Search Results

You are looking at 1 - 10 of 27 items for :

  • "orientáció" x
  • All content x
Clear All
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: István Czigler, László Balázs, Lívia Pató, Emese Poszet, and Júlia Weisz

A folyamatban lévő viselkedés irányításához nem tartozó események („újdonságingerek”) orientációs folyamatokat válthatnak ki. Ezek olyan idegrendszeri folyamatokkal járnak együtt, melyek az eseményhez kötött potenciálok két összetevőjében, az N2b- és P3a/P3 újdonság -hullámban mutatkoznak meg. Idős személyeknél e hullámok akusztikus és vizuális ingerek esetében is kisebbek, csúcsuk pedig később jelentkezik, mint a fiataloknál. A késés összefüggésbe hozható az időskori mentális lassulás általános jelenségével. Az amplitúdóváltozásban szerepet játszik a gátlási működések hatékonyságának csökkenése. A változás nyomon követhető habituációs folyamatok életkori különbségében: az orientációval kapcsolatos több eseményhez kötött potenciál-összetevő amplitúdója fiataloknál a kísérlet előrehaladtával, az egyes ingerlési blokkokon belül, illetve azonos ingerek ismételt megjelenésekor kisebb lesz. A bemutatott vizsgálatok arra utalnak, hogy az N2b-összetevő az újdonságingerekre kialakuló információfeldolgozási, illetve válaszszerveződési konfliktusokkal áll kapcsolatban, a P3a/P3 újdonság -hullám pedig az orientációt kiváltó ingerek feldolgozását követő folyamatok során jön létre.

Restricted access

Absztrakt

Jelen cikk Michael Posnernek az MTA Pszichológiai Kutatóintézetében tartott előadása alapján készült. Az előadás három nagy témával foglalkozik: elsőként a figyelmi rendszerek általános működését és agyi hátterét mutatja be, majd azok fejlődésével kapcsolatos viselkedéses és elektrofiziológiai adatokat ismertet. Végül a genetikai és környezeti hatásoknak a figyelmi rendszerek működésére gyakorolt hatását elemzi, kitérve azok lehetséges evolúciós fejlődési hátterére.

Restricted access

savoring and dampening strategies. Personality and Individual Differences, 49 , 368—373. Szondy, M., & Martos, T. (2014). A boldogság három arca: a Boldogság Orientáció Skála magyar változatának validálása. Mentálhigiéné és

Restricted access

York University Press . Meskó , N. , Láng , A. , Kocsor , F. , Rózsa , K. ( 2012 ). A szexuális elkötelezodés mérése . A szocioszexuális orientációs kérdoív (SOI-R) magyar

Restricted access

A tanulmány a látás fejlodését két dimenzió mentén elemzi. A lokális-integrativ dimenzió a lokális ingertulajdonságok (például szín, orientáció, mozgás, mélység) mérése, s ezek téri integrációja. Míg a lokális folyamatok viszonylag korán kialakulnak, a téri integráció lassan fejlodik. A lokális-integratív dimenziót a hátsó halántéklebenyi agyterületekkel lehet társítani. Az akció-percepció dimenzió a magasabb szintu látási muködések funkcionális felosztásán alapul, mely az anatómiailag is meghatározott két fo látópályához kapcsolódik. Az occipitoparietális vagy a dorzális látórendszeri agyi struktúrák gyors fejlodése a látáson alapuló mozgásos (vizuomotoros) kontrollban kap szerepet; míg lassabb érés, fokozottabb hajlékonyság jellemezheti a tárgyak, események kategorizálását végrehajtó occipito­tempo­rá­lis vagy ventrális látórendszert.

Restricted access

Elméleti háttér: A Boldogság Orientáció Skála (Peterson, Park, & Seligman, 2005) a boldogság elérésének háromféle módját különbözteti meg: az élvezetkereső boldogságot (pozitív érzések, élmények, ingerek keresése), az áramlatkereső boldogságot (bevonódást, áramlat-élményt kiváltó tevékenységek keresése) és értelemkereső boldogságot (az életeseményeket magyarázó értelmezési keret keresése, illetve megléte). Cél: Tanulmányunk célja a Boldogság Orientáció Skála magyar nyelvű változatának elkészítése, illetve reliabilitás- és validitásvizsgálatának elvégzése volt. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 596 fő (296 férfi, 300 nő) töltötte ki a kérdőívcsomagot. A skála validálására a pozitív élmények feldolgozási módját, az élettel való elégedettség, illetve az élet értelmességével kapcsolatos skálákat alkalmaztunk. Eredmények: A kérdőív magyar változata megfelelő megbízhatóságúnak és validnak bizonyult. Az élettel való elégedettséget az áramlatkereső és az értelemkereső boldogság jósolta be szignifikánsan, az élvezetkereső boldogság nem. A legmagasabb szintű elégedettséget a három orientáció együttes jelenléte (az ún. „teljes élet”) eredményezte. Következtetések: A skála megfelelő mérőeszköze a boldogságorientáció módjainak. Jövőbeli kutatásoknak kell tisztáznia a boldogságorientációk eredetét, stabilitását és változtathatóságát.

Restricted access

A vizsgálat célja a kortársakkal kapcsolatos versengés és szociálisprobléma-megoldás kapcsolatának feltárása volt 12, 14, 16 és 18 évesek (N=850) körében. A versengés öt dimenziójának (viszonyulás, idő/győztes, esélyesség, szabálybetartás, funkció) jellemzőit egy általunk kidolgozott kérdőívvel (Versengés kérdőív — Kasik és FÜlÖp, 2013) vizsgáltuk. A szociálisprobléma-megoldás mérésére egy adaptált kérdőívet (Social Problem Solving Inventory — D’Zurilla, Nezu és Maydeu-Olivares, 2002) használtunk, amellyel a problémamegoldás pozitív és negatív orientációja, valamint három stílusa (racionalitás, impulzivitás, elkerülés) azonosítható. A tanulók önjellemzése mellett a szülők (anyák, N=850) és a pedagógusok (N=35) is értékelték a diákokat ugyanazokkal a kérdőívekkel. Az önjellemzéshez képest a pedagógusok alul-, az anyák felülértékelték a diákokat, a versengésnél leginkább a szabálybetartás, a problémamegoldásnál a pozitív orientáció esetében. Az összevont mutató (három értékelő átlaga) alapján a 12 és a 14, valamint a 16 és a 18 évesek rendelkeznek hasonló jellemzőkkel a legtöbb dimenzió mentén. Jelentős különbségek e két csoport között azonosíthatók, például a negatív orientáció és a szabálybetartás az idősebbekre, a pozitív orientáció és a versengés idejének fontossága a fiatalabbakra jellemzőbb. A versengés és a problémamegoldás dimenzióinak kapcsolata az életkorral fokozatosan erősödik.

Restricted access

A tudósok többsége ma már egyetért abban, hogy a szexuális orientáció a környezet, a kogníció és a biológiai tényezők együttes összejátszásának eredménye. Az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államokban komoly vita folyt az azonos nem iránti szexuális vonzalom megváltoztatásának szükségességéről és eredményességéről. A kutatók között nincs egységes álláspont arról, hogy a szexuális orientáció változtatható. A mentális egészséggel foglalkozó fő szakmai szervezetek állásponjta, hogy nem elégséges azon tudományos bizonyítékok száma, amelyek támogatnák a reorientációt. Azonban bizonyítást nyert, hogy az említett terápiákon részt vevő személyek némelyike sérült, illetve úgy érezte, hogy a terápia következtében ártalomnak volt kitéve. E tudományos összefoglaló célja, hogy történeti áttekintést adjon a reorientációs terápiákról, áttekintse a terápiák eredményességét, a terápiák motivációs igényét, a terápia mellett és ellen szóló érveket és a „mainstream” szakmai szervezetek álláspontját. Orv. Hetil., 2013, 154, 931–939.

Restricted access

Absztrakt

A jelen tanulmány célja a Gibbons és Buunk (1999) által kifejlesztett Iowa-Hollandia összehasonlítási orientáció skála (Iowa-Netherlands Comparison Orientation Measure) magyar nyelvre adaptálása, megbízhatósági vizsgálata és tesztstruktúra elemzése. A vizsgálatban 522 fő (394 nő, 128 férfi, átlagéletkor: 27,71, SD = 10,28) vett részt. Az eredeti skálához hasonlóan a magyar Társas Összehasonlítási Orientáció Skálát (TÖS) is négy faktor alkotja, amelyek a képesség (K), a vélemény (V), a lefelé hasonlítási (LH) és a felfelé hasonlítási (FH) dimenziókat mérik. Mindemellett a skála megfelel a módszertani követelményeknek mind a feltáró faktorelemzés, mind a megerősítő faktorelemzés tekintetében (RMSEA = 0,05; CFI = 0,96; TLI = 0,95; GFI = 0,96; Cronbach-alfa = 0,82). A belső konzisztencia a képesség és vélemény esetében viszonylag alacsony, azonban ez magyarázható a tételek alacsony számával, a többi alskála értékei megfelelnek a követelményeknek (αK = 0,66, αV = 0,69, αLH = 0,74, αFH = 0,79, αTÖS = 0,82). A magyar skála elsősorban a fiatal felnőtt mintán alkalmazható további szociálpszichológiai, egészségpszichológiai és klinikai pszichológiai kutatásokban.

Restricted access

Mind az acél, mind a szintetikus szálerősítésű betonok elterjedése és használata az iparban folyamatosan igényli a számítási módszerek fejlesztését. Az egységnyi keresztmetszeten áthaladó szálak darabszáma egy fontos paraméter: egyrészt jól jellemzi a szálak hatékonyságát, másrészt a próbatest eltört keresztmetszetén levő szálak megszámolásával a szálak elkeveredésének egyenletességét vizsgálhatjuk vagy az eredmények szórását csökkenthetjük. A legtöbb anyagmodell kiinduló paramétere ezért az egységnyi keresztmetszeten áthaladó szálak darabszáma.

A szálerősítésű betonban elhelyezkedő szálaknál feltételezzük az egyenletes, homogén elkeveredést és a véletlenszerű orientációt. Ez az orientáció azonban a zsaluzat közelében megváltozik, a szálak részben irányítottá válnak, ami hatással van az egységnyi keresztmetszeten áthaladó szálak darabszámára is. Ezen darabszámok megállapítása már a szálerősítésű beton kezdeti vizsgálatakor is foglalkoztatta a kutatókat, ennek megállapítására elméleti, szemi-empirikus és empirikus képletek egyaránt léteznek az irodalomban. Jelen cikkben az orientáció változását vizsgálom a zsaluzat közelében és különbséget teszek merev (acél) és hajlékony (szintetikus) szálak között. A keresztmetszeten áthaladó szálak darabszámára mutatok be olyan számítási módszereket, amelyek a zsaluhatást és a szálak merevségét is figyelembe tudják venni.

Restricted access