Search Results

You are looking at 1 - 10 of 14 items for :

  • "occupational diseases" x
  • All content x
Clear All

Endre, L.: Occupational rhinitis. [A foglalkozási nátha.] Orv. Hetil., 2010, 151 (23), 941–945. [Hungarian] 32 Nagy, I.: Occupational diseases in Hungary. [Foglalkozási

Restricted access

Nagy, I.: Commentary: Occupational diseases – information for people other than factory doctors. [Kommentár: Foglalkozási betegségek – tudnivalók nem üzemorvosoknak]. Orvostovábbképző Szemle, 2013

Restricted access

Abstract  

The occupational health impact of atmospheric pollution on exposed workers at one iron and steel complex was studied by instrumental neutron activation analysis of workers' hair samples and medical examination. The experimental results indicate that there is a positive correlation between the high inhalation amounts of iron and other trace elements by the exposed workers and the symptom of their high blood pressure and hypoglycemia, which implies that the atmospheric environment polluted by iron and steel industry has an adverse health impact on the exposed workers. The measures to relieve and abate the occupational diseases caused by air-borne particulate matter should be taken

Restricted access

Abstract  

The k 0 parametric neutron activation analysis has been applied since 1995 in the Radiochemical Sector/CDTN, Belo Horizonte, Brazil. Several certified reference materials were studied with the aim of analysing biological samples. This work is related to an IAEA co-ordinated research project whose goal is to make a survey of the exposures to metals related to occupational diseases. It has been conducted by CDTN and government departments of health. The hair samples as bioindicators were donated by galvanising factory workers in Belo Horizonte. This city and surrounding area are important industrial centres and that industry is responsible for the majority of patients who look for medical assistance because of metal contamination. The Al, Co, Cu, Cr, La, Mn, Sb and V concentrations determined in the workers' samples suggest endogenous contamination.

Restricted access

report. Office for Official Publications of the European Communities, 2008. 6 Nagy, I., Nagy, K., Hudák, A., et al.: Summary figures of occupational diseases and

Restricted access

Objective: The objective of this study was the determination of criteria for recognition of a presenile cataract as a professional disease in healthcare personnel exposed to small doses of ionizing radiation. Method: The study included 3240 health workers in the medical centers of Serbia in the period 1992–2002. A total of 1560 workers were employed in the zone (group A) and 1680 out of ionizing radiation zone (group B). From group A, two groups had been selected: 1. Group A–1: Health workers in the ionizing radiation zone who contracted lens cataract during their years of service while the dosimeter could not reveal higher absorbed doses (A–1 = 115); 2. Group A–2: Health workers in the ionizing radiation zone with higher incidence of chromosomal aberrations and without cataract (A–2 = 100). Results: More significant incidence of cataract was found in group A, χ 2 = 65.92; p < 0.01. Radiation risk was higher in health workers in radiation zone than in others, the relative risk is 4.6. Elevated blood sugar level was found in a higher percentage with health workers working in the radiation zone who developed cataract. Conclusion: Low doses of radiation are not the cause of occupational cataract as individual occupational disease. X-ray radiation may be a significant cofactor of cataract in radiological technicians.

Restricted access

Absztrakt:

A toxikológia a xenobiotikumok és az endogén fiziológiai folyamatok okozta mérgező hatások tudománya. Empirikus előzményei visszavezetnek az emberré válás folyamatáig, hiszen eleink életben maradásának egyik fontos záloga volt az ehető és a mérgező növények, illetve állatok elkülönítése. Az emberiség fejlődésének kiteljesedő folyamatában a mérgek használata három fő területen jelent meg: 1) a vadászatban, majd a hadviselésben, 2) békeidőben az ellenfelek megmérgezésében, miután a rejtőzködő stratégia jellemzően előnyösebbnek bizonyult a nyíltan alkalmazott durva fizikai eszközöknél, és 3) a gyógyászatban az ellenmérgek, majd a betegségeket legyőző erős anyagok révén, de paradox módon az orvoslási segédlettel végrehajtott emberölést, vagyis az aktív eutanáziát is idesorolhatjuk. A XIX. század ipari forradalma az addig marginális foglalkozási ártalmakat népbetegséggé tette, majd a vegyipar forradalma és a műanyagok tömegtermelése a XXI. században globális környezeti katasztrófával fenyegeti az emberiséget. Ez a változás a humántoxikológia után az ökológiai toxikológia színrelépését eredményezte, ami már nem történelme, hanem jövője ennek a tudománynak. Orv Hetil. 2018; 159(3): 83–90.

Open access

Absztrakt:

A szerzők egy gennyes meningitisben szenvedő férfi beteg esetét ismertetik, akinél az infekció hátterében a Streptococcus suis kóroki szerepét igazolták. A baktérium kolonizáló ágensként megtalálható különböző állatok (sertések, kérődzők, macskák, kutyák, szarvasok, lovak) felső légutaiban, tápcsatornájában, nemi szervein. A kórokozó elsősorban állatpatogén, de humán esetek is előfordulnak zoonoticus eredettel. A megbetegedés elsősorban szepszis, meningitis képében jelentkezik mind az állati, mind a humán esetekben. A betegség prevalenciája földrészenként igen eltérő, a legmagasabb Ázsiában. A megbetegedések kialakulásában alapvető különbség figyelhető meg az ázsiai, illetve európai és amerikai régiók között, melyet eltérő kulturális és étkezési szokások befolyásolnak. A baktérium megjelenésére hazánkban elsősorban foglalkozási megbetegedésként kell számítani, de a fellendülő turizmus következtében behurcolt esetek is előfordulhatnak. A kórokozó pontos mikrobiológiai diagnosztikájához elengedhetetlen a modern identifikálómódszerek megléte. A szerzők szeretnék felhívni a figyelmet erre a súlyos infekciót okozó baktériumra, ezért fontosnak tartják a szakirodalomban fellelhető ismeretek összefoglalását és közlését. Orv Hetil. 2019; 160(1): 30–34.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Jelena Blagojević, Milanko Šekler, Marija Rajičić, Branka Pejić, Ivana Budinski, Vladimir M. Jovanović, Tanja Adnađević, Dejan Vidanović, Kazimir Matović, and Mladen Vujošević

. Picardeau , M. ( 2013 ): Diagnosis and epidemiology of leptospirosis . Med. Mal. Infect. 43 , 1 – 9 . Richard , S. and Oppliger , A. ( 2015 ): Zoonotic occupational

Restricted access

Ungváry, G.: Occupational diseases. The Hungarian and the international history of occupational medicine. In: Ungváry, G., Morvai, V. (eds.). Occupational health. [A foglalkozási megbetegedések, a

Open access