Search Results

You are looking at 1 - 10 of 103 items for :

  • "paradigm shift" x
  • All content x
Clear All

(Tallinn), No. 19. Perez, C. (2002): Technological Revolutions and Financial Capital: the Dynamics of Bubbles and Golden Ages. Elgar, Cheltenham. Perez, C. (2004): Technological revolutions, paradigm

Restricted access

Rekhtman N Riley GJ , et al. Pathologic diagnosis of advanced lung cancer based on small biopsies and cytology . A paradigm shift. J Thorac Oncol 5 : 411 – 414 , 2010

Restricted access

A XX. század utolsó negyedében végbemenő gyors változások ráébresztették a pedagógiával foglalkozó szakembereket arra, hogy iskolarendszerünk lassan vagy egyáltalán nem követte a gazdasági változásokat, sem képzési kínálatában, sem az oktatás tartalmában, de még kevésbé módszereiben. Fel kellett ismernünk, hogy ennek a konzervatív rendszernek a fenntartása nem ésszerű, az oktatás a globalizációs verseny legfontosabb területévé vált, és a kulcs a XXI. századhoz a tanulás. Éppen ezért vált az oktatásügy új irányvonalává az oktatás térbeli és időbeli kiterjesztése, azaz az élethosszig tartó tanulás (LLL: lifelong learning). Az oktatás iránt megnövekedett a társadalmi igény, megváltoztak a gazdaság, a munkaadók elvárásai is: a tudás a versenyképesség alapjává vált. Ebben a folyamatban kiemelt szerep jut az egyetemeknek, amelyek a graduális képzésen túl, az expanzió révén megnövekedett diplomás felnőtt tömegek továbbképzésének helyszínévé is váltak. Ezekre válaszul Európa számos országában reformfolyamatok indultak meg a ’90-es években. E reformtörekvéseknek szabott közös irányt az 1999. június 19-én aláírt Bolognai Nyilatkozat, amely célul tűzte ki, hogy aláírói 2010-re egységes európai felsőoktatási térséget hoznak létre, és összehangolják, összehasonlíthatóvá teszik felsőoktatási rendszereiket. A kitűzött célok eléréséhez azonban önmagában nem elegendő az adminisztratív változtatás, a formai megújulást követnie kell egyfajta tartalmi innovációnak is, amely a főiskolai képzés megújulását jelenti. Az utóbbi évek során a magyar főiskolák és egyetemek kidolgozták az új struktúrának megfelelő oktatási programjaikat, 2006. szeptember 1-jétől már csak az új oktatási programok indultak. A szerző a képzési rendszer átalakításának legfontosabb területeit határozza meg, amelyek a következők: a képzési „filozófia” és paradigma újrafogalmazása, a képzési szerkezet makroszintű (ismeret, tudás, készség), mezzoszintű (elmélet vs. gyakorlat, illetve tudás vs. alkalmazás) és mikroszintű (bázistudás vs. up-to-date tudás) reformja. A képzési szerkezet technológiai-logisztikai (passzív vs. aktív tudás), valamint a képzés módszertani, technikai reformja. A szerző rendszerezi az átalakítás feladatait is, amelyben a bolognai rendszer képzési követelményeinek, a tanulás kimenetelvárásainak rendszerszemléletű áttekintését, a szükséglet és kínálat viszonyának elemzését, a főiskola képzési szerkezetének átalakítását, a fókuszpontok kialakítását tartja a legfontosabbnak.

Open access

Competitiveness research projects, especially in the United States, revealed and described some phenomena, having become commonplaces by now, for the first time in the 1980s. Examples of such phenomena are the following: each developed market economy can be described as an open economy and we have to live and manage in a global economy. Competitiveness research projects formulated suggestions for governments and business leaders on how to cope with the evolving phenomena. They also provided their theoretical backgrounds but there are still some theoretical and empirical dilemmas in competitiveness research projects regardless of their effectiveness. One such dilemma is their either economics or business origin. The paper discusses the main reason for this and suggests that competitiveness research projects have brought a system paradigm that makes necessary the modification and reinterpretation of traditional borderlines and the scope of economics and business studies.

Restricted access

Abstract

The author of the article wishes to compare Hungarian textual and musical folkloristics at the turn of the 20th century with regard to changes in fieldwork methodologies. Hungarian folklore studies in the 19th century preferred text-oriented recording of performances, while by the first half of the 20th century the need for a performance-centered study of folklore with the help of audio recording emerged. Owing to a fundamental change in the method of folklorecollection, Hungarian folklorists studying folk music and folk dance by the middle of the 20th century applied the method of participant observation. In the meantime extensive collection gave way to intensive collection focusing on the repertoire of a given local community or of an outstanding performer. In this process Béla Vikár had a distinguished role as he was the first one to use phonograph in collecting folk poetry and folk music in Hungary, besides which, with the help of stenography, he has a remarkable manuscript legacy of folktales and folk customs as well. The approach and objectives of Béla Bartók and Zoltán Kodály differed from those of Vikár's, since for them quantitative considerations were still important, while Vikár's approach borrowed elements from social sciences as well. The break-through in this respect was marked with the oeuvre of László Lajtha, a disciple of Bartók, who dealt with vocal and instrumental folk music alike. During five decades Lajtha as a collector shifted paradigms a number of times and on the peak of his folklorist oeuvre he published monographs on the vocal and instrumental musical repertoire of bands and villages. His studies inspired György Martin, dance folklorist as well as the revival folk dance movement in the 1970s. The performer-centred study of narration that Gyula Ortutay elaborated on at the beginning of the 1940s proved to be successful primarily in the study of prose epic genres and it unreflexively followed the method of folk musicologists.

Restricted access

Borrowing concepts, principles and categories of other disciplines unavoidably raise problems of their correct use in the host discipline. In this article, the author intends to analyze the use of ecological categories and concepts in ecological anthropology. First the definition of ecology and its related and sub-disciplines in natural sciences are investigated. The main body of the article deals with some basic ecological categories, such as ecosystem, population and niche, comparing the potentials of using their concepts both in ecology and anthropology, relying on the works and ideas of different anthropologists who introduced them in their analyses and explanations about the character of specific cultures (e. g. Barth, Rappaport, Singh et al.). Finally, the author comes to the conclusion that the theoretical definitions of all these categories are wide enough to use them in ecological anthropology as well, but the practice of ecology interprets them in a narrower sense and the different levels of ecological investigation are based on this narrow sense. The summary of the article claims that there are several ways of applying ecological methods in human sciences, but they will give way either to disciplines yet to be developed or to a scientific practice not without contradictions.

Restricted access

that the incidence of platform work and other forms of non-standard employment such as own-account working remain modest in magnitude for the Visegrad countries. 4 POLICY RESPONSES: PARADIGM SHIFT OR UPDATE? In the face of these changes in the labour

Open access

Summary

Az alábbi írás a versengés pszichológiai fogalmának az alakulásával foglalkozik, és azt kívánja bemutatni, hogy a versengésfogalom második világháború után történő stigmatizálása miként hátráltatta és nehezítette meg a jelenség elmélyültebb kutatását és működésmódjának megértését. Azt kívánja a versengés témáján keresztül demonstrálni, hogy politikai, ideológiai megfontolások és motivációk miként irányítják egy jelenség kutatására a figyelmet, és egyben hogyan akadályozhatják annak torzításmentes, tudományos megismerését. A jelen tanulmány bemutatja, hogy egy olyan kiváló és nagy tekintélyű kísérleti szociálpszichológus, mint Morton Deutsch munkássága miként alakítja ki egy adott kutatási terület vezető és többségi paradigmáját: a versengés és együttműködés polarizált felfogását, szimbiotikus kezelését és a versengés egydimenziós felfogását. Ezután bemutatja az 1990-es évektől bekövetkező paradigmaváltást, amelynek lényege a versengés önmagában vett vizsgálata, többdimenziós felfogása és a konstruktív és destruktív versengési folyamatok elkülönítése. A versengéskutatás történetével párhuzamosan a cikk tárgyalja a tanulási motiváció kutatásában a kilencvenes évek óta zajló szakmai vitát is, valamint a versengés kulturális összehasonlító vizsgálatainak, a versengés többdimenziós felfogását alátámasztó eredményeit.

Restricted access

WITHIN THE EU LAW 5.1 Three Phases and Two Paradigm Shifts Based on the acceptance of the examined principles, three stages can be distinguished for the EU MS from till applicable law principle Phase No 1 1962–2005 ECMLA locus regit actum Phase No 2 2005

Open access

1 Introduction In my opinion, as a result of the new industrial revolution, the global economic sector [ 1 ] is characterized by a situation before paradigm shift on the bases of scientific-historical approach. This will be explained in detail in

Open access