Search Results

You are looking at 1 - 10 of 20 items for :

  • "orvos–beteg kapcsolat" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt

Az egészségügyi (azon belül is az orvos–beteg) kommunikáció jogi vonatkozásait tekinti át a cikk, különös tekintettel az orvos–beteg kapcsolat alakulására, a tájékoztatás felelősségére, a nem kívánt események közlésére, a szükséges nyilatkozatokra. Orv. Hetil., 2016, 157(17), 675–679.

Restricted access

között. In: Ferenczi, S.: Technikai írások.] Animula Kiadó, Budapest, 2006. [Hungarian] 3 Conversation. [Beszélgetés.] http://www.hospicehaz.hu/orvos-beteg-kapcsolat

Restricted access

Egy jó szó jelentősen csökkentheti az orvosi konzultációra vagy kórházi beutalásra készülő betegekben fellépő stresszt. Ilyenkor a jó szó felsőfokát az orvos által megfelelően alkalmazott humor jelentheti, amely a vizsgálat vagy kezelés során egy kognitív váltást válthat ki a páciensnél – amitől a beteg más perspektívából láthatja az egészségügyi problémájához fűződő viszonyát. Ekként csökkenhet szorongása, depressziója, és az orvos–beteg kapcsolat is a közös bizakodás jegyében épülhet ki. A közleményben a szerző elemzi a humor érzetének kialakulását és neurológiai mechanizmusait, áttekinti javaslatait és ellenjavallatait, valamint adagolását. Utóbbi során a szerző bevezeti a kvantumos humordinamika fogalmát, amelynek alapját a humor kvantumának, a hilarionnak a kvantummechanika elemi részecskéivel való hasonlatossága képezi kibocsátásuk, terjedésük és elnyelődésük során. A nevetésnek az egészségre gyakorolt hatása a keringés, légzés, izom, immun- és hormonrendszer befolyásolása révén valósul meg, ezért komplex adjuváns terápiának tekinthető. Orv. Hetil., 2014, 155(32), 1255–1258.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Regina Molnár, Zoltán Sági, Zsuzsanna Fejes, Kálmán Törőcsik, Béla Köves, and Edit Paulik

telemedicina hatása az orvos-beteg kapcsolat átalakulására orvosok körében végzett interjúk eredményei alapján.] LAM 2017; 27: 186–192. [Hungarian] 10 Sára Z, Csedő Z, Tóth T, et al. The

Restricted access

Buda, B.: The physician–patient relationship and the specialty of the communication in psychoterapy. In: Buda, B.: The regularity of the common human communication.] [Az orvos–beteg kapcsolat és a pszichoterápiás

Restricted access

: Posztoperatív fájdalom, orvos-beteg kapcsolat, fájdalomcsillapítás. In: Gaál Cs: Sebészet. 7. kiadás. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2010, 117–21 9 Andreetti C

Restricted access

Ha életünk során olyan helyzetbe kerülünk, hogy kénytelenek vagyunk szembesülni egészségünk elvesztésével, egy krónikus betegség mindennapjainkra gyakorolt irreverzibilis hatásával, az ennek következtében létrejövő változások egyaránt érintik személyiségünk kognitív, emocionális, fiziológiai, szociális és spirituális dimenzióit. A krónikus beteggé válással addigi világképünk megrendül, korábbi kognitív sémáink összeomlanak, és így elveszíthetjük azokat a tájékozódási pontokat, amelyek életünk korábbi szakaszaiban létünk biztonságát jelentették. A betegség ugyanakkor pozitív irányú változásokat is hozhat életünkbe azáltal, hogy lehetőséget ad például egy új életfilozófia és optimistább életszemlélet kialakítására, az élet nagyobb megbecsülésére és a megbocsátás átélésére. Az utóbbi évtizedek egészségpszichológiai és valláspszichológiai vizsgálatai alapján a krónikus beteggé válás traumáját követő, a fentiekben említett konstruktív megoldások szoros összefüggésben vannak életünk vallásos/spirituális dimenziójával. Jelen tanulmányban a szerző szakirodalmi adatok alapján áttekinti a vallás/spiritualitás és az egészség közti kapcsolat lehetséges hatótényezőit, néhány, a krónikus betegségek és a spiritualitás összefüggéseit leíró elméletet, és ezekhez kapcsolódó klinikai vizsgálatokból származó eredményt. Bemutatásra kerülnek továbbá olyan kutatások, amelyek a vallásnak/spiritualitásnak az orvos–beteg kapcsolatra gyakorolt hatását, az abban betöltött szerepét elemzik, és ezzel összefüggésben olyan vizsgálati eszközök, amelyek a páciensek vallási/spirituális elköteleződésének és gyakorlatának megismeréséhez nyújtanak gyakorlati segítséget.

Restricted access

Absztrakt

A cikk annak a paradigmaváltásnak a következményeit elemzi a sebészeti gyakorlatban, amely az utolsó ötven évben ment végbe az orvostudományban. A korábbi, paternalisztikus orvos-beteg kapcsolatot felváltotta a beteg tájékoztatásán, a kezelését érintő döntésekbe való bevonásán alapuló, egyenrangú orvos-beteg kapcsolat. Ez a váltás nem minden orvosi szakágban ment végbe egyforma sebességgel, s a sebészet ebben a vonatkozásban nemzetközileg is konzervatívabbnak mutatkozott, mint pl. az általános orvostan. A cikk elemezi a tájékoztatás gyakori problémáit, majd sorra veszi a sebészi tájékoztatás fontosabb elemeit és lehetséges technikai feltételeit. Külön kitér a sebészeti tájékoztatás specifikumaira és a beavatkozás elutasításának feltételeire is.

Restricted access

„Önvédelmi” orvostan kifejezés alatt azt a torz diagnosztikus és terápiás orvosi magatartást értjük, amikor az orvos az egzisztenciáját, munkáját érintő fenyegetettség miatt egyes beavatkozásokat nem mer elvégezni, másrészt „túlbiztosítja” magát és felesleges vizsgálatokat végeztet belső bizonytalansága, a beteg bizalmatlansága vagy az ellenséges társadalmi környezet miatt. A beteg és orvos közti bizalmat legsúlyosabban a lelkiismeretlen orvosok visszaélései károsítják, ezeket a média felnagyítja. Az orvos-beteg kapcsolat nem degradálható szerződéses jogviszonnyá. A fiatal orvosokat meg kell ismertetni a sikeres diagnózis személyiséget gazdagító örömével. Legyen egészséges önbizalmuk, merjék vállalni a diagnosztikus és terápiás kihívásokat. Valamennyiünknek küzdeni kell az orvosellenes társadalmi hangulat és azon okok ellen, melyek az „önvédelmi” orvostan gyakorlatát előidézték és erősítették.

Restricted access