Search Results

You are looking at 1 - 10 of 72 items for :

  • "patient safety" x
  • All content x
Clear All

Aggarwal, R., Mytton, O. T., Greaves, F.: Technology as applied to patient safety: an overview. Qual. Saf. Health Care, 2010, 19 (Suppl. 2) , i3–i8

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Alexandra Horváth, Géza Reusz, János Gál, and Ákos Csomós

A Helsinki Deklaráció egy olyan dokumentum, amelyet közösen hozott létre a két legjelentősebb európai aneszteziológustársaság: a European Board of Anaesthesiology (EBA) és a European Society of Anaesthesiology (ESA). A kezdeményezést 2010 júniusában bocsátották útjára, és egy olyan európai konszenzust jelent, amelyben foglaltak használata igazoltan javítja a betegek biztonságát és a minőségi perioperatív ellátást. A program elemei közül a szerzők négy területet emelnek ki, amelyek kis ráfordítással bevezethetők és egyértelműen előnyösek: a műtéti ellenőrző lista, a műtétekhez társuló fertőzések megelőzése, a célorientált folyadékterápia és a perioperatív táplálás. Az irodalmi áttekintés hangsúlyozza, hogy a jól szervezett perioperatív ellátás kulcsfontosságú szerepet tölt be a betegbiztonság javításában. Orv. Hetil., 2012, 153, 1447–1455.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Judit Lám, Viktória Sümegi, Cecília Surján, Lajos Kullmann, and Éva Belicza

References 1 Word Alliance for Patient Safety: Summary of evidence on patient safety: implication for research. Word Health Organization, Geneva, 2008

Open access

] 2 Nieva, V. F., Sorra, J.: Safety culture assessment: a tool for improving patient safety in healthcare organizations. Qual. Saf. Health Care, 2003, 12 (Suppl. II), ii17–ii23

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Zsolt Baranyai, László Kulin, Valéria Jósa, and Ákos Mayer

References 1. Auerbach A : Prevention of surgical site infections . In: Making health care safer: a critical analysis of patient safety practices

Restricted access

References 1 WHO. 10 facts on patient safety. World Health Organization, Geneva, 2014. Available from: https://www.who.int/features/factfiles/patient_safety

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gergely Fügedi, Judit Lám, and Éva Belicza

Absztrakt

Az egészségügy és a gyógyítóeljárások rohamléptékű fejlődése mellett a XXI. században egyre inkább középpontba kerül az ellátás hatékonysága, az intézményi működés és a biztonságos betegellátás kérdésköre. A betegbiztonság növelésének tudományosan is bizonyítottan eredményes eszköze az akkreditáció, amely bár lassan több mint száz éve jelen levő eszköz az egészségügyben, robbanásszerű terjedése csak az 1990-es évektől indult meg. A közeli jövőben Magyarországon is elinduló, hazai fejlesztésű akkreditációs rendszer működtetésében és sikerében meghatározó tényező lesz az egészségügy szereplőinek támogatása és aktív részvétele – ez azonban nem várható el az alapvető célok és jellemzők ismerete nélkül. Bonyolítja az új rendszerben való eligazodást és ahhoz való viszonyulást a magyar ellátók által már jól ismert ISO tanúsítás jelenléte. Jelen összefoglaló rövid áttekintést kíván nyújtani az egészségügyi akkreditáció fejlődéséről, céljairól, működéséről és jelentőségéről, valamint a tanúsítással való hasonlóságokról és eltérésekről. Orv. Hetil., 2016, 157(4), 138–145.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: A kutatásokban jóval kisebb hangsúlyt kap a betegek és hozzátartozók betegjogi és ellátásszervezési ismereteinek és együttműködésükkel kapcsolatos attitűdjeinek a felmérése. Célkitűzés: Hiánypótló kutatásukban a szerzők legfontosabb célkitűzése az volt, hogy felmérjék az onkológiai ellátásban megjelenő laikusok ellátásszervezési ismereteit, valamint attitűdjeit. Módszer: Az adatok felvételét két nagy betegforgalmú helyszínen végezték, szóbeli interjú formájában (n = 271). Eredmények: A válaszadók 26,1%-a egyáltalán nem szerez be további információt feltételezett/bizonyított betegségéről. 69,0% vélte úgy, hogy a patológus kizárólag halottakkal foglalkozik vagy pedig egyáltalán nem tudta, mi a feladata. Mindössze a válaszadók 39,7%-a jelezte, hogy a daganatos betegség típusának meghatározásában a patológus szerepet játszik. Ez utóbbi két eredményt nem befolyásolta a válaszadók iskolai végzettsége. Következtetések: Bizonyítható, hogy sokan nem ismerik, s bár iskolai végzettség függvényében változott a válasz, de magas százalékban nem is akarják megismerni az onkológiai ellátás működését. A szerzők véleménye szerint a laikusok informáltsága magasabb szintű betegellátáshoz, s ezzel összefüggésben nagyobb betegbiztonsághoz vezetne. Orv. Hetil., 2016, 157(33), 1314–1319.

Open access

A kórházi ellátás egyik kiemelten fontos és veszélyes területe a gyógyszeres terápia, ezért számtalan erőfeszítés történik világszerte ennek a folyamatnak a javítására, a hibák-tévedések elkerülésére. A magyarországi kórházakban az elmúlt húsz évben minőségügyi rendszereket vezettek be, de ezek többsége nem szakmaspecifikus rendszer. A minőségügyi rendszer kiemelten fontos eleme a szakmai, belső audit, ami a biztonságosabb betegellátást szolgálja. A manapság már Magyarországon is jól ismert és széles körben alkalmazott klinikai auditot e célra külföldön is ritkán alkalmazzák, ilyen jellegű közlemény alig lelhető fel. Cél és módszerek: A szerzők az intézetükben több mint egy évtizede folyó gyógyszerauditok tapasztalatairól számolnak be. Eredmények: Részletesen ismertetik a gyógyszerauditok módszertanát, a leggyakrabban előforduló problémákat. Az eredmények azt mutatják, hogy a rehabilitáció során is az irodalomban gyakran jelzett, a beteg számára veszélyeket rejtő terápiás hibák a jellemzőek. Következtetés: A gyógyszerauditok az orvosok gyógyszeres terápiás ismereteinek javításával elősegítik a továbbképzést, javítják a betegbiztonságot, emellett lehetőséget nyújtanak egyéb, nem terápiás jellegű ellátási probléma megvitatására. Orv. Hetil., 2012, 153, 997–1002.

Restricted access

References 1 Vagner, M.: Patient safety in transfusion therapy. [Betegbiztonság a transzfúziós terápiában.] 2011. http://semmelweis.hu/emk/files/2011

Open access