük kulcsai is egyben. A sorban szereplo harmadik legnépszerubb regény Jókai Mór Erdély aranykora címu regénye. A vizsgálat célja a regényben felmerülo politikai (és magánéleti) problémákkal szemben alkalmazott megküzdési stratégiák rendszerének feltérképezése és elemzése volt. Azonosítottuk a leggyakrabban eloforduló szereploket ért fenyegetéseket, valamint a fenyegetésekkel szemben alkalmazott megküzdési módokat. Ezenfelül minden egyes megküzdési mód kimenetelét, hatékonyságát is értékeltük. Így az interperszonális és csoportszintu kapcsolatok konfliktusmátrixa, valamint a szereplok copingmátrixa alapján a regényben egy jól kirajzolódó megküzdési modellt kaptunk. Számos megküzdési mód jelenik meg a regényben. Figyelemreméltó, hogy ellentétben a „heroikus történelmi” elbeszélésekkel, a regény sem a konfrontációt, sem az instrumentalizációt nem ábrázolja hatékony megküzdési stratégiának. A pragmatista csoport számára egzisztenciális szempontból az elfogadás, valamint az ellenállást követo elfogadás bizonyul a leghatékonyabb megküzdési módnak, noha ez számos esetben az identitás gyengítésével jár.

Restricted access

Csepeli Gy. , Örkény A. , Székelyi M. , & Poór J. ( 2004 ). Nemzeti identitás Magyarországon az ezredfordulón . Társadalmi Riport , 8 ( 1 ), 471 – 483

Open access

Absztrakt:

A közelmúltban több kutatás is foglalkozott a fiatalok nemzeti identitásának és csoportközi előítéletességének leírásásával, valamint a köztük fennáló kapcsolat empirikus igazolásával. A nemzeti identitás és az előítéletesség tipikusan létező típusai közötti korreláció és/vagy ok-okozati modell részletes, valamilyen szociokulturális jellemző alapján történő komplex vizsgálatára gyakorlatilag nem találunk példát a hazai szakirodalomban. Ezért – felhasználva az azonos koncepciót és operacionalizálást követő „Iskola és Társadalom 2017” kutatássorozat adatfelvételét – négy olyan városban (Budapest, Debrecen, Pécs és Győr) vizsgáltuk az identitás és előítéletesség kapcsolatát, amelyek feltehetően eltérő állampolgári szocializációs feltételeket jelentenek a fiataloknak. A település és az egyéni sajátosságok leírása és hatása nélkül a városok középiskolás fiataljait jellemző nemzet- és állampolgár-fogalmi konstrukció, valamint az etnikai/nemzeti kisebbségekhez és nemzetekhez kapcsolódó viszony bemutatására és területi eltéréseire koncentrálunk. Az elemzés következtetéseit egy olyan analízis során kívánjuk felhasználni, amely figyelembe veszi a vizsgált fiatalok szocializáció szempontjából releváns individuális és a városok kontextuális jellemzőit is.

Open access

. május 22–24. Szűcs J. (1973) Vázlat Európa három történelmi régiójáról . Magvető, Budapest Tóth J., Vincze O., László J. (2007) Történelmi elbeszélés és nemzeti identitás. Az

Restricted access

Gyáni G. (2005). Nemzeti identitás — identitáspolitika a történész látószögéből. In Tibori T. és Tamás P. (szerk.), Nemzetfelfogások: Kisebbségek-többség (63–71). Budapest: Új Mandátum Kiadó. Gyáni G

Restricted access

. 28. László János , Ehmann Bea , Imre Orsolya ( 2002 ): Történelem történetek: a történelem szociális reprezentációja és a nemzeti identitás . Pszichológia , 22 ( 2 ), 147 – 161

Restricted access

A tanulmány kiinduló állítása az, hogy a centrum-periféria viszony történelemfüggő és nem egyforma mértékben érvényesül a katonai, gazdasági, politikai, kulturális alrendszerekben. Magyarország geostratégiai helyzetének változásai az elmúlt 60 esztendő során igazolják ezt. A szerző bemutatja, hogy 1938-tól - évtizedenként - hogyan alakultak kapcsolataink a centrum szerepét betöltő hatalomhoz, szomszédjainkhoz: az adott feltételrendszerben - mindig kényszerpályán mozogva - milyen célokat tűzött ki a vezető elit és azokat milyen eszközökkel próbálta megvalósítani? Az Európai Unióba való felvételünk gyökeres fordulatot hozott. A tanulmány azt is elemzi, milyen új lehetőségekkel és gondokkal szembesül ma az ország?

Restricted access