Search Results

You are looking at 1 - 10 of 63 items for :

  • "patient education" x
Clear All

Fernsler, J. I., Cannon, C. A.: The whys of patient education. Semin. Oncol. Nurs., 1991, 7 , 79–86. Cannon C. A. The whys of

Open access

helping patients to follow prescriptions for medications. The Cochrane Database of Systematic Reviews, 2. CD000011. WHO Working Group Report: Therapeutic Patient Education: Continuing education

Restricted access

priority. [A cukorbetegség társadalmi terhe és egészségügyi prioritásának okai.] Diabetologia Hungarica, 2011, 19 (3), 245–251. [Hungarian] Gaál, Z., Kicsák, M.: Group patient education. In: Somogyi, A., Rosta, K

Restricted access

]. 15 Guilleminault L, Rolland Y, Didier A. Characteristics of non-pharmacological interventions in the elderly with COPD. Smoking cessation, pulmonary rehabilitation, nutritional management and patient

Open access

Absztrakt:

A 2-es típusú diabetes mellitus progresszív betegség, amelynek következtében az endogén inzulin szekréciója fokozatosan nagyon alacsony szintre csökken. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor inzulin nélkül a kezelés nem képes biztosítani a megfelelő anyagcserekontrollt. A szerzők annak a problémának keresik az okát, hogy miért késik gyakran az inzulinkezelés bevezetése a 2-es típusú cukorbetegekben annak ellenére, hogy ennek alapelvei részletesen ki vannak dolgozva. A késés okait két csoportra lehet osztani: az egyik a betegek félelme és ellenkezése (pszichológiai inzulinrezisztencia – PIR) különböző kognitív, emocionális és más okokból. A másik a „klinikai inercia”, amikor az orvos nem képes érthetően és meggyőzően elmagyarázni betegének, hogy miért szükséges az inzulinkezelés. A két oknak közös háttere van, és ez a 2-es típusú diabetes patogenezisének és az inzulinkezelés szükségessének elégtelen ismerete, illetve az orvos–beteg kommunikáció hiányossága. A szerzők a megoldást az orvosok és segítőtársaik (nővérek, edukátorok, pszichológusok) hatékonyabb graduális és posztgraduális oktatásában, a szakemberek együttműködésében és az ehhez kapcsolódó hatásos betegoktatásban látják. Orv Hetil. 2019; 160(3): 93–97.

Open access
Authors: Tiringer István, Nagy Alexandra, Teleki Szidalisz, Žilinski Nikolett and Szabados Eszter

Irodalom Anderson , L. , Brown , J.P.R. , Clark , A.M. , Dalai , H. , Rossau , H.K.K. , Bridges , C. , et al. ( 2017 ). Patient education in the management of

Open access

A szerző rövid áttekintést ad a peritonealis dialíziskezelés történetéről, kiemelve két magyar nefrológus, Stephen I. Vas és Taraba István munkásságának jelentőségét. A peritonealis dialíziskezelés fejlődése oda vezetett, hogy mára a hemodialízissel egyenrangú vesepótló kezelés lett. A maradék vesefunkció megőrzésével az első két évben a morbiditási, mortalitási mutatók és a betegek életminősége vonatkozásában felül is múlja azt. Gazdasági szempontból egyértelműen előnyösebb a hemodialízisnél, ezért az egyre több veseelégtelen beteg ellátásában várhatóan még nagyobb szerepet fog kapni. Az utóbbi években a technológia fejlődése és az automata peritonealis dialíziskezelések elterjedése is a minőség javítását segíti. A peritonealis dialíziskezelés a beteg önkezelése révén új kapcsolatrendszert alakít ki a betegek és az egészségügyi személyzet között, fokozódik a betegoktatás igénye, javul a betegek önbecsülése, együttműködése, ami összességében jobb rehabilitációs esélyeket és jobb életminőséget eredményez. A hazai peritonealis dialíziskezelés még elmarad az európai átlagtól, de a fejlődés dinamikus, és várhatóan a betegek száma is tovább fog növekedni.

Restricted access

., Duman , M. (2001) Patient information leaflets for medicines: using consumer testing to determine the most effective design. Patient Education and Counselling, 43, 147–159. Dickinson , D., Raynor , D. K

Restricted access

patient education in COPD in a 1-year follow-up randomised, controlled trial Patient Educ. Couns. 52 259 – 266 . [36]. H. Worth Y. Dhein 2004 Does patient education modify behaviour in the management of COPD? Patient Educ. Couns. 52

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Nemzetközi felmérések szerint az utazás során az utazók több mint fele valamilyen egészségi problémával találja magát szembe. Az utazási betegségek túlnyomó többsége utazás előtti orvosi tanácsadással megelőzhető, de a tanácsadás tematikájának és tartalmának meg kell felelnie az adott társadalom utazási szokásainak és utazási kultúrájának. Célkitűzés: A jelen közlemény a magyar utazók és utazási szokások jellemzőit tárja fel. Módszer: Egy utazási kiállítás résztvevői töltötték ki a nemzetközi utazásokra vonatkozó kérdőívet. A felmérés nem reprezentatív, az adatok csak egyszerű statisztikai módszerekkel voltak feldolgozhatók. Eredmények: Az utazásorvostanban célszerű korcsoportfelosztás szerint a válaszadók 11%-a fiatalkorú (15–24 év), 81%-a felnőtt korú (25–59) és 8%-a idősödő (60–74) korban volt. A válaszadók 28%-a évente többször, 40%-a évente, 32%-a ritkán utazik. A felnőtt korú (16%), a fiatalkorú (8%) és az idősödő korú (4%) válaszadók évente többször utazott. Következtetések: A válaszok értékelése után megállapítható, hogy a magyar utazók úti céljai egy 13 évvel ezelőtti felméréshez képest szinte változatlanok: a válaszadó magyarok legtöbbje (95% felett) Európán belül utazott, a többiek más kontinenst kerestek fel. A magyarok általában nem endémiás területre utaznak, ezért utazás előtt tanácsadás céljából csak 5%-uk keresi fel háziorvosát, 29%-uk csak akkor, ha oltást kell felvenniük. Az utazni vágyók 42%-a utazás előtt soha nem fordul a háziorvoshoz, noha a megkérdezettek 29%-a tud valamilyen krónikus betegségéről. Az utazni vágyók 51%-a az egészségügyi információkat tájékozódásul az internetről szerzi be, és csak 6%-uk fordul orvoshoz. Mindez hangsúlyozza az utazás előtti tanácsadás szükségességét és a tanácsadás korszerű formáinak kidolgozását, a gyakorlatba való átültetésének szükségét. Orv Hetil. 2018; 159(9): 357–362.

Open access