Search Results

You are looking at 1 - 10 of 156 items for :

  • "pandémia" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Akut appendicitis kivizsgálásának és kezelésének összehasonlítása sebészeti osztályunkon a COVID–19-pandémia előtti időszak és a pandémia III. hulláma alatt

Comparison of the investigation and treatment of acute appendicitis in our surgical department during the pre-pandemic period of COVID-19 and in the III. pandemic wave

Magyar Sebészet
Authors:
Ádám Molnár
,
Ádám Varga
, and
Attila Németh

) osztották: I. hullám: 2020. 03. 11. – 2020. 06. 18., II. hullám: 2020. 11. 04. – 2021. 02. 01., III. hullám: 2021. 02. 22. – 2021. 06. 08., IV. hullám: 2021. 11. –2022. 01. 07., V. hullám kezdete: 2022. 01. 07. A COVID–19-pandémia idején a

Full access

Pandémia és különleges jogrend Magyarországon

Pandemic and law of emergency in Hungary

Scientia et Securitas
Authors:
Álmos Ungvári
and
István Sabjanics

Összefoglaló. A tanulmány a COVID–19 pandémiára adott jogalkotói lehetőségeket és válaszokat elemzi, külön figyelmet fordítva a vonatkozó hazai jogfejlődésre. A szerzők elméleti síkon haladva, de gyakorlati példákkal szemléltetve értelmezik a hazai megoldásokat, amelyeket a pandémiás válság kezelésére alkalmaztak az államok. Az alkalmazott megoldásoknak kettős feltételnek kell megfelelniük: a jogállamisági és hatékonysági szempontoknak egyidejűleg kell érvényesülniük. A demokratikus intézményeknek mindebben aktív szerepük van, ugyanakkor lényeges a meghozott intézkedések politikai elfogadottsága is.

Summary. The essay displays the possibilities and answers of the legislature and the Government of Hungary regarding the COVID-19 pandemic, with a special focus on the Hungarian constitutional traditions and development. The essay reaches out from the theoretical for practical reassurance primarily through solutions used in Hungary and secondarily in other European countries. Displaying the struggles of solution seeking in Hungary and other European countries provides a platform for a much-needed comparative approach. These practices must comply with two conditions: maintaining the rule of law and effectiveness, both of which have to prevail simultaneously. Like in the case of the delicate and ever balancing antiterrorist solutions of western democracies, two very different questions of ‘How can we survive?’ and ‘How can our way of life prevail in the end?’ must be answered with the same answer. The democratic institutions have a crucial role, and with that role these institutions have to be continuously active. In times of grave danger, with a real threat to human life, an emergency with the possibility of such a devastation that paralyses or eliminates state and society, the original role of democratic institutions to serve the people is enhanced. The political acceptance (legitimacy) of the emergency measures taken during the pandemic can make a great difference, but the question of legitimacy itself, favorable as it should be, need not be the most crucial question regarding emergency laws. Introducing emergency legislation is based on some level of real or anticipated threat. The focus and only real goal of emergency legislation, by definition, must always be ensuring the safe return to normal or peacetime legislation. So we can say with confidence that functioning democratic institutions provide a much better chance of a safe and timely return to normalcy and leaving pandemic restrictions behind.

Open access

A csecsemőmirigy T-sejtjeinek összetételében létrejövő változások a COVID–19-pandémia alatt

Changes of the T cell composition in the thymus during the COVID–19 pandemic

Orvosi Hetilap
Authors:
Judit Lantos
,
József Furák
,
Noémi Zombori-Tóth
,
Tamás Zombori
,
Katalin Bihari
,
Endre Varga
, and
Petra Hartmann

, 2020. [A koronavírus okozta COVID–19-pandémia. Korábbi tapasztalatok és tudományos evidenciák 2020. március végén.] Orv Hetil. 2020; 161: 644–651. [Hungarian] 7

Open access

Pandémiás oktatás

Pandemic Education

Educatio
Author:
István Polónyi

Összefoglaló. A tanulmány célja, hogy bemutassa a hazai közoktatás és felsőoktatási rendszer elmúlt tízéves átalakulását s annak kedvezőtlen következményét a pandémiás oktatás eredményességére.

Az írás először áttekinti a közoktatásban bekövetkezett változásokat, amelyek közül az intézmények államosítása, az intézmények nem mérséklődő polarizáltsága és a forráskivonás súlyos problémákat eredményezett a pandémiás oktatás időszakában. A forráskivonás nyomán elavultak az iskolai IKT-eszközök, a polarizáltság nyomán a tanulók legalább egyötödéhez nem jut el a távolléti oktatás, és a központosítás következtében mind az iskolák, mind a pedagógusok magukra maradtak.

A felsőoktatás-politikai változások legfontosabb elemei az intézményi autonómiát beszűkítő központosítás, az elitizálás és a forráskivonás. A pandémiás oktatás eredményességét ezek az intézkedések jelentősen befolyásolták. Az elitizálás nyomán a távoktatás a magyar felsőoktatási rendszerben rendkívül szűk, így sem az intézmények eszközállománya, sem az oktatók nem voltak felkészülve a tömeges távolléti oktatásra. A forráshiány akadályozta a gyors reagálást, és az autonómia hiánya is az önálló kezdeményezések helyett a központtól való függést eredményezte.

A tanulmány azzal a megállapítással zárul, hogy a pandémiás oktatás hatása a magyar társadalomra alighanem két súlyos hosszú távú következménnyel jár: részint csökkenti a társadalmi kohéziót, részint nyomában tovább növekszik – az egyébként is egyre szembetűnőbb hátrányban lévő – magyar emberi erőforrások lemaradása a fejlett világtól.

Summary. The aim of the study is to present the transformation of the Hungarian public education and higher education system over the past ten years, and its unfavorable consequences for the effectiveness of pandemic education. The paper first presents the changes that have taken place in public education, of which the nationalization of institutions, the polarization of non-declining institutions, and the withdrawal of resources have resulted in serious problems during the period of pandemic education. Withdrawals have led to the obsolescence of school ICT tools, polarization means that at least one-fifth of pupils do not have access to distance education, and centralization has left both schools and teachers to themselves.

The most important elements of higher education policy changes are centralization, which reduces institutional autonomy, the elitization s the withdrawal of funds. The effectiveness of pandemic education has been significantly affected by these measures. Following the elitization, distance education in the Hungarian higher education system is extremely narrow, so neither the equipment of the institutions nor the lecturers were prepared for mass distance education. Lack of resources prevented a rapid response, and a lack of autonomy resulted in dependence on the center instead of independent initiatives.

The study concludes that the impact of pandemic education on Hungarian society is likely to have two serious long-term consequences: partly reducing social cohesion, and partly increasing the backwardness of Hungarian human resources, which are already becoming more and more disadvantaged.

Open access

Az epidemiológiai surveillance és járványmatematikai előrejelzések szerepe a pandémiás hullámok megelőzésében, mérséklésében – hol tartunk most, és hová kellene eljutni

The role of epidemiological surveillance and mathematical forecasting in preventing and mitigating pandemic waves – what has been accomplished and what should be achieved

Scientia et Securitas
Authors:
Beatrix Oroszi
,
J. Krisztina Horváth
,
Gergő Túri
,
Katalin Krisztalovics
, and
Gergely Röst

Összefoglaló. A Járványmatematikai és Epidemiológiai Projekt egy egyedülálló kezdeményezés Magyarországon, mely jelentős tudást és tapasztalatot halmozott fel a COVID–19 világjárvány során. Jelen tanulmány a pandémia 2. hullámának példáján keresztül áttekinti, hogy miként működött a járványügyi észlelés és monitorozás rendszere, hogyan, milyen eredményekkel végezték a projekt munkatársai a helyzet- és kockázatértékelést, az előrejelzések készítését, végül javaslatokat fogalmaz meg a surveillance- és előrejelző rendszer fejlesztésére a járványügyi biztonság növelése érdekében.

A 2. járványhullám 2020. június 22. és 2021. január 24. között zajlott Magyarországon, melynek során a megerősített COVID–19 esetek száma 356 197 fő volt, ami az első hullámban regisztrált esetszám 87-szerese. Összesen 12 226 megerősített COVID–19 halálesetet regisztráltak, az első hullámban jelentett szám 21-szeresét. Az országos R érték először 2020 augusztusában emelkedett 1,0 fölé. Mintegy 3 héttel azután, hogy az R érték augusztus utolsó hetében tartósan 1,0 fölé emelkedett, a halálos kimenetelű COVID–19 esetszámok növekedése is elindult, mivel a fiatalokról a járvány az idősebb korosztályokra is átterjedt. Mindezt a matematikai modellezési eredmények hetekkel korábban jelezték.

November elején az előrejelzés 12 000 fő feletti kórházi ápoltat vetített előre a karácsonyi időszakra, melynek elkerülésére kormányzati intézkedéscsomag készült. A 2020. november 11-i szigorítás a járványt az eredeti pályáról eltérítette, így a kórházban kezeltek száma a 2. hullámban az előrejelzésnek megfelelően 8018 főnél elérte a csúcsot, majd csökkenni kezdett. Január elején a modellezés azt mutatta, hogy a lecsengő szakaszban, az akkori intézkedések mellett is képes az időközben hazánkban is megjelent új variáns, a gyorsabban terjedő SARS-CoV-2 B.1.1.7, járványügyi fordulatot hozni, ami szintén megvalósult.

Összességében az epidemiológiai helyzetértékelés és matematikai modellezés képes volt a második hullám minden fő aspektusát időben és jól megragadni, a veszélyes folyamatokat előre jelezni és ezzel lehetőséget adni a gyors reagálásra. A 2. hullám tapasztalatai megmutatták, hogy a járványmatematikai és epidemiológiai képességek milyen hozzáadott értékkel bírnak a döntéstámogatásban. Az észlelési és előrejelzési rendszereink megerősítése és a matematikai modellezéssel egységes keretrendszerben történő továbbfejlesztése további lehetőségeket nyithat meg az észlelés, megelőzés, egészségügyi és gazdasági károk elhárítása érdekében szükséges döntési folyamatok bizonyítékalapú támogatásában, és az ország járványügyi biztonságának növelésében.

Summary. The Mathematical Modelling and Epidemiology Task Force is a unique initiative in Hungary that has accumulated significant knowledge and experience during the COVID-19 pandemic. Using the example of the second wave of the pandemic, the present study reviews how the epidemiological surveillance and monitoring system operated, how the task force carried out the situation and risk assessments as well as forecasting, and finally, makes suggestions for improving the surveillance and forecasting system to increase health security.

The second wave of the pandemic lasted between 22 June 2020 and 24 January 2021 in Hungary. The number of confirmed COVID-19 cases was 356,197,87 times the number of cases registered in the first wave. A total of 12,226 confirmed COVID-19 deaths were recorded, 21 times the number reported in the first wave. The reproduction number first exceeded 1.0 shortly in early August 2020. About three weeks after the R-value remained consistently above 1.0 in the last week of August, the number of fatal COVID-19 cases started to increase as the epidemic spread from the young to the older age groups. All of this was predicted by mathematical modelling results weeks earlier.

In early November, the forecast projected more than 12,000 hospitalized patients for the Christmas period, so the government introduced new measures to prevent this surge. The restrictions, implemented on 11 November 2020, diverted the epidemic from its original trajectory, so the number of hospital admissions in the second wave peaked at 8,018, as projected, and then began to decline. In January, SARS-CoV-2 B.1.1.7 was detected in Hungary. Modelling showed in early January, that even in the declining phase, and with the measures being in place, this new variant was able to change the epidemiological trend. This was in fact observed on 24 January, when the epidemic curve started to increase again.

Overall, epidemiological situation assessment and mathematical modelling were able to capture all significant aspects of the second wave in a timely manner and precisely, predicting the possible dangerous changes in the situation, and thus providing opportunity for rapid response. The experience of the second wave has shown the added value of integrating comprehensive epidemiological analysis and mathematical modelling into decision making. Strengthening our epidemiological intelligence and forecasting systems, and further enhancing them in a unified framework can open up further opportunities to provide evidence-based support for decision-making processes.

Open access

Öngyilkossági halálozás Magyarországon a COVID–19-pandémia idején.

Az első két járványév (2020 és 2021) tapasztalatai

Suicide mortality in Hungary during the COVID–19 pandemic.

Experiences of the first two pandemic years (2020 and 2021)
Orvosi Hetilap
Authors:
Lajos Bálint
,
Péter Osváth
,
Attila Németh
,
Balázs Kapitány
,
Zoltán Rihmer
, and
Péter Döme

pandemia por COVID-19.] Rev Psiquiatr Salud Ment. 2022 Feb 2. 10.1016/j.rpsm.2022.01.003 . [Epub ahead of print] [Spanish] 28 Stene-Larsen K, Raknes G

Open access

Iparági sérülékenység a pandémia tükrében

Industrial vulnerability in the light of the COVID-19 pandemic

Scientia et Securitas
Authors:
Zsuzsanna Hauck
,
Tamás Vasvári
, and
József Vörös

Összefoglaló. Jelen tanulmányban a termelési folyamatokat, valamint statisztikai adatokat elemezve azt vizsgáljuk, hogy a pandémia során milyen hatások érték az inputokat, magát a termelést, az outputokat, illetve hogyan változtak meg olyan versenyprioritási tényezők, mint az idő, a minőség vagy a rugalmasság. Mivel a rövidebb, a kevésbé komplex és rugalmasabb értékláncok válságállóbbnak tűnnek, ez felgyorsíthatja az ellátási láncok regionalizációját, amit tovább fokoz, hogy a termelőszektor gyors visszarendeződésével szemben a szolgáltató ágazatoknak elhúzódó kilábalással kell szembenézniük. Ezért azt is megvizsgáltuk, hogy az egyes országok ellenálló képessége függ-e a termelő szektor méretétől. Eredményeink alapján, ahol nagyobb az ipar aránya, ott gyorsabban képes a gazdaság talpra állni, ami újabb lökést adhat a fejlett államok iparfejlesztési törekvéseinek.

Summary. The coronavirus epidemic posed challenges to all. However, with proper discipline, increased efficiency and adaptability, companies and economies can emerge stronger from this situation. In this study, we examine vulnerability of industries along three dimensions according to the general model of production complemented by aggregate statistics from Eurostat.

In terms of procurement, shorter value chains seem more resilient than complex and long supply chains. Supplier risks may be also mitigated by increasing the number of suppliers of critical inputs. The costs and risks of transporting goods are also increasing. 90% of industrial products are involved in international trade, mostly transported through maritime shipping that faces significant increase in tariffs, and the difficulty of replacing crews could lead to further disruptions to the operation of maritime routes. Thus, it is not surprising that the pandemic has increased the issue of supply chain flexibility and simplification, and has drawn attention to the importance of inventories and input replacement. Companies may consider to diversify production sites or even reshore or nearshore their production.

The rate of recovery varies in each sector: in services requiring a personal presence, such as tourism, the sudden economic downturn is followed by a slow growth, contrary to the rapid rebound of industrial production. Therefore, countries with significant manufacturing will witness V-shaped recovery, while higher reliance on services is characterized by slower and longer L-shaped scenario. Thus, the pandemic also pointed out that industrial production is key in a national economy: besides that industrial innovations increase productivity (and living standards) and manufacturing functions also have a significant multiplier effect on the service sector, manufacturing also has significant resistance against a pandemic. This could give a further push to the ongoing industrial development programs of developed economies such as Germany, the United States, or the European Union. At the same time, services that are able to move online show no decline, while service requiring a personal presence may struggle in the long run. Overall, structural changes are inevitable and companies have to adapt to the novel consuming and working preferences.

Open access

A COVID–19-pandémia, halálszorongás és lelki egészség a terrormenedzsment-elmélet szemszögéből

COVID–19 pandemic, death anxiety and mental health from the perspective of Terror Management Theory

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Author:
Gábor Vona

and Clinical Psychology , 39 ( 4 ), 238 – 273 . 10.1521/jscp.2020.39.4.238 Osváth , P . ( 2021 ). A COVID-19-pandémia mentálhigiénés következményei. Hogyan tudunk felkészülni a pszichodémiás krízisre? Orvosi Hetilap , 162 ( 10 ), 366 – 374

Open access

A COVID–19-pandémia mentálhigiénés következményei. Hogyan tudunk felkészülni a pszichodémiás krízisre?

Psychological outcome of COVID-19 pandemic. How can we prepare for a psychodemic crisis?

Orvosi Hetilap
Author:
Péter Osváth

.1001/jamapsychiatry.2020.2795 . [Epub ahead of print] 5 Lazáry J. Acute effects of the first period of COVID-19 pandemic on mental state. [A COVID-19 pandémia akut

Open access

Osztovits, J., Balázs, Cs., Fehér, J.: H1N1 influenza – pandemic, 2009 [H1N1-influenza – pandémia, 2009]. Orv. Hetil., 2009, 150 , 2265–2273. [Hungarian

Restricted access