Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for :

  • "orvos-beteg kapcsolat" x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsa Győrffy, Sándor Békási, Noémi Szathmári-Mészáros and Orsolya Németh

-patient relationship based on interviews conducted among. [A telemedicina hatása az orvos-beteg kapcsolat átalakulására orvosok körében végzett interjúk eredményei alapján.] LAM 2017; 27: 186–192. [Hungarian

Open access

Absztrakt

Az egészségügyi (azon belül is az orvos–beteg) kommunikáció jogi vonatkozásait tekinti át a cikk, különös tekintettel az orvos–beteg kapcsolat alakulására, a tájékoztatás felelősségére, a nem kívánt események közlésére, a szükséges nyilatkozatokra. Orv. Hetil., 2016, 157(17), 675–679.

Restricted access

: Posztoperatív fájdalom, orvos-beteg kapcsolat, fájdalomcsillapítás. In: Gaál Cs: Sebészet. 7. kiadás. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2010, 117–21 9 Andreetti C

Restricted access

Absztrakt

A cikk annak a paradigmaváltásnak a következményeit elemzi a sebészeti gyakorlatban, amely az utolsó ötven évben ment végbe az orvostudományban. A korábbi, paternalisztikus orvos-beteg kapcsolatot felváltotta a beteg tájékoztatásán, a kezelését érintő döntésekbe való bevonásán alapuló, egyenrangú orvos-beteg kapcsolat. Ez a váltás nem minden orvosi szakágban ment végbe egyforma sebességgel, s a sebészet ebben a vonatkozásban nemzetközileg is konzervatívabbnak mutatkozott, mint pl. az általános orvostan. A cikk elemezi a tájékoztatás gyakori problémáit, majd sorra veszi a sebészi tájékoztatás fontosabb elemeit és lehetséges technikai feltételeit. Külön kitér a sebészeti tájékoztatás specifikumaira és a beavatkozás elutasításának feltételeire is.

Restricted access

„Önvédelmi” orvostan kifejezés alatt azt a torz diagnosztikus és terápiás orvosi magatartást értjük, amikor az orvos az egzisztenciáját, munkáját érintő fenyegetettség miatt egyes beavatkozásokat nem mer elvégezni, másrészt „túlbiztosítja” magát és felesleges vizsgálatokat végeztet belső bizonytalansága, a beteg bizalmatlansága vagy az ellenséges társadalmi környezet miatt. A beteg és orvos közti bizalmat legsúlyosabban a lelkiismeretlen orvosok visszaélései károsítják, ezeket a média felnagyítja. Az orvos-beteg kapcsolat nem degradálható szerződéses jogviszonnyá. A fiatal orvosokat meg kell ismertetni a sikeres diagnózis személyiséget gazdagító örömével. Legyen egészséges önbizalmuk, merjék vállalni a diagnosztikus és terápiás kihívásokat. Valamennyiünknek küzdeni kell az orvosellenes társadalmi hangulat és azon okok ellen, melyek az „önvédelmi” orvostan gyakorlatát előidézték és erősítették.

Restricted access

között. In: Ferenczi, S.: Technikai írások.] Animula Kiadó, Budapest, 2006. [Hungarian] 3 Conversation. [Beszélgetés.] http://www.hospicehaz.hu/orvos-beteg-kapcsolat

Restricted access

Egy jó szó jelentősen csökkentheti az orvosi konzultációra vagy kórházi beutalásra készülő betegekben fellépő stresszt. Ilyenkor a jó szó felsőfokát az orvos által megfelelően alkalmazott humor jelentheti, amely a vizsgálat vagy kezelés során egy kognitív váltást válthat ki a páciensnél – amitől a beteg más perspektívából láthatja az egészségügyi problémájához fűződő viszonyát. Ekként csökkenhet szorongása, depressziója, és az orvos–beteg kapcsolat is a közös bizakodás jegyében épülhet ki. A közleményben a szerző elemzi a humor érzetének kialakulását és neurológiai mechanizmusait, áttekinti javaslatait és ellenjavallatait, valamint adagolását. Utóbbi során a szerző bevezeti a kvantumos humordinamika fogalmát, amelynek alapját a humor kvantumának, a hilarionnak a kvantummechanika elemi részecskéivel való hasonlatossága képezi kibocsátásuk, terjedésük és elnyelődésük során. A nevetésnek az egészségre gyakorolt hatása a keringés, légzés, izom, immun- és hormonrendszer befolyásolása révén valósul meg, ezért komplex adjuváns terápiának tekinthető. Orv. Hetil., 2014, 155(32), 1255–1258.

Restricted access

A megfelelő beteg-együttműködés alapvető fontosságú minden terápia során. A beteg-együttműködés kifejezésére korábban a compliance meghatározás szolgált, amely azonban az orvos–beteg kapcsolat alá- és fölérendeltségét jelentette. Jelenleg az adherencia kifejezést használjuk, amely a beteg-együttműködés magasabb fokát jelenti, mivel feltételezi a beteg aktív közreműködését is. A betegek cardiovascularis terápia iránti adherenciája a fejlett országokban is csak mintegy 50%, ami azt jelenti, hogy a betegek fele nem szedi a számára felírt készítményeket. A gyógyszeres kezelés hiánya miatt e betegeknél növekszik a morbiditás és a mortalitás. A beteg-együttműködés hiányának számos oka lehet, és a betegek kezelése során ezekre is figyelemmel kell lennünk. Az adherencia javításával csökkenthető a szövődmények kialakulásának és a betegségprogresszió előrehaladásának a kockázata, amelyek összességében javítják az egészségi állapotot, és nem mellékesen csökkennek a betegre fordított egészségbiztosítási és társadalmi költségek is. Orv. Hetil., 2013, 154, 883–888.

Restricted access

A holttestekkel, boncolással kapcsolatos tapasztalatok a megfelelő orvosi attitűd kialakulásában játszott szerepük miatt döntőnek bizonyulnak a medikusok professzionalizációjában. Az itt szerzett élmények beavatási rítusnak (Gennep, 1960) is tekinthetők, melynek következtében a laikus látásmód átalakul egy szakértőibb, tudományosabb szemléletmóddá. Hogy ezek az élmények sajátosságukból adódóan gyakorta jelentenek stresszforrást vagy szorongást a hallgatók számára, az szinte magától értetődő, mégis az érzelmi hatásokkal egyáltalán nem vagy csak alig foglalkozott eddig az orvosképzés, a hallgatókat magukra hagyva a megküzdésben. Bizonyítékok szólnak amellett, hogy a feldolgozás sikeressége a megfelelő pályaszocializáció segítője, de ugyanakkor hátráltatója is lehet. A boncolással kapcsolatos élmények feltérképezése, hatásainak megértése és a szakirodalomban gyakran nem egyértelműfogalmak tisztázása hozzájárulhat ahhoz, hogy a pályaszocializáció folyamatát megfelelő módszerekkel segíteni tudjuk, és nyíltabbá tegyük e tárgyaknak – a korszerű, tudományos ismeretek átadása mellett – egy nagyon fontos feladatát, a humanista értékek közvetítésén keresztül az orvos–beteg kapcsolat optimalizálását. Jelen írásunk célja a témában megjelent fontosabb szakirodalom áttekintése, a potenciális kutatási irányok ismertetése.

Restricted access