Search Results
Fernsler, J. I., Cannon, C. A.: The whys of patient education. Semin. Oncol. Nurs., 1991, 7 , 79–86. Cannon C. A. The whys of
helping patients to follow prescriptions for medications. The Cochrane Database of Systematic Reviews, 2. CD000011. WHO Working Group Report: Therapeutic Patient Education: Continuing education
priority. [A cukorbetegség társadalmi terhe és egészségügyi prioritásának okai.] Diabetologia Hungarica, 2011, 19 (3), 245–251. [Hungarian] Gaál, Z., Kicsák, M.: Group patient education. In: Somogyi, A., Rosta, K
Tapasztalatok egy manualizált csoportos edukációs programmal az osztályos kardiológiai rehabilitációban
Experiences with a manualized group patient education program in residential cardiac rehabilitation
Irodalom Anderson , L. , Brown , J.P.R. , Clark , A.M. , Dalai , H. , Rossau , H.K.K. , Bridges , C. , et al. ( 2017 ). Patient education in the management of
]. 15 Guilleminault L, Rolland Y, Didier A. Characteristics of non-pharmacological interventions in the elderly with COPD. Smoking cessation, pulmonary rehabilitation, nutritional management and patient
A vesetranszplantációval kapcsolatos betegedukációs program tapasztalatai a kelet-magyarországi régióban
Experiences of a patient education program related to kidney transplantation in the Eastern Hungary region
–357. 12 Patzer RE, Perryman JP, Pastan S, et al. Impact of a patient education program on disparities in kidney transplant evaluation. Clin J Am Soc Nephrol. 2012; 7: 648
Absztrakt:
A 2-es típusú diabetes mellitus progresszív betegség, amelynek következtében az endogén inzulin szekréciója fokozatosan nagyon alacsony szintre csökken. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor inzulin nélkül a kezelés nem képes biztosítani a megfelelő anyagcserekontrollt. A szerzők annak a problémának keresik az okát, hogy miért késik gyakran az inzulinkezelés bevezetése a 2-es típusú cukorbetegekben annak ellenére, hogy ennek alapelvei részletesen ki vannak dolgozva. A késés okait két csoportra lehet osztani: az egyik a betegek félelme és ellenkezése (pszichológiai inzulinrezisztencia – PIR) különböző kognitív, emocionális és más okokból. A másik a „klinikai inercia”, amikor az orvos nem képes érthetően és meggyőzően elmagyarázni betegének, hogy miért szükséges az inzulinkezelés. A két oknak közös háttere van, és ez a 2-es típusú diabetes patogenezisének és az inzulinkezelés szükségessének elégtelen ismerete, illetve az orvos–beteg kommunikáció hiányossága. A szerzők a megoldást az orvosok és segítőtársaik (nővérek, edukátorok, pszichológusok) hatékonyabb graduális és posztgraduális oktatásában, a szakemberek együttműködésében és az ehhez kapcsolódó hatásos betegoktatásban látják. Orv Hetil. 2019; 160(3): 93–97.
Korai posztoperatív ízérzészavar középfülsebészeti beavatkozásokat követően
Early postoperative gustatory dysfunction after middle ear surgery
Bevezetés: A modern középfülsebészeti beavatkozások egyik fontos célja a hallás javításán felül a posztoperatív életminőség optimalizálása is. A leggyakoribb posztoperatív szövődmények közé tartozik az átmeneti vagy végleges ízérzészavar, mely a chorda tympani anatómiai elhelyezkedéséből adódó sérülési kockázattal magyarázható. A fenti szövődmény jellemzőinek részeletes ismerete a betegek tájékoztatásához és a legjobb intraoperatív döntéshozatalhoz is megkerülhetetlen. Célkitűzés: A korai posztoperatív időszakban kialakuló ízérzészavarok vizsgálata. A különböző műtéti típusok, valamint a műtét során bekövetkezett chorda tympani manipulációnak az ízérzésváltozásra gyakorolt hatását kívántuk tisztázni. Módszerek: A pácienseket prospektív módon a beavatkozás előtt és annak másnapján kitöltött kérdőívek segítségével vizsgáltuk. 15 betegnél stapesműtét, 28 betegnél tympanoplastica történt. Vizuális analóg skála (VAS, 0–10) és egyszerű eldöntendő kérdések segítségével vizsgáltuk a változást. A manipulációkat 5 kategóriára osztottuk az ideget ért behatás mértéke alapján. Eredmények: A tympanoplasticákat és a stapesműtéteket összehasonlítva nem volt különbség a posztoperatív ízérzési panaszok között (VAS: 9 vs. 9,1; p = 0,861). A ’0’, ’1’ és ’2’ csoportban az átlagos VAS-érték 10, 9,26 és 8,5 volt. A „manipuláció nélküli” (0) és a „jelentős fokú manipuláció látható sérülés nélkül” (2) csoport között szignifikáns különbséget találtunk (VAS: 10 vs. 8,5; p = 0,039). A stapesműtétes csoportban ízérzésre vonatkozó jelentős szövődmény (VAS<5) nem jelentkezett. Megbeszélés: Megfelelő mikroszkópos fülsebészeti technika mellett relatíve alacsony szövődményszámot találtunk, a műtéti típus nem befolyásolta a vizsgált szövődményrátát. Következtetés: A posztoperatív ízérzészavar kialakulása alacsony szinten tartható, a chorda tympani megőrzése a legtöbbször lehetséges. A panaszok kialakulásának mértéke az idegmanipuláció mértékével összefüggést mutatott, a műtéti típussal viszont nem. Orv Hetil. 2022; 163(23): 920–925.
A szerző rövid áttekintést ad a peritonealis dialíziskezelés történetéről, kiemelve két magyar nefrológus, Stephen I. Vas és Taraba István munkásságának jelentőségét. A peritonealis dialíziskezelés fejlődése oda vezetett, hogy mára a hemodialízissel egyenrangú vesepótló kezelés lett. A maradék vesefunkció megőrzésével az első két évben a morbiditási, mortalitási mutatók és a betegek életminősége vonatkozásában felül is múlja azt. Gazdasági szempontból egyértelműen előnyösebb a hemodialízisnél, ezért az egyre több veseelégtelen beteg ellátásában várhatóan még nagyobb szerepet fog kapni. Az utóbbi években a technológia fejlődése és az automata peritonealis dialíziskezelések elterjedése is a minőség javítását segíti. A peritonealis dialíziskezelés a beteg önkezelése révén új kapcsolatrendszert alakít ki a betegek és az egészségügyi személyzet között, fokozódik a betegoktatás igénye, javul a betegek önbecsülése, együttműködése, ami összességében jobb rehabilitációs esélyeket és jobb életminőséget eredményez. A hazai peritonealis dialíziskezelés még elmarad az európai átlagtól, de a fejlődés dinamikus, és várhatóan a betegek száma is tovább fog növekedni.
., Duman , M. (2001) Patient information leaflets for medicines: using consumer testing to determine the most effective design. Patient Education and Counselling, 43, 147–159. Dickinson , D., Raynor , D. K
