Search Results

You are looking at 1 - 10 of 606 items for :

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Poole, S. G., Dooley, M. J.: Off-label prescribing in oncology. Supp. Care Cancer, 2004, 12 , 302–305. Dooley M. J. Off-label prescribing in oncology

Restricted access

Borgulya, G., Jakab, Zs., Schuler, D., et al.: Establishing an internet-based paediatric cancer registration and communication system for the Hungarian paediatric oncology network. Stud. Health Technol. Inform., 2004, 105 , 44

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: László Mangel, Erika Kövér, István Szilágyi, Zsuzsanna Varga, Éva Bércesi, Zsuzsanna Nagy, Tibor Holcz, Oszkár Karádi, Róbert Farkas, Szilvia Csák, Tibor Csere, and Miklós Kásler

Organization of multidisciplinary oncology patient care teams. [A multidiszciplináris onkológiai teamek működési rendje.]. Magy. Onkol., 2008, 52 , 319. [Hungarian] Organization of

Restricted access

Meizner, I.: Perinatal oncology – the role of prenatal ultrasound diagnosis. Ultrasound Obstet. Gynecol., 2000, 16 , 507–509. Meizner I

Restricted access

Society of Hematology/American Society of Clinical Oncology clinical practice guideline update on the use of epoetin and darbepoetin in adult patients with cancer. Blood, 2010, 116 , 4045–4059. Huley P

Restricted access

ways to prevent and to treat cancer is a top medical priority in China and there are now more than 40 different monthly publications devoted to oncology. So, we choose oncology, an important branch of medicine, as our study object. This paper

Restricted access

, 2008, 59 (3), 137–142. [Hungarian] Schuler, D.: Paediatric oncology in Hungary. [A gyermekonkológia helyzete Magyarországon.] Orv. Hetil., 2012, 153 (21), 803–810. [Hungarian

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Kornélia Lazányi, Péter Molnár, and Kornélia Szluha

Az egészségügyben dolgozóknak nincsen munkaszerződésben rögzített érzelmi munkavégzésre utaló kötelezettségük. Mindennapi tevékenységük során azonban elkerülhetetlen a valós érzelmeik gyakori megváltoztatása. Fokozottan igaz ez a krónikus vagy tumoros betegekkel foglalkozó szakemberekre. A kezelőszemélyzet megfelelő érzelmi beállítottsága nem csupán az orvos-beteg kapcsolatra, de a gyógyulás folyamatára is hatást gyakorol. Attól függően, hogy milyen módon lehet elérni az elvárásoknak megfelelő érzelmi állapotot, a szakirodalom felszíni, mély és őszinte munkáról beszél. Míg a felszíni és a mély érzelmi munka számos negatív lelki következménnyel jár, addig az őszinte érzelmi munkának gyakran vannak pozitív hatásai. Az onkológiában dolgozók számára az érzelmi munkavégzés beépül a szakdolgozókra vonatkozó szerepelvárások közé. A megfelelő attitűd tehát szerves része az orvos, szakdolgozó, ápolónő létének. Az érzelmi munkavégzéssel kapcsolatos kérdések alaposabb vizsgálatához Festinger, L. kognitívdisszonancia-elméletéből merítettek a szerzők ötleteket. A kognitív disszonancia, valamint az érzelmi munkavégzés negatív következményeinek legjobb kezelési módja a kialakulás megelőzése. Olyan emberekre van tehát onkológiai szakdolgozóként szükség, akik természetükből fakadóan, különösebb erőfeszítés nélkül megfelelnek a rájuk vonatkozó szerepelvárásnak. Amennyiben ez nem lehetséges, vagy az aktuális élethelyzet nem teszi lehetővé a spontán érzelmi munkát, akkor a munkatársak és a munkaadó együttes feladata segíteni a szakdolgozókat, megkönnyíteni az érzelmi munkavégzés terheit, megfelelő ellentételezéssel csökkenteni a kialakuló kognitív disszonanciát.

Restricted access

Abdalla, E. K., Denys, A., Hasegawa, K. és mtsai: Treatment of large and advanced hepatocellular carcinoma. Ann. Surg. Oncology, 2008, 15 , 979

Open access

Az onkológiai ellátás eredményessége szempontjából fontos időszak a késlekedési idő, amely az első tünetek jelentkezése és az orvoshoz fordulás, illetve a diagnózis felállítása között eltelik. Ez függ a betegtől, szociális, gazdasági helyzetétől, iskolázottságától, az orvossal való kapcsolatától és az egészségügyi ellátórendszertől. Célok és módszerek: A szerzők 110, daganatos megbetegedés miatt kezelt betegnél vizsgálták a beteg életkora, gazdasági helyzete, képzettsége és a háziorvosi ellátás igénybevételi gyakorisága, valamint a késlekedési idő kapcsolatát. Eredmények: A betegek 67%-a csak panaszok esetén kereste fel háziorvosát. Tüneteit észlelve a betegek 45%-a azonnal orvoshoz fordult. Daganatra utaló tünetek esetén a férfiak késlekedési ideje kissé hosszabb volt: 44%-uk, míg nőknél 50% jutott egy hónapon belül diagnózishoz. A 60 év fölötti, és a felsőfokú végzettségű betegek egy kisebb részénél találták a leghosszabb késlekedési időket. Az azonnal orvoshoz fordulók között többségben voltak a felső- és középfokú végzettségűek. A nagyon alacsony jövedelműek mindegyik kategóriában többségben voltak. Következtetések: A daganatos megbetegedések primer és szekunder prevenciójában a háziorvosnak fontos szerepe lehet, azonban az orvos-beteg kapcsolat vonatkozásában ezek a lehetőségek nem eléggé kihasználtak. Orv. Hetil., 2011, 152, 1368–1373.

Restricted access