Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for :

  • "neoreneszánsz" x
Clear All

A Major Máté születésének centenáriuma alkalmából megrendezett konferencián PhD kutatási tevékenységemről számoltam be. A XIX. század második felének periodizációs és terminológiai kérdéseinek felvetése után a budapesti neoreneszánsz jellegzetes időszakainak és általános formai jellemzőinek bemutatása következik épületpéldákkal illusztrálva, a korabeli szakirodalmat is áttekintve. A mintakövető megoldásokon túl azonban egyéni és egyedi megoldásokat is találhatunk a szakmailag felkészült, nagy mesterek életművében. Megállapítható, hogy a XIX. század második felének építésze egyedi invencióit megvalósíthatta akár a kompozícióban, akár a részletformálás tekintetében. Jellemzően az egyediség ott jelent meg, ahol az eredeti, ideális, reneszánsz palotahomlokzat és a felöltöztetendő XIX. századi épület között eltérés van a méretek vagy a funkció tekintetében.

Restricted access

A cikk a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István téri székháza ünnepélyes átadásának másfélszáz éves évfordulója alkalmából bemutatja a várostörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű középület építése során alkalmazott kőanyagokat. Levéltári források és kordokumentumok alapján ismerteti az építkezés legfontosabb eseményeit, az építő- és díszítőkövek beszerzésének, felhasználásának körülményeit, az ehhez kapcsolódó költségeket, majd ezt követően a kőzetek típusait, származási helyét veszi sorra. A székház kőzeteinek kiválasztása a neoreneszánsz ízlés- és formavilágát tükrözi: az épület homlokzata uralkodóan Budapest környéki porózus mészkövekből, forrásvízi mészkőből, lábazata pedig gerecsei vörös mészkőből áll, belsejében a Habsburg Monarchia területéről származó csiszolható mészkövek és márványok láthatók.

Open access

: Bukovics Gyula és Kossuth téri minisztériumi épülete . In: Budapest neoreneszánsz építészete – Tanulmányok . Szerk.: Csáki Tamás , Hidvégi Violetta, Ritoók Pál. Budapest Főváros Levéltára, Budapest 2009 . 189 – 204 . Debreczeni

Restricted access

Az MTA Kiskonferenciáján elhangzott előadás számos érdekességet mutatott be a székházépület műemléki jelentőségéről és műemléki kezelésének múltjáról. Az MTA székház sokak szerint hazánk második legjelentősebb középülete. Budapest első neoreneszánsz épülete a historizmus jegyében valósult meg, mely irányzat a mai napig döntően meghatározza a város képét (pl. Halászbástya, budai Várpalota). A historizmus Magyarországon a klasszicizmust követően — a romantikus építészettel párhuzamosan —, az 1860-as évek elején jelentkezett: elsőként a neoreneszánsz jegyeivel, amely mellé aztán felzárkóztak a neogótikus, neoromán és neobarokk építészet művelői is.

Az előadás e mű kapcsán érintette a magyar műemléki törvények forrásait, elemezte a műemléki épület funkcióit. Az épület történeti helyként, művészeti emlékként is jelentős szereppel bír. A palota térvilága, gazdag képzőművészeti anyaga, valamint az épületet meghatározó stílusjegyek mellett a II. világháború által okozott károk helyreállításának folyamata is ismertetésre került.

Restricted access

Egy középület gyors esztétikai és funkcionális avulása

A földművelésügyi minisztérium palotájának első két évtizede

Authors: Kelecsényi Kristóf Zoltán and Gyetvainé Balogh Ágnes

(szerk.): Bukovics Gyula és Kossuth téri minisztériumi épülete. In: Csáki Tamás – Hidvégi Violetta – Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok. Budapest Főváros Levéltára, Budapest 2009. 189 – 204

Restricted access

A 19. század folyamán a Habsburg Birodalom, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia magyar lakta városaiban nagyszabású színházépítés folyt. A színház a nemzeti identitás megerősítésére és a magyar nyelv általános használatának szorgalmazására szolgált. A színházépületek stílusát nem elsősorban építészeti és esztétikai szempontok, hanem politikai indokok határozták meg, a színház a városok fejlődése, s egyben a polgárosodás bizonyításának egyik fontos eszköze volt, olyan középületet jelentett, amely a várossá válás egyik meghatározó elemévé vált. A színházépítők elsősorban fővárosi építészek voltak, akik Bécsben, Berlinben és Münchenben végezték a tanulmányaikat, ahol a 19. század közepére Európában általánosan elfogadottá és a városi paloták, illetve a városi középületek esetében divattá vált neoreneszánsz stílusban tervezték meg színházépületeiket. A magyar építészek az Európában látott stílusmintát követve alkották meg színházépületeiket, amelyek elsősorban a városi palota jellegét mutatják külső megformálásukban (Szkalnitzky Pesti Nemzeti Színház, 1871–1874; Arad, 1871–1874; Fellner & Helmer Temesvár, 1871–1875; Halmay Andor Békéscsaba, 1884–1885; Hauszmann Alajos Szombathely, 1880), belsejükben, a nézőtér-játszótér viszonylatában pedig a 17–18. században kialakult és kanonizálódott „itáliai–francia színház” tipológiáját mutatják. A magyar és az európai építészetnek is remekműve Ybl Miklós alkotása, a Magyar Királyi Operaház (1874–1884), amely Budapesten a Sugár út első traktusában épült fel az egész utat átfogó urbanisztikai koncepció jegyében alkalmazott neoreneszánsz stílusban.

Restricted access

A Rimanóczy építészdinasztia története (II. rész)

Idősebb Rimanóczy Gyula (1903. január 19. – 1958. december 21.)

Authors: Rimanóczy Jenő and Ferkai András

A sorozat második része a Rimanóczy-dinasztia legismertebb tagja, a Budapesten működő Rimanóczy Gyula gazdag életművét mutatja be. Gyula, idősebb Kálmán nagyváradi építész elsőszülött fiának, Árpádnak volt a gyermeke. Építészi pályáját műegyetemi tanulmányai és néhány építésznél alkalmazásban eltöltött év után a húszas évek végén kezdte. Neobarokk, neoreneszánsz és art deco stílusú tervek után a modern építészet mellett kötelezte el magát. Főként családi házakat, villákat épített, de számos megbízást kapott a katolikus egyháztól is. A harmincas évek közepétől pályázati sikerei nyomán nagyobb léptékű középületeket is meg tudott valósítani. E műveivel a két világháború közötti magyar építészet egyik meghatározó szereplőjévé vált, s ennek köszönhetően lett a háború után a középgeneráció tisztelt mestere, akinek jelentős szerep jutott a negyvenes-ötvenes évek stílusának kialakításában és a fiatalabb generációk nevelésében. Munkássága korai halála ellenére kiterjedt és változatos. Bármilyen modorban dolgozott is, műveit a pontosság és a jó ízlés jellemzi. A tanulmány újabb életrajzi adatokkal, az egyes korszakok hátterének feltárásával, illetve a művek recepciójának bemutatásával kíván a korábbi szakirodalomhoz hozzájárulni.

Restricted access

Miklós Ybl (1814–1891) bicentenary

Scientific conference and exhibitions on the occasion of the bicentenary of the architect’s birth

Authors: Pál Ritoók and József Sisa

. Csáki-Hidvégi-Ritoók 2008 - Neoreneszánsz építészet Budapesten . Ed. by Csáki, Tamás - Hidvégi, Violetta - Ritoók, Pál. Budapest, 2008. 66–69. Csáki-Hidvégi-Ritoók 2009 - Budapest neoreneszánsz építészete . Ed. by Csáki

Restricted access

jövoje . MÁG , 1997 . (Gépirat.) Bugár-Mészáros 2003 Bugár-Mészáros Károly : A neoreneszánsz reneszánsza? A szabadkígyósi Wenckheim

Open access