J. The fundamentals of modern medical ethics. Introduction into bioethics. Second revised edition. [A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. Második, átdolgozott kiadás.] Medicina Könyvkiadó
„Önvédelmi” orvostan kifejezés alatt azt a torz diagnosztikus és terápiás orvosi magatartást értjük, amikor az orvos az egzisztenciáját, munkáját érintő fenyegetettség miatt egyes beavatkozásokat nem mer elvégezni, másrészt „túlbiztosítja” magát és felesleges vizsgálatokat végeztet belső bizonytalansága, a beteg bizalmatlansága vagy az ellenséges társadalmi környezet miatt. A beteg és orvos közti bizalmat legsúlyosabban a lelkiismeretlen orvosok visszaélései károsítják, ezeket a média felnagyítja. Az orvos-beteg kapcsolat nem degradálható szerződéses jogviszonnyá. A fiatal orvosokat meg kell ismertetni a sikeres diagnózis személyiséget gazdagító örömével. Legyen egészséges önbizalmuk, merjék vállalni a diagnosztikus és terápiás kihívásokat. Valamennyiünknek küzdeni kell az orvosellenes társadalmi hangulat és azon okok ellen, melyek az „önvédelmi” orvostan gyakorlatát előidézték és erősítették.
A reprodukciós célú emberklónozás tilos Magyarországon, ahogy számos más országban is. A terápiás célú klónozást – sok más országhoz hasonlóan – nem tiltja a magyar jog. Az őssejtterápia is megengedett. A magyar Alaptörvény III. cikkelyének (3) bekezdése értelmében tilos a teljes emberi egyed másolása. Az Oviedói Egyezménynek az emberklónozásról szóló kiegészítő jegyzőkönyve 1. cikkelye értelmében tilos másik élő vagy holt emberrel azonos genetikai állományú egyedet mesterségesen létrehozni. Magyarországon a büntető törvénykönyv 174. §-a bűntettnek tekinti a teljes emberklónozást. A magyar egészségügyi törvény 180. § (3) bekezdés értelmében kutatáshoz csak a reprodukciós eljárás során létrejött embriót szabad felhasználni az arra jogosultak rendelkezése alapján, vagy az embrió károsodása esetén. Embriót tehát kutatási célból nem szabad létrehozni. A magyar egészségügyi törvény 180. § (5) bekezdés megfogalmazza, hogy reprodukciós eljárás vagy más egészségügyi szolgáltatás, illetve orvostudományi kutatás során egymással genetikailag megegyező emberi egyedeket nem szabad létrehozni. A magyar egészségügyi törvény 181. § (1) bekezdése kimondja, hogy kutatás során felhasznált embriót – a fagyasztva tárolás idejét nem számítva és a kutatás tartamát is figyelembe véve – legfeljebb 14 napig szabad életképes állapotban tartani. Orv. Hetil., 2015, 156(11), 434–438.
Kovács J.: Az orvosi beavatkozásokba való tájékozott beleegyezés elve a modern orvosi etikában. In: A modern orvosi etika alapjai. Szerk.: Kovács J. Medicina Kiadó, Budapest, 2006, 320
orvosi etika alapjai 2 Medicina Budapest 127 56 . 2. AT Barnett I
927 Kovács J.: Az emberkísérletek etikai kérdései. In: Kovács J.: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. (Második, átdolgozott kiadás.) Medicina Könyvkiadó
73 Kovács, J. (1997) A modern orvosi etika alapjai (Medicina: Budapest). Kovács J
Medical Law Review 1999 7 103 134 Kovács J.: A modern orvosi etika alapjai
Kovács J.: A modern orvosi etika alapjai. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1999, 395–466. Kovács J
tájékoztatásával kapcsolatos etikai kérdések. Lege Artis Medicinae, 7 (5): 360–363. Kovács J. (2006a): Az orvosi beavatkozásokba való „tájékozott beleegyezés” elve a modern orvosi etikában. In: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a
