Search Results

You are looking at 1 - 10 of 51 items for :

  • "patient selection" x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Oszkár Hahn, Dávid Bárdos, Péter Kupcsulik, Attila Szijártó, András Fülöp, Bálint Kokas, Damján Pekli, Attila Zsirka-Klein, Ibolyka Dudás, Péter Pajor and László Harsányi

Absztrakt:

Bevezetés: A májtumorok reszekálhatóságának egyetlen biológiai feltétele a májreszekció után megmaradó, a májműködést még biztosítani képes elégséges májszövetmennyiség (FLR). A műtét után visszamaradó májszövet tömege még a műtét előtt megnöveszthető vena portae okklúziós eljárásokkal. A legújabb ilyen eljárás az Associating Liver Partition and Portal vein ligation for Staged hepatectomy (ALPPS), mely a legrövidebb idő alatt a legjelentősebb indukált hipertrófiát biztosítja. A műtét morbiditása és mortalitása az eljárás bevezetése idején azonban elfogadhatatlanul magas volt. Célkitűzés: A szövődmények csökkentése a betegszelekció pontosításával és a műtéti technika módosításával. Módszer: Műtéttechnikai módosításként a ’teljes mobilizálás’ technika helyett klinikánkon ún. ’no touch’ technikát dolgoztunk ki. Klinikánk betegadatait nemzetközi regiszterbe kapcsoltuk, melyben gyűjtjük a demográfiai adatok mellett az alapbetegség, a májműtét, illetve a szövettani jellemzőket, vizsgáljuk a morbiditást (Clavien–Dindo) és a mortalitást. A májtérfogat és -funkció mérésére CT-volumetriát, valamint 99mtechnécium-mebrofenin SPECT/CT-t alkalmazunk. Az adatokat multivarianciaanalízissel vizsgáltuk. Eredmények: A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának I. Sebészeti Klinikáján 2012 és 2018 között 20 ALPPS-műtétet végeztünk. A relatív térfogatnövekmény, illetve a reszekabilitás 96% vs. 86%, illetve 95% vs. 98% volt klinikánk és a regiszter 320 betegét vizsgálva. ’No touch’ technika alkalmazásakor a Clavien–Dindo III–IV. morbiditás és a mortalitás (22%–0%) szignifikánsan alacsonyabb volt, mint ’complete mobilization’ technika esetén (63%–36%; p<0,05). A regiszter betegadatainak multivarianciaanalízise alapján mortalitást fokozó független tényező volt a 60 év feletti kor, a máj macrosteatosisa, a nem colorectalis májtumor, a 300 percnél hosszabb műtét, a több, mint 2 egység vörösvértest-transzfúzió, illetve az elégtelen FLR-funkció a stage 2 előtt (p<0,05). Következtetés: Az ALPPS-műtét morbiditása és mortalitása helyes betegkiválasztással és ’no touch’ műtéttechnikával csökkenthető. Orv Hetil. 2019; 160(32): 1260–1269.

Open access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: Veysel Ersan, Cuneyt Kayaalp, Aydin Aktas, Ersin Gundogan, Uygar Teomete, Fatih Sumer and Servet Karagul

, patient selection and surgeon’s experience were the key points to consider before deciding to use natural orifice specimen extraction. Authors’ contribution VE, CK, AA, and EG are the surgeons of the surgical procedure. VE

Open access

Abstract

ASTRAL and STAR, two recent prospective randomized trials to compare renal artery stenting with optimal medical management versus optimal medical management alone for patients with renal insufficiency and renal artery stenosis, have concluded that there was no additional benefit to stenting. Patient selection and methodological issues in these studies cast doubt on the validity of their results and conclusions for patients with renal insufficiency and physiologically (hemodynamically) significant renal artery stenosis, i.e. true ischemic nephropathy.

Restricted access

Absztrakt

Buess az 1980-as évek elején dolgozta ki a transanalis endoscopos mikrosebészeti technikát, és kifejlesztette a műtéthez használt speciális eszközparkot is. A technika azóta finomodott, sőt a javallati indikációs kör is bővült. Megfelelően kiválasztott betegeknél kitűnő onkológiai eredmények érhetők el, a műtéti terhelés kisebb, a szövődmények előfordulása pedig a hagyományos technikákhoz képest igen alacsony. Napjainkban a jóindulatú, illetve az alacsony malignitású T1-es daganatok kezelésében „gold standard” a transanalis endoscopos mikrosebészeti technika.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Katalin Kalmár, József Baracs, Anita Illés, József Czimmer, Csaba Weninger and Örs Péter Horváth

Absztrakt

Bevezetés: A Pécsi Tudományegyetemen kb. 15 éve vezették be a funkcionális proktológiai vizsgálatokat, és alakították meg a Medencefenék Multidiszciplináris Csoportot, mely több év szünetelés után másfél éve újraalakult. Ennek tárgykörében a szerzők elsősorban a székletinkontinencia és a kimeneti obstructiós székrekedés gyógyításával kapcsolatos tapasztalataikról számolnak be. Beteganyag: Az elmúlt három évben inkontinencia tárgykörében sebészi kezelésre 9 beteg került. Az elmúlt másfél évben 31 olyan beteget kezeltünk, akinél constipatio miatt sebészi kezelés merült fel. Részletes kivizsgálás után 10 beteg került műtétre, a többiek konzervatív kezelésben részesültek. Hét betegnél perinealis rekonstrukció történt hálóbeültetéssel. Három betegnél laparoscopos anterior recto- és levatoropexiát végeztünk. Eredmények: Az inkontinencia miatt operált betegek 78%-a teljes kontinenciáról számol be, 88%-uk javulásról. A kimeneti obstructiós székrekedésben szenvedő betegeink panaszainak objektivizálására egy új funkcionális pontrendszert alkottunk. A maximálisan 20 pontos score-t a műtét előtt és után kikérdezve a 7 perinealis rekonstrukción átesett betegünknél preoperatíve 14 ± 2,83, posztoperatíve 5,4 ± 4,62 pontot találtunk. A különbség szignifikáns (p = 0,0075). Konklúzió: A funkcionális proktológiai betegek szakértelmet igényelnek az anamnaesis felvételétől kezdve a speciális műszeres vizsgálatokon keresztül a kezelésig. A betegek túlnyomó része kellően profitál a konzervatív kezelésből. A sikeres sebészi kezelés fontos előfeltétele a megfelelő betegszelekció. Tüneti pontrendszerek alkalmazásával, megfelelő betegválasztással jó eredmények érhetők el.

Restricted access

Abstract

Transcatheter aortic valve implantation (TAVI) has emerged as a promising new treatment option for patients being “too sick” for surgery, with an almost exponentially increasing number of cases done in the recent years. While procedural success is satisfying in any series reported, there still is a lack of information concerning proper patient selection for these procedures. All operations were performed at the Dept. of Cardiovascular Surgery, German Heart Center Munich. From July 2007 to February 2010, a total of 368 patients had transcatheter procedures, 300 of them completed the 90-day-follow-up. Their mean age was 81+/−6 years, 62.7% of them being female. The CoreValve prosthesis was implanted in 213 patients (71%), the femoral route was predominantly used (65%). Among preoperative characteristics, only advanced NYHA-class and tricuspid regurgitation more than moderate were indicators for increased 90-day-mortality. TAVI has become an increasingly safe alternative to open heart aortic valve replacement in patients at high risk for conventional surgery. While there still is room for improvement of intraprocedural steps, the only predictive risk factors for 90-day-mortality were NYHA class IV and high grade tricuspid insufficiency, thus indicating that TAVI puts the patient at an unaccountable high risk.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A 2015-ben és 2016-ban colorectalis rosszindulatú daganatok miatt laparoszkópos és hagyományos beavatkozásokon átesett betegek országos adatait vizsgáltuk meg. Célkitűzés: Magyarországon 2015-ben és 2016-ban a rosszindulatú vastag- és végbéldaganatos megbetegedések miatt tervezetten elvégzett colorectalis műtétek adatainak kapcsolatait vizsgáltuk ápolást indokló, kísérő és szövődmény-diagnóziscsoportok, beavatkozási helyszínek, valamint a betegek kora és neme között. Módszer: A kapcsolatokat kereszttáblás elemzésekkel és a parciális legkisebb négyzetek módszerére épülő strukturális egyenletek modelljével vizsgáltuk meg. Három strukturális modell (nyitott, laparoszkópos műtétes és teljes vizsgálati populációcsoportok) eredményét hasonlítottuk össze. Eredmények: 4941 esetet vizsgáltunk; a nyitott colorectalis műtétes csoportba 4562, míg a laparoszkópos csoportba 379 eset került. A modellek alapján a laparoszkópos műtéteknél összefüggés van az intézetek progresszivitási szintje és a szövődmény- és kísérőbetegség-csoportokkal. A háttértényezők minden esetben pozitív irányú hatást fejtenek ki a kísérő betegségekre. A blokkokon belül a szövődmények közül a laparoszkópos műtétek esetében a vérzés, anaemia, a teljes populációs és nyitott modellben a szeptikus szövődmények szerepe a meghatározó. Következtetés: Adataink alapján a magasabb progresszivitású ellátóhelyeken végzett laparoszkópos műtéteknél a multimorbid betegek kerülnek ellátásra. A laparoszkópos csoportnál minél magasabb progresszivitású helyeken operálják a betegeket, annál kevésbé domináns a szövődmények kódolása, azaz vagy kevesebb a szövődmény, vagy a többi ellátóhoz képest máshogy kódolják azokat. A strukturális modellértékek eltérésének okai között a betegek műtéti szelekcióját feltételezzük, de ennek pontos feltérképezése céljából további kutatások szükségesek. A szövődmények közül a nyitott és teljes vizsgálati csoportra jellemző a szepszis, a hashártyagyulladás és a béltályog faktorok meghatározó szerepe, szemben a laparoszkópos modell szövődményeire, ahol a vérzés, anaemia domináns, ami a betegek szelekciója mellett a műtéttechnikai eltérésekkel függ össze. Orv Hetil. 2019; 160(11): 426–434.

Open access

A molekuláris célzott terápia – a lehetőségek bővülésével – egyre inkább szerephez jut a tüdőrákos betegek ellátásában. Ezzel együtt rendkívül fontossá vált a daganatnak nemcsak a pontos szövettani tipizálása, hanem molekuláris jegyeinek feltérképezése is. A rutin klinikai gyakorlatban citotoxikus kezelésnél betegszelekció céljából prediktív szöveti markereket még nem alkalmazunk, azonban egyre bővülnek azok a kutatási eredmények, amelyek segíthetik az onkológusokat abban, hogy egyszer majd a betegeiket egyénre szabott kemoterápiában részesíthessék. Különösen megnőhet ennek jelentősége akkor, amikor a beteg életkora, általános állapota és/vagy társbetegségei miatt a kemoterápiának még az alkalmazhatósága is megkérdőjeleződik. A tüdőrák molekuláris célzott terápiája manapság elsősorban az adenocarcinomában szenvedőknek ad reményt, az intenzív kutatások eredményeképpen azonban már körvonalazódnak további ígéretes terápiás célpontok. Napjainkban az onkopulmonológia forrongó korszakának lehetünk szemtanúi, ami minden nehézsége ellenére a tüdőrákban szenvedők és kezelőorvosaik számára egyaránt reményekkel szolgál. Orv. Hetil., 2012, 153, 909–916.

Open access

, Messersmith , WA , Hirsch , FR et al. 2009 KRAS mutation and sensitivity to epidermal growth factor receptor inhibitors in colorectal cancer: practical application of patient selection J Clin Oncol 27 1130 – 1136 . 5

Restricted access

Absztrakt

A laparoscopos sebészet fejlődése világszerte rohamléptekkel halad előre. Egyre több intraabdominalis vagy retroperitonealis szerv megbetegedésénél lehet műtéti megoldásként alkalmazni. Osztályunkon a laparoscopos profil, azaz epe-, különböző sérv- és vastagbélműtétek mellett a korán diagnosztizált gyomordaganatok laparoscopos sebészi megoldásait kezdtük alkalmazni. Az eljárás bevezetésekor laparoscopos gyomorexcisiók, majd laparoscoppal asszisztált distalis gyomorresectiók után, 2010-ben elkezdtünk subtotalis laparoscopos gyomorresectiókat végezni. Összességében a gyomor laparoscopos műtétei közül ékresectiót, intragastricus mucosaresectiót és laparoscopos subtotalis resectiót tudunk osztályunkon jelenleg elvégezni. Jelen cikkünkben a 2010-ben végzett első négy subtotalis resectióval kapcsolatos kezdeti tapasztalatainkat tesszük közzé. Beteganyagunkból kiválasztottuk azokat, akiknél az elváltozások kis kiterjedésű, 3 cm körüli, malignus sejtburjánzást mutató, több esetben ismert fekély területén kialakult, distalis vagy antralis elhelyezkedésűek voltak. Minden esetben laparoscopos technikával végeztünk subtotalis resectiót retrocolicus gastroentero-anastomosisszal. A betegek kora a műtét típusának választását nem befolyásolta, mivel nemzetközi tapasztalatok szerint a beavatkozás posztoperatív morbiditását, mortalitását nem befolyásolja. A műtétek elvégzéséhez minimum 2, maximum 4 óra időtartam volt szükséges. Kezdeti pozitív tapasztalatainkat megosztva, a műtéti típus végzését javasoljuk.

Restricted access