Search Results

You are looking at 1 - 10 of 28 items for :

  • "percepció" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

Bevezetés: A krónikus obstruktív tüdőbetegség jelentős egészségügyi teher mind a beteg, mind a társadalom részére. Betegoktatással ez a teher csökkenthető, így magyar környezetben kerestük az optimális tartalmat ehhez. Célkitűzés: 1) A tüdőgyógyászok véleményére épülő betegoktatási tartalom tervezése; 2) a tüdőgyógyászok magatartásának és percepcióinak megismerése; 3) a beteg adherenciája (együttműködése) javítási lehetőségeinek felmérése. Módszer: Országszerte 20 gondozóban, kórházban és rehabilitációs központban dolgozó tüdőgyógyásszal készítettünk interjút. A struktúrát úgy alakítottuk ki, hogy egy betegoktató program kulcselemeit definiáljuk, valamint hogy teret engedjünk a percepciók, terápiás attitűdök felfedésének. Eredmények: Az átlagos krónikus obstruktív tüdőbeteg dohányos, férfi, alulszocializált, köhög, fullad, és 40 évnél idősebb. Betegségét nem veszi komolyan, csak súlyosabb esetben fordul orvoshoz, adherenciája is csak ekkor nő meg. Ez a hatás gyakran átmeneti, csak a rosszullétre korlátozódik. Az adherencia szerint három csoport különíthető el: marginális jó adherencia (kb. 10%) mellett az átlag 30–40% között van, és a betegek jelentős része (60%) minimális adherenciával bír. Az inhalátor használata ideális esetben maximum 3 lépésből áll, könnyen reprodukálható és elmagyarázható. Következtetés: Az oktatóprogram keretét meghatározó szempontok a megfelelő betegkép (személyre szabás), a tüdőgyógyászati, helyszíni oktatás, az orvos–beteg kapcsolat, a betegek hozzáállása és az életmódbeli változtatások (leszokás a dohányzásról), valamint a megfelelő inhalátor kiválasztása. Orv Hetil. 2020; 161(3): 95–102.

Open access

Summary

A tanulmány egy kutatás 3. része, amely a terroristának mint irodalmi hősnek a felfogását vizsgálja különböző regényekben. A tanulmány Doris Lessing A jó terroristacímű regényéből vett szövegkorpuszt használja, méri meg fogadtatását különböző változókkal. Nevezetesen, bemutatja és megvitatja a) a k.sz.-ek önpercepciója és a hősről kialakított percepciója közötti viszonyt az agresszivitás/nem agresszivitás index alapján, összehasonlítva azt a két előző vizsgálat megfelelő adataival, b) a hős percepciójának a módját, viszonyítva a terrorista megfelelő sztereotípiáihoz, kiemelve bizonyos atipikus, egyéni és/vagy nemi jegyeket, c) a hősnek tulajdonított jellemvonások ŕ9

Restricted access

Absztrakt

A tanulmány negyedik része egy projektnek, amely azt kutatja, hogyan fogják fel a k. sz.-ek a terroristát mint különböző regények irodalmi hősét különböző szerepekben. Ezúttal Joseph Hasslinger Operabál című regényéből vett szövegkorpusz főhősének, egy terrorista csoport vezetőjének a vizsgálatáról számolunk be. Az olvasók önészlelését és a kérdéses hős észlelését a Gough– Heilbrun-féle Tulajdonságlista Agresszivitás Skálájával vizsgáltuk ezúttal is. Ezen kívül mértük az olvasás közbeni élményállapotokat és érzéseket, valamint a szöveg sajátosságainak és a jelentésének megítélését, valamint az irodalmi értékhez való viszonyt. A tanulmány bemutatja és megvitatja ezek egymáshoz fűződő kapcsolatait, és összehasonlítja őket a korábban közölt vizsgálatok legfőbb eredményeivel.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Eszter Ferentzi, Benedek T. Tihanyi, Renáta Szemerszky, Zsuzsanna Dömötör, Bárdos György, and Köteles Ferenc

Narratív összefoglalónkban megkíséreljük felvázolni az interocepcióval kapcsolatos kutatások jelenlegi helyzetét. A definíciós nehézségek, modalitások és dimenziók áttekintése után sorra vesszük a méréssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati problémákat, majd részletesebben is bemutatjuk az interocepció idegrendszeri hátterét. Az alapok áttekintése után a szívdobogás-percepciós kutatást alapul véve három fő témakörre fókuszálunk: 1) az interocepció és az érzelmek kapcsolatára, 2) az interocepció szerepére a self felépülésében és fennmaradásában, valamint 3) az interocepció stabilitására/változtathatóságára. Végül megkíséreljük integrálni az interocepció káros és hasznos vonatkozásait hangsúlyozó elméleteket, majd megemlítünk néhány olyan átfogó modellt, amelyek valószínűleg meg fogják határozni az interocepció kutatásának következő éveit.

Restricted access

A tanulmány a látás fejlodését két dimenzió mentén elemzi. A lokális-integrativ dimenzió a lokális ingertulajdonságok (például szín, orientáció, mozgás, mélység) mérése, s ezek téri integrációja. Míg a lokális folyamatok viszonylag korán kialakulnak, a téri integráció lassan fejlodik. A lokális-integratív dimenziót a hátsó halántéklebenyi agyterületekkel lehet társítani. Az akció-percepció dimenzió a magasabb szintu látási muködések funkcionális felosztásán alapul, mely az anatómiailag is meghatározott két fo látópályához kapcsolódik. Az occipitoparietális vagy a dorzális látórendszeri agyi struktúrák gyors fejlodése a látáson alapuló mozgásos (vizuomotoros) kontrollban kap szerepet; míg lassabb érés, fokozottabb hajlékonyság jellemezheti a tárgyak, események kategorizálását végrehajtó occipito­tempo­rá­lis vagy ventrális látórendszert.

Restricted access

A tanulmány a sikertelen tanulási teljesítmények mögött meghúzódó pszichikus folyamatokat, és azok rendellenes működését mutatja be egy kisiskolás korú diszlexiás csoporton végzett vizsgálat alapján. A MAWGYI-R teszt és a Hiskey Tanulási alkalmasságot vizsgáló teszt eredményeinek kvantitatív és kvalitatív összehasonlításával megkíséreltük a diszlexiás tanulók intelligencia- és kognitív profilját megrajzolni, s a markánsan megragadható funkciózavarokat meghatározni. Vizsgálatunk célcsoportját 15 kisiskolás korú diszlexiás tanuló alkotta, akikkel mindkét teljesítménytesztet fölvettük. A kontrollcsoportot a MAWGYI-R standardizálása során összegyűjtött jegyzőkönyvek alapján válogattuk össze. A kognitív képességek elemzésekor először a diszlexiás és kontrollcsoport globális intelligenciaértékeit hasonlítottuk össze, majd külön a MAWGYI-R profiljait. A diszlexiás csoport kognitív mutatóit mind a MAWGYI-R, mind a Hiskey-szubtesztek alapján is elemeztük, és kísérletet tettünk a képességek együttjárásainak a meghatározására is. Az eredmények azt mutatták, hogy a diszlexiás tanulóknál a kognitív képességek hiányos szerveződése sajátos tanulási képességprofilt eredményez, amely együtt jár a nyelvi funkciók gyengeségével és a vizuá­lis percepció diszfunkciójával.

Restricted access
Pszichológia
Authors: Nikolett Hevesi, Ferenc Honbolygó, Ágoston Török, Zoltán Bánréti, László Hunyadi, and Valéria Csépe

Absztrakt

Kutatásunkban a beágyazott mondatok esetében vizsgáltuk a prozódiai jellemzők és a szintaxis interakcióját. A két vizsgálatból álló kutatás első, produkciós kísérletében a beágyazott mondatokra vonatkozó általános intonációs kontúrral foglalkoztunk, a második, percepciós kísérlet pedig azt vizsgálta, hogy az intonációs kontúr sértése mennyiben befolyásolja a mondatok elfogadhatóságát, valamint a sértett és nem sértett intonációs kontúrral rendelkező mondatok megkülönböztethetőségét.

Eredményeink szerint a beágyazott mondatrész általános intonációs kontúrjára az emelkedő dallamív jellemző. A percepciós vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a részt vevő személyek a természetes intonációjú mondatokat szignifikánsan elfogadhatóbbnak találták, mint a sértett intonációjú (ereszkedő dallamívű) mondatokat. A diszkriminációs kísérlet eredményei arra utaltak, hogy az azonosság megítélése a sértett intonációjú mondatok esetében nehezebb volt, mint az eredeti intonációjú mondatoknál. Ezenkívül sikerült azt is kimutatnunk, hogy az eredeti és sértett intonációs kontúrú mondatok különbözőségének megítélése jóval nehezebb volt, mint az azonosság megállapítása.

A két vizsgálat eredményeiből arra következtethetünk, hogy a beágyazott mondatok feldolgozásakor a prozódiai jellemzők azok, amelyek alapvető fontosságúak. Az intonációs kontúr és a mondat szintaktikai szerkezetének ellentmondása esetén a mondatfeldolgozás jelentősen nehezül.

Restricted access

Célkituzés

Áttekinto tanulmányunk célja egy kevéssé kutatott terület, a súlyos fokban látássérült (vak) gyermekek nyelv- és beszédfejlodésének bemutatása.

Módszertan

A témában kevés publikáció jelent meg, leginkább esettanulmányok, aminek oka a populáció (nagyon) kis elemszáma és a vak gyermekek egymástól jelentosen eltéro fejlodési üteme. A vizsgálatok és publikációk hiányát tovább fokozza, hogy a magyar nyelvi sajátosságok nehezen hasonlíthatók a kutatások zömét nyújtó angol nyelvu irodalom tényeihez. Tanulmányunkban a témában keletkezett kutatások eredményeit mutatjuk be.

Következtetések

A vak gyermekek nyelv- és beszédfejlodésében megfigyelheto eltérések különösen a fogalmak és reprezentációk kialakulásában, illetve a kommunikáció területén jelentosek, melyek iskoláskorra csökkennek. Látó gyermekekkel összehasonlítva, a vak csoport esetén az auditív információk jobb kódolása, illetve a fonémaalapú szóelohívási stratégia lehet a nagyobb verbális munkamemória-kapacitás és a fonémafluencia-feladatokban mérheto jobb teljesítmény hátterében. A verbális munkamemória és a jobb auditív percepciós elony felnottkorra is jellemzo. Ennek neurális háttere biztosított, mivel vizuális depriváció hatására sem inaktív egy agykérgi terület sem. A vak gyermekek nyelv- és beszédfejlodésében ezért megno a környezet szerepe.

Open access

percepció a moziban . Metropolis 8/3 ( 2005 ), 52 – 61 . Török , Ervin , 2016 . Az ölés aktusa és A csend képe . Apertúra , 2016/nyár. [online] Available at: http

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A gyulladásos bélbetegség és az irritábilis bél szindróma elkülönítése gyakran nehézséget jelent. Célkitűzés: A szerzők az aktivitási indexek és pszichológiai kérdőívek hatékonyságát kívánták meghatározni a két betegségcsoport differenciáldiagnosztikájában, mivel ezek szerepét ilyen tekintetben még nem vizsgálták. Módszer: 37 irritábilis bél szindróma, 54 Crohn-betegség és 41 colitis ulcerosa miatt gondozott beteget vontak be a vizsgálatba, és kérték fel őket a Crohn-betegség Aktivitási Index teszt, a Betegség Percepció Kérdőív és a Gyulladásos Bélbetegség Kérdőív kitöltésére. Megvizsgálták a hematokrit- és a C-reaktív protein érték eltéréseit. Eredmények: A hasi fájdalom irritábilis bél szindrómában (p = 0,005), míg az életminőség-romlás Crohn-betegségben (p = 0,0000001) volt szignifikánsan rosszabb. A gyulladásos bélbetegek magasabb aránya vélte betegségét életen át tartónak (p = 0,000781), és ezzel kapcsolatos ismereteiket jobbnak ítélték meg (p = 0,00629). A hematokrit tekintetében nem találtak eltérést, a C-reaktív protein irritábilis bél szindrómában szignifikánsan alacsonyabb volt (p = 0,001). Következtetések: A betegségpercepciós kérdőívek és a C-reaktív protein segíthetnek az irritábilis bél szindróma és a gyulladásos bélbetegség differenciáldiagnosztikájában. Orv. Hetil., 2015, 156(23), 933–938.

Restricted access