Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "nitrátlemosódás" x
  • All content x
Clear All

Liziméteres és szabadföldi kísérletekben vizsgáltuk a víz- és a tápanyagforgalmat különbözo szintu víz- és tápanyagellátás mellett. Megállapítottuk, hogy a szivárgó víz mennyiségét az öntözés éves átlagban 10-40 mm-rel növelte, amíg a tápanyagpótlás 5-20 mm-rel mérsékelte. A szivárgó víz koncentrációját a mutrágya jelentosen fokozta, az öntözés pedig csökkentette. A legtöbb NO3-N-kimosódást, és a talajban is a legtöbb nitrogént a nagy adaggal (200 kg/ha) mutrágyázott öntözetlen lizimétereknél (14) mértük, ahol a tápanyagmérleg je-lentosen pozitív volt; a legkevesebbet pedig a legkisebb N-pótlásnál (50 kg/ha) az öntözött kezelésben. A parcellák 210 cm-es talajrétegében jelentos nitrát-felhalmozódást sehol sem tapasztaltunk, bár a kezelések között nagyarányú különbségek alakultak ki. A N-mérleg egyensúlya kukoricánál 150-200 kg/ha N-pótlásnál van, viszont a legkisebb mutrágyaadag esetében a mérleghiány eléri a 60-80 kg/ha/év közötti értéket a vízellátástól függoen. A kedvezo vízellátású kezelésekben a 210 cm rétegben csupán 130-140 kg/ha között van a felveheto N-mennyiség, sot még a legnagyobb (200 kg-os) adagnál sem magas, 260-270 kg/ha körüli NO3-N- t találtunk. Az a tény, hogy a nem öntözött liziméterekben jóval alacsonyabbak a termésátlagok, mint az ugyanolyan kezelésu parcellákon, arra utal, hogy a 90 cm alatti talajnak, az oda leszivárgó víznek, valamint tápanyagoknak jelentos szerepe van a növények víz- és tápanyagellátásában.

Restricted access

Alföldi mészlepedékes csernozjom talajon beállított vetésforgó, trágyázási (N: 0, 120, 240; P 2 O 5 : 0, 90, 180 és K 2 O: 0, 90, 180 kg·ha -1 ) és öntözési (öntözetlen; öntözött: 2×50 mm) tartamkísérlet 20. évében vizsgáltuk a kezelések hatását a 0,01 mol kalcium-kloridban mérhető N-frakciók alakulására, kukorica monokultúrában. A 200 cm-es szelvény CaCl 2 -ban mért NO 3 -N, NH 4 -N, N org - és N össz -tartalmát Houba és munkatársai (1990) módszerével határoztuk meg. Főbb megállapításaink a következőkben foglalhatók össze: – A kalcium-kloridban mért N-frakciókkal jól nyomon követhető a kezelések hatása. Valamennyi frakció szignifikánsan növekedett a N-trágyázás hatására. – A termésadatokból és talajvizsgálatokból egyaránt kitűnik, hogy a 240 kg N·ha -1 adag már nem hasznosul. A talajszelvényben mért összes N-tartalom érzékenyen jelzi a N-felhalmozódást. – A NO 3 -N mélységi eloszlása jól jellemzi az öntözött és öntözetlen körülmények között tapasztalható eltérő kimosódási viszonyokat. Az öntözetlen parcellákon 200 cm-nél mértük a legnagyobb NO 3 -N értéket. Az öntözött parcellák NO 3 -N tartalma kevesebb, mint fele az öntözetlenének, és a felhalmozódási maximum mélyebbre tehető. – A vizsgálati eredmények összhangban vannak a korábbi hazai tapasztalatokkal. – A 0,01 mol CaCl 2 -os módszer előnyeként kiemelhető az ásványi formákon kívül meghatározható szerves N frakció jelentősége, amely alkalmas az eddigi trágyázási gyakorlatban figyelmen kívül hagyott könnyen mobilizálható N-tartalékok jellemzésére.

Restricted access