Search Results

You are looking at 1 - 10 of 15 items for :

  • "non-specific symptoms" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

) Radiofrequency electromagnetic field exposure and non-specific symptoms of ill health: a systematic review. Environ Res, 107, 277–287. Roosli , M., Moser , M., Baldinini , Y., Meier , M., Braun

Restricted access

Extremely low-frequency electromagnetic field generated by transformer stations located within buildings has been suspected to initiate non-specific health problems. This possibility was examined in model experiments in rats. Following short-term exposure (50 Hz, 500 μT, 20 min), situational and social anxiety as well as locomotor activity pattern were examined by several different tests (elevated plus-maze, novel object exploration, social interaction and territoriality).Based on our results having obtained so far, it seems that these field parameters (that equals the official reference limit for workers) may cause some kind of discomfort, may influence behavior, increase passivity and situational anxiety, but has no verified effect on the social and territorial behavior.

Restricted access

Az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intolerancia (IEI-EMF) jelensége a szakemberek szemszögéből

Idiopathic environmental intolerance (IEI-EMF) – from the viewpoint of the specialists

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Zsuzsanna Dömötör
,
Ferenc Köteles
, and
Renáta Szemerszky

. ( 2012 ). Cohort study on the effects of everyday life radio frequency electromagnetic field exposure on non-specific symptoms and tinnitus . Environment International , 38 ( 1 ), 29 – 36

Open access

Az elektromágneses túlérzékenység (electromagnetic hypersensitivity — EHS) a modern korral együtt járó egészségi problémák egyik tipikus képviselője, lényegében a működő elektromos eszközök és berendezések közelében észlelt kellemetlen közérzetet és nem-specifikus tüneteket takarja. Jelen narratív összefoglaló áttekinti a jelenség definiálásával, diagnózisával és terápiájával kapcsolatos legfontosabb problémákat, a különféle magyarázó elméleteket, valamint az azokat alátámasztó empirikus eredményeket. A leginkább elfogadott megközelítés szerint az EHS esetében az idiopátiás környezeti intolerancia (idiopathic environmental intolerance — IEI) egyik válfajáról van szó, ahol az ok-okozati viszonyok még nem világosak. Bár az elektromágneses terek és sugárzások közvetlen hatása („toxikogén” megközelítés) sem kizárható, a legtöbb bizonyíték a „pszichogén” eredet mellett szól. A tünetek ál-expozícióval is kiválthatók, a betegekre fokozott szomatizációs és szomatoszenzoros amplifikációs hajlam jellemző, ezért a jelenséget sokan a nocebo-hatással kapcsolják össze. Összességében elmondható az, hogy egy tipikusan multikauzális, csak biopszichoszociális megközelítésben megragadható és kezelhető problémáról van szó.

Restricted access

Torquálódott méhfüggelék laparoszkópos ellátása a 32. terhességi héten

Laparoscopic management of adnexal torsion at 32th week of gestation

Orvosi Hetilap
Authors:
Márió Attila Vincze
,
Gábor Németh
, and
Tibor Novák

Összefoglaló. Terhességben az élettani és anatómiai változások miatt bizonyos patológiás szervi eltérések nem specifikus tünettannal járhatnak. A várandósság alatt fellépő hasi panaszok esetén lényeges felállítani a gyors és pontos diagnózist, a minél korábbi adekvát terápia érdekében. A klinikai tünetek hátterében többek között állhatnak szülészeti betegségek, illetve appendicitis, megnagyobbodott ovariumcysta, nephrolithiasis vagy diverticulitis is. Esetismertetésünkben egy 32 hetes gravida ellátását prezentáljuk, aki jobb alhasi panaszok miatt jelentkezett a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. A magzati paraméterek megfelelőek voltak. A klinikai vizsgálatok appendicitis gyanúját vetették fel, mely miatt laparoszkópia történt. Torquálódott jobb oldali tuba uterina miatt jobb oldali salpingectomiát végeztünk, az appendix kóros elváltozása nem igazolódott. Magzati, illetve anyai szövődmény a posztoperatív szakban nem volt. A további terhesgondozás során szövődményt nem észleltünk, majd a betöltött 40. terhességi héten hüvelyi úton egészséges újszülött született. A méhfüggelék megcsavarodásának operatív megoldása laparoszkópos úton alkalmazható módszernek tekinthető terhességben is. Az adnexcsavarodás ritka sürgősségi nőgyógyászati kórképnek számít, bár szakirodalmi adatok alapján az adnexum torsiójának rizikója fokozott lehet a terhesség korai szakaszában, kiváltképp asszisztált reprodukciós technikák alkalmazása esetén. Várandósság alatt hirtelen jelentkező alhasi panaszok esetén az anamnesztikus adatok tükrében, a klinikai vizsgálatok során szükséges az adnextorsio lehetőségére is gondolni. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1418–1421.

Summary. Due to physiological and anatomical changes in pregnancy, certain pathological organ abnormalities may be associated with non-specific symptoms. In the case of abdominal complaints during pregnancy, it is important to make a quick and accurate diagnosis to apply an early adequate therapy. The cause of the clinical symptoms can be obstetrical diseases, appendicitis, large ovarial cyst, rarely nephrolithiasis or diverticulitis. Through our case study, we present the treatment of a 32-week gravida. Examination of the pregnant patient occured at the Department of Obstetrics and Gynecology of the University of Szeged due to right lower abdominal pain. The fetal parameters were satisfactory. We assumed appendicitis, so after proper preparation laparoscopy was performed. Salpingectomy was performed because of torqued right fallopian tube and no pathological changes were detected on the appendix. In the postoperative period, there were no fetal or maternal complications. During further care of pregnancy, there were no complications and a healthy newborn was born by vaginal delivery at the 40th week of gestation. The operative procedure of adnexal rotation by laparoscopy can be considered as an applicable method even in pregnancy. Adnexal torsion is a rare emergency gynecological disease, although literature data suggest an increased risk in early pregnancy, especially in the case of assisted reproductive technology. In the case of sudden abdominal pain during pregnancy, in the light of anamnestic data, it is recommended to consider the possibility of adnexal torsion, too. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1418–1421.

Open access

Szteroidok gyakorlati alkalmazása a palliatív terápiában

Practical application of steroids in palliative therapy

Orvosi Hetilap
Authors:
Nóra Frank
and
Ágnes Csikós

Összefoglaló. A palliatív ellátás célja a beteg és családja életminőségének javítása egy életet megrövidítő betegség során. A palliatív betegpopuláció 32–80%-a kap szisztémás szteroidot kínzó tünetek enyhítésére. Az alkalmazási irányelvek, a szteroidhasználat a palliatív betegek körében nagyon változó az egyes országok, de az országon belüli ellátók között is. A palliatív betegellátásban szteroidokat – elsősorban szisztémás glükokortikoidokat (dexametazon, betametazon, prednizolon, metilprednizolon) – főleg antiinflammatorikus és a vascularis permeabilitást csökkentő hatásuk miatt alkalmazunk. A palliatív ellátás során glükokortikoid adása számos specifikus indikáció esetén javasolható, mint idegi kompresszió, neuropathiás fájdalom, csontfájdalom és metastasis, májtokfeszülés okozta fájdalom, malignus bélobstrukció, agynyomás-fokozódás, malignus gerincvelő-kompresszió, vena cava superior szindróma, lymphangitis carcinomatosa, nagy légúti obstrukció. Sokszor párhuzamosan jelentkező, nem specifikus tünetek – mint anorexia-cachexia szindróma, hányinger, hányás, fáradtság, gyengeség, nehézlégzés – szintén szükségessé tehetik szteroid adását. A palliatív betegek prognózisát figyelembe véve a szteroidok késői mellékhatásai nem korlátozzák adásukat, az elsődleges terápiás előny felülmúlja a lehetséges kockázatokat. A nemzetközi gyakorlatban a dexametazon a leggyakrabban alkalmazott glükokortikoid, kifejezett gyulladáscsökkentő hatása és kevesebb mineralokortikoid-mellékhatása miatt. Fontos, elengedhetetlen része a biztonságos szteroidterápiának a mellékhatások gondos monitorozása, erről a beteget és a hozzátartozókat is fel kell világosítani. A megfelelő indikációban, dózisban és megfelelő kezelési terv alapján adagolt szteroid hasznos része a palliatív tünetkontrollnak, a beteg életminőség-javításának. Orv Hetil. 2022; 163(8): 294–300.

Summary. Palliative care aims to improve the quality of life of patients and their families during a life-shortening illness. 32–80% of the palliative patient population receive systemic steroids to relieve torturous symptoms during end-of-life care. Guidelines for steroid use among palliative patients vary widely from country to country, but also within providers. In palliative care, steroids – mainly systemic glucocorticoids (dexamethasone, betamethasone, prednisolone, methylprednisolone) – are used especially for their anti-inflammatory and vascular permeability-reducing effects. Glucocorticoid administration during palliative care is recommended for a number of specific indications, such as neural compression, neuropathic pain, bone pain and metastasis, liver capsule pain, malignant intestinal obstruction, increased cerebral pressure, malignant spinal cord compression, superior vena cava syndrome, carcinomatous lymphangitis, and large airway compression. Often concomitant non-specific symptoms such as anorexia-cachexia syndrome, nausea, vomiting, fatigue, weakness, dyspnoea may also necessitate steroid administration. Considering the prognosis of palliative patients, the late side effects of steroids do not limit their administration, the primary therapeutic benefit outweighs the potential risks. Internationally, dexamethasone is the most commonly used glucocorticoid due to its pronounced anti-inflammatory effect and fewer mineralocorticoid side effects. Careful monitoring of side effects is an important and essential part of safe steroid therapy and should be made clear to the patient and their relatives. Steroids administered in the right indication and dose as well as according to an appropriate treatment plan are useful parts of palliative symptom control and improve patients’ quality of life. Orv Hetil. 2022; 163(8): 294–300.

Open access

A colorectalis daganatos betegek kezeléshez jutásának jellemzői egy Baranya megyei pilotvizsgálat keretében

Characteristics related to the treatment of colorectal cancer patients based on a pilot study in Baranya county, Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Dávid Fodor
,
Csilla Busa
,
Nárcisz Cservenák
,
István Kiss
,
Szabolcs Bellyei
,
Ágnes Csikós
, and
Éva Pozsgai

. Specific and non-specific symptoms of colorectal cancer and contact to general practice. Fam Pract. 2015; 32: 387–394. 16 Murchie P, Raja EA, Brewster DH

Open access
Imaging
Authors:
Stalin Santiago Celi Simbaña
and
Diego Sebastián Andrade Mora

epilepsy is the most common and striking clinical manifestation of neurocysticercosis and can present with non-specific symptoms such as: headache, focal deficit, intracranial hypertension, or cognitive impairment, therefore neuroimaging studies are

Open access

. European Journal of Clinical Pharmacology, 11, 181–192. Spurgeon , A., Gompertz , D., Harrington , J. M. (1996) Modifiers of non-specific symptoms in occuptaional and environmental syndromes. Occupational

Restricted access

Az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intolerancia (IEI-EMF) jelensége az érintettek szemszögéből

Idiopathic environmental intolerance (IEI-EMF) – from the viewpoint of the impacted individuals

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Zsuzsanna Dömötör
,
Ferenc Köteles
, and
Renáta Szemerszky

electromagnetic field exposure and non-specific symptoms of ill health: A systematic review . Environmental Research , 107 ( 2 ), 277 – 287 . Röösli , M ., Moser , M ., Baldinini , Y ., Meier , M ., & Braun-Fahrländer , C . ( 2004 ). Symptoms of ill

Open access