Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for :

  • "patients’ rights" x
  • All content x
Clear All

A magyar jogban a halottakon végezhető, de nem temetési beavatkozásokról csak az egészségügyi jog szól, így egyéb tudományos célú vizsgálatok sem lennének elvileg lehetségesek. Ebben kizárólag a nemzetközi múzeumi etikai kódex érvényesül. Sok kultúra ezt halottgyalázásnak tekinti. A halottgyalázás kriminális formáin túl az orvosi eljárás (kutatás és gyakorlás) is alkalmas lehet arra, hogy a holttest méltóságának sérelmét jelentse. Ennek ellensúlyozása, hogy a post mortem beavatkozásokhoz az érintett vagy hozzátartozói beleegyezése szükséges. A dolgozat a magyar szabályozást mutatja be, amelyben a halottat betegnek tekintjük, a holttest vonatkozásában a betegjogok speciális érvényesülése történik. A jog a boncolást illetően számos jogot ad a hozzátartozónak, és az anatómiai oktatást is szabályozza. A szervnyerés során az opting-out elvét érvényesíti, tiltakozást csak a betegtől fogad el. Szigorúan védi az elhunyt egészségügyi adatait, de nem korlátozza a hozzátartozók érdekérvényesítését. A képzés és továbbképzés csekély figyelmet fordít ezekre a kérdésekre, a szabályozás pedig nem felel meg a jelenkor elvárásainak és lehetőségeinek, ezért célszerű lenne újragondolni a probléma teljes spektrumát. Orv. Hetil., 2012, 153, 330–338.

Restricted access

Raoul Follereau, francia újságíró kezdeményezésére az ENSZ 1954-ben bevezette a Leprások Világnapját (Martyr’s Day), amelyet minden év januárjának utolsó vasárnapján tartanak meg. Bár a lepra kórokozóját Gerhard Henrik Armauer Hansen norvég tudós 1873-ban izolálta, és 1982 óta egy speciális gyógyszer-kombinációval gyógyítható a betegség, a WHO járványtani szakértőinek 2010. augusztus elején közzétett adatai szerint évente 219 826 új leprás beteget diagnosztizálnak a Földön. A leprára kínai és indiai források már Kr. e. 600 táján utalnak, a hellén világba pedig Nagy Sándor hadai hurcolták be Indiából Kr. e. 327–326 körül. A betegséget a Biblia Ó- és Újszövetség része egyaránt több helyen említi. A középkorban a leprás betegek ápolásában úttörő szerepet játszott a Kr. u. 72-ben, a Szentföldön alapított Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrend. A leprások gyógykezelését idővel már speciális, folyóvíz mellé települt leprosoriumok látták el. A fertőzöttek kezelésére és az egészségesektől való elkülönítésére külön hivatal és szertartásrendszer jött létre. Annak ellenére, hogy a leprával, mint betegséggel, szemben az orvostudomány már győzedelmeskedett, és ezzel nagyjából egy időben a jogtudomány is biztosította a betegek jogainak jogi normákkal történő védelmét, sajnálatos tény, hogy még a XXI. századra sem sikerült az emberiségnek megszabadulnia ettől a súlyosan stigmatizáló betegségtől. Orv. Hetil., 2011, 152, 246–251.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ágnes Lukács and Helga Judit Feith

.] http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=30903.290118 [Hungarian] 22 Public Foundation for Patient Rights, Rights of Beneficiaries and Children’s Rights: Ten

Open access

.] http://weborvos.hu/egeszsegpolitika/378_karteritesi_per_folyik/202496/ [Hungarian] 2 Public Foundation for Patient Rights, Rights of Beneficiaries and Children

Open access

Absztrakt:

A tanulmány alapjául szolgáló kutatás a gyermek páciensek jogainak gyakorlati alkalmazását vizsgálta az erdélyi egészségügyi ellátásban, és doktori tézis elkészítését is szolgálta. A jelen összefoglalóban a kutatási folyamatot és az eredmények egy részét mutatjuk be. A kiskorú páciensek jogainak ismeretére és betartására vonatkozó megállapításainkat az egészségügyi alkalmazottak, a szülők és a gyermekek véleményére alapozzuk. Összesen 751 személyt vontunk be a vizsgálatba: 200 egészségügyi dolgozót, 200 szülőt, 200 olyan 7–17 éves kiskorút, akik legalább háromszor részesültek egészségügyi ellátásban az utóbbi egy év során, valamint egy 151 fős, ilyen tapasztalattal nem rendelkező gyermekekből álló kontrollcsoportot. Vizsgálati adataink lehetővé tették, hogy rávilágítsunk a gyermekek egészségügyi ellátásában észlelt legfőbb problémákra. Megállapítottuk, hogy a gyermekek helyzetét elavult elvek mentén kezeli az orvosi gyakorlat, annak ellenére, hogy részben ismertek a gyermek páciensek jogai. Sem a szülők, sem maguk az ellátott gyermekek nem elég tudatosak a jogaikat illetően. Az egészségügyi szakemberek nincsenek felkészülve a gyermekek életkori sajátosságaiból adódó kommunikációs nehézségek áthidalására, így a gyermek páciensek alapjogai csak részlegesen érvényesülnek: a gyermekeket, bár általában meghallgatják, nem tájékoztatják megfelelően egészségi állapotukról, nem vonják be a rájuk vonatkozó döntésekbe, ezáltal sérül a gyermek önrendelkezésének joga. A megfelelő egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyei kisebbek a szegénységben élő, szociokulturálisan veszélyeztetett gyermekek számára. Orv Hetil. 2018; 159(11): 423–429.

Restricted access

National Centre for PatientsRights and Documentation. [Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ.] http://www.obdk.hu/ [Hungarian] 13 Act CXVI

Restricted access

. 489 510 Feldman, E. (1997): Patients' Rights, Citizen's Movements and Japanese Legal Culture. In: Nelken, D. (ed.) Comparing Legal Cultures. Dartmouth, Aldershot, 215

Restricted access

failures, – Basic scientific knowledge of how they could communicate/interpret data for NICU staff and parents, without interfering with the patient rights, C: Theoretical and practical exams based on the five

Open access