Search Results

You are looking at 1 - 10 of 140 items for :

  • All content x
Clear All

283 Cserni I., 1983. A talaj AL-oldható foszfortartalmának alakulása évenkénti és feltölto mutrágyázás esetén lepelhomoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 32 . 97

Restricted access

. Néhány nyugat-dunántúli talaj könnyen oldható mikroelem-tartalmának hosszú idő alatt bekövetkezett változása. Agrokémia és Talajtan. 50 . 285--296. Néhány nyugat-dunántúli talaj könnyen oldható mikroelem-tartalmának hosszú idő

Restricted access

. & Szucs M.-NÉ , 2001 . Néhány nyugat-dunántúli talaj könnyen oldható mikroelem- tartalmának hosszú ido alatt bekövetkezett változása . Agrokémia és Talajtan. 50 . 285 – 296

Restricted access

Keszthelyen, Ramann-féle barna erdőtalajon 1963-ban, 4 ismétléssel, 15 kezeléssel, 98 m²-es parcellákon, két vetésforgóval beállított szerves- és műtrágyázási tartamkísérlet 41. és 43. éve között vizsgáltuk a kezelések hatására beállt talajtermékenységbeli változásokat. Az istállótrágyázás és azonos N-hatóanyag-tartalmú műtrágya-, valamint a szárleszántásos-kezeléseknek a terméseredményekre, a talaj szerves szén- (TOC) és a forróvíz-oldható szénmennyiségére (HWC) gyakorolt hatását elemeztük a kiválasztott kezelések szántott rétegéből vett talajminták alapján. A termőhely talaja homokos vályog. A szántott réteg humusztartalma: 1,5%, a pH értéke: 7,3, agyagtartalma: 22%, felvehető foszforral gyengén, káliummal közepesen ellátott. A hosszú évtizedekig tartó szabadföldi kísérletek alkalmasak a talajtermékenység változásának nyomon követésére. A termékenységet legjobban a termés mutatja meg. A talajtermékenységre a humusz mennyisége is utal, azonban, az önmagában nem vezet nagy terméshez. A talaj szerves anyagában bekövetkező változások lassúak, a trend csak hosszú idő után mutatható ki. A HWC meghatározása megoldást kínál. A változás irányultsága jóval azelőtt jelezhető, mielőtt az a TOC-t érintené. Főbb eredményeink és következtetéseink:–A HWC a TOC könnyen bomló frakciója (3,3%-a), amit a közöttük kimutatott szignifikáns, szoros korreláció is igazol (r = 0,816, p < 0,05). –A jelentős mennyiségű szerves input eredményeként az istállótrágyázás 29%-kal, a szerves-kezelések összességében 19%-kal magasabb HWC-t jelentettek az NPK-hatóanyagú műtrágyakezelésekhez képest. –A talajok a HWC mérésével szervesanyag-ellátottsági szintekre oszthatók. A 200 mg/kg alsó határ a talaj termékenységének kimerülésére, a 400 mg/kg felső határ nagy mennyiségű könnyen bomló szerves anyag jelenlétére mutat rá. A magas HWC-érték a humusz gyarapodására, az alacsony a csökkenésére utal. A kontrollkezelés 200 mg/kg körüli HWC-tartalommal jellemezhető, míg a 400 mg/kg értéket egyedül a 3#/2-kezelés éri el.–Műtrágyázással a talaj humusztartalma szinten tartható, szerves anyag leszántásával viszont növelhető. A műtrágyázás 4, az istállótrágyázás 15, a szármaradvány-leszántás 25%-kal magasabb TOC kialakulását eredményezte a talaj természetes termékenységét képviselő kontrollkezeléshez képest.–A szerves anyag egy részét az ásványi szemcsék fizikailag védik a mikrobiális lebontástól. Az átlagban 1%-os értéket adó TOC-nál magasabb értékhez a nagy szerves inputtal járó 70 és 105 t/ha/5 év adagú istállótrágyázás és a szárleszántásos kezelések vezettek. A 22%-os agyagtartalomhoz 2% TOC-mennyiség képviselne jó ellátottsági értéket, így a TOC duplájára növelhető._8

Restricted access

Egy homok textúrájú barna erdőtalajjal beállított tenyészedény-kísérletben kétféle meszező anyag (mészkő és dolomit) hatását vizsgáltuk a talaj vízoldható szerves-C-(dissolved organic carbon, DOC) és szerves-N-(dissolved organic nitrogen, DON) tartalmára, zab (Avena sativa L.) jelzőnövény alkalmazásával. A tenyészidő alatt három alkalommal (a 6., 10. és a 15. héten) vettünk talajmintát. A kísérlet eredményei alapján az alábbi megállapításokat tehetjük:

  • A DOC mennyisége statisztikailag igazolható módon növekedett a mészadagok növekedésével mindhárom mintavételi időpontban. Ennek oka a pH emelkedése, ill. a mikrobiális aktivitás fokozódása. A talaj pH-ja és a DOC közötti összefüggés legjobban az y = 0,3733e0,7893x, r = 0,903*** egyenlettel írható le.
  • A DON esetében csak az 1. mintavételnél találtunk szignifikáns mészhatást, a tenyészidő további részében statisztikailag igazolhatóan nem növekedtek a DON-koncentrációk a mészadagokkal.
  • Vizsgálataink arra utalnak, hogy a DOC és a DON biodegradációja eltérő sebességű az adott kísérlet körülményei között.
  • A talaj vízoldható szerves-C-tartalma a 15 hetes tenyészidő alatt szignifikánsan nem változott, míg a DON-koncentráció szignifikáns csökkenést mutatott.
  • A mészkőpor alkalmazásakor magasabb DOC-, ill. DON-koncentrációkat mértünk, mint a dolomitkezeléseknél, de ez statisztikailag nem volt igazolható.

Restricted access

. Bankó L., Hoffmann S. & Debreczeni K., 2007. A talaj forróvíz-oldható C-frakciójának vizsgálata trágyázási tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan. 56. 271 – 284. Berényi S. et al., 2009. A trágyázás és az

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Anita Szabó, Klára Pokovai, Péter Ragályi, Márk Rékási, Renáta Sándor, Botond Bernhardt, József Koncz, Rita Kremper, and Péter Csathó

talajvizsgálatok . Az összes és oldható toxikus elem, nehézfém és Cr (VI) tartalmának meghatározása . Magyar Szabványügyi Testület . Budapest . N émeth , T. , S zabó , J. , P ásztor , L

Open access

., 2000. Mikroelem-terhelés hatása a kukorica összetételére és a talaj könnyen oldható elemtartalmára karbonátos csernozjomon. Agrokémia és Talajtan. 49. 205–220. Kádár I. & Morvai B., 2007. Ipari

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Erzsébet Osztoics, Katalin Sárdi, István Sisák, András Osztoics, Marianna Magyar, and Péter Szűcs

some soil characteristics for the estimation of the P-availability in soils. In: Proc. 9 th World Fertilizer Congress, CIEC. Vol. 2. 319--323. Goeltze Druck. Goettingen. Füleky Gy., 1976a. A talaj könnyen oldható

Restricted access

329 338 Cserni I., 1983b. A talaj AL-oldható foszfortartalmának alakulása évenkénti és feltöltő műtrágyázás esetén lepelhomoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 32 . 97

Restricted access