Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "perctérfogat" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Dávid Zakariás, Gábor Marics, Kata Kovács, Ágnes Jermendy, Barbara Vatai, György Schuster, Péter Tóth-Heyn, Attila Szabó J., and Csaba Lódi

Absztrakt:

A kritikus állapotú betegek kezelésében elengedhetetlen fontosságú a hemodinamikai monitorozás. Az utóbbi években az intenzív osztályos ellátás a technika fejlődésének köszönhetően ezen a területen is egyre inkább a nem invazív irányt követi. A néhány évtizeddel ezelőtt rutinszerűen bevezetett invazív hemodinamikai monitorozás használata a gyermek intenzív, valamint egyre több helyen a felnőtt intenzív ellátásban is csökkenő tendenciát mutat. A nem invazív monitorozás elterjedésének oka a biztonságossága, szövődménymentessége mellett a költséghatékonysága is. Összefoglalónk témája az elektromos kardiometrián (electric cardiometry) alapuló ICON® betegmonitor ismertetése, amely egy újonnan kifejlesztett nem invazív, hemodinamikai paramétereket mérő és regisztráló eszköz. Klinikai alkalmazhatósága kiterjed a csecsemő-, gyermek- és felnőttosztályos gyakorlatra is. Az ICON® elektromos kardiometriai monitor működési elve egyszerű: az aortában a vér vezetőképessége az idő függvényében változást mutat, az aortabillentyű nyitása előtt a vörösvérsejtek random elhelyezkedést mutatnak, míg kamrai kontrakció hatására párhuzamos irányultságot vesznek fel. Négy elektróda felhelyezését követően az eszköz a két állapot közti vezetőképesség-változást rögzíti, majd a kapott értékekből a perctérfogatot és a verőtérfogatot méri, valamint más cardiovascularis paramétereket (például szisztémás vascularis rezisztencia) számol a mellkasi elektromos bioimpedancia szívciklushoz kapcsolódó változásainak követésével. Az ICON® legfontosabb előnyei az azonnali és folyamatos mérési lehetőség, illetve a nem invazivitásból fakadó alacsony szövődményráta. Az ICON® új, ígéretes hemodinamikai eszköz az intenzív terápia területén. A nem invazív, valós idejű mérési módszerrel szinte azonnal felmérhető a betegek hemodinamikai statusa, így az optimális terápia indítása késlekedés nélkül elkezdhető. A pontosabb klinikai indikációk meghatározásához további kutatások folyamatban vannak. Orv Hetil. 2018; 159(44): 1775–1781.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Zoltán Szabó, Stefan Träff, Ulf Hermansson, Éva Tamás, Tamás Maros, and István Szentkirályi

Absztrakt

Nyitott szívműtétek kapcsán még órákkal az extacorporalis keringés (ECC) befejezését követően is távozik levegő a bal szívfélből, még akkor is, ha a műtét idején a levegőnél nehezebb, azt kiszorító CO2-ot alkalmaztak. Az általunk kidolgozott módszer a sebészi légtelenítő eljárások kiegészítésére szolgál; lényege a nyitott szívműtétek alatt a szívüregekben, különösképpen a tüdővénákban megrekedt, emboliaforrást jelentő levegő eltávolításának megkönnyítése a bal pitvari beáramlás művi növelésével. Ez úgy történik, hogy a gépi lélegeztetés újraindításakor az ECC előtti légzési perctérfogat mellett – a szív feltöltésével egyidejűleg a légzésszámot 10 légvétel/perc-re csökkentjük, ezáltal megnöveljük az intrapulmonalis nyomást, következésképpen a bal pitvari beáramlás sebességét. Nyelőcsői szívultrahang (TEE – transoesophagealis echocardiographia) segítségével a légtelenítés menete jól ellenőrizhető.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Szudi, László Székely, Erzsébet Sápi, Zsolt Prodán, Jenő Szolnoky, Ákos Csomós, Noémi Nyolczas, Erzsébet Paulovich, Endre Németh, István Hartyánszky, Endre Zima, Balázs Sax, Andrea Bertalan, László Hejjel, Gábor Bogáts, Barna Babik, Károly Gombocz, Tamás Szerafin, György Koszta, and Andrea Molnár

Absztrakt:

Az alacsony perctérfogat szindróma jelentősen emeli a szívműtétek szövődményeit és a halálozást, megnyújtja az intenzív osztályos és kórházi tartózkodási időt. A kezelésére alkalmazott katecholaminterápiának nemkívánatos szisztémás és kardiális mellékhatásai lehetnek. A levoszimendán érzékenyebbé teszi a szívizom kalciumcsatornáit kalciumra, és megnyitja az adenozin-trifoszfát (ATP)-szenzitív káliumcsatornákat (KATP) is. Ennek köszönhetően javítja a szív teljesítményét, nem növeli a szívizom oxigénigényét, valamint védőhatást fejt ki a szívre és számos egyéb szervre is. A korábbiakban megjelent irodalom és szakértői vélemények alapján 2015-ben publikálták a szakértői véleményeket tartalmazó európai dokumentumot a levoszimendán szívsebészeti perioperatív alkalmazásáról. Ennek figyelembevételével, továbbá a hét magyar szívcentrum és a gyermekszívcentrum (szívsebész, aneszteziológus és kardiológus képviselőinek) bevonásával kidolgoztuk a magyar ajánlást, melynek két meghatározó pillére van: az irodalmi evidenciák és a magyar centrumok képviselőinek tapasztalatai. Az áttekintett területek: koszorúérműtétek, billentyűműtétek, keringéstámogató eszközök és szívtranszplantáció, mind felnőtt, mind gyermek szívsebészeti beavatkozások vonatkozásában. Orv Hetil. 2018; 159(22): 870–877.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Annamária Szénási, Gabriella Dörnyei, Anita Rácz, Béla Debreczeni, and Ákos Koller

Absztrakt

A legtöbb fejlett országban a vénás betegségek előfordulása és az abból adódó komplikációk meghaladják az artériás betegségekét, ezért nagyon fontos, hogy a vénák fiziológiás és patofiziológiás működését és az ezeket szabályozó mechanizmusokat minél pontosabban megismerjük. A kisvénák és venulák egyik fő feladata a vénás vér szívbe történő visszaáramlásának biztosítása és a kapillárisokban történő folyadékcsere és anyagcsere kontrollja a vazomotortónusuk szabályozása révén. Az ezeket a funkciókat szabályozó lokális mechanizmusokról azonban kevés az ismeretünk. Az elmúlt évtizedben a szerzők munkacsoportja izolált patkányvázizom-kisvénákon a vazomotortónust meghatározó „intrinszik” (érfalban található) mechanizmusokat kutatta. Eredményeik szerint a kisvénák tónusát az intraluminalis nyomás és nyíróerő változásai által aktivált mechanizmusok, továbbá számos, a simaizomból és az endotheliumból felszabaduló mediátorok integráltan szabályozzák. Ezek a mechanizmusok együttesen vesznek részt a posztkapilláris ellenállás és a szív telődésének szabályozásában, és ezáltal a megfelelő szöveti vérellátás és vénás visszaáramlás, illetve következményesen a perctérfogat biztosításában. Orv. Hetil., 2016, 157(21), 805–812.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: János Aranyosi Jr., János Aranyosi, and Árpád Péterffy

Absztrakt

Az anya és a magzat egészségét és életét jelentősen veszélyezteti a szívműtétet igénylő várandós szívelégtelenségének kezelése. A szívbetegség a legtöbb esetben régóta ismert, de a terhesek általában nem rendelkeznek kellő ismeretekkel szívbetegségük súlyosságáról és a terhesség során kialakuló szövődményekről. A termékeny korú szívbeteg nőknek a családtervezés során való rendszeres kardiológiai és nőgyógyászati gondozása a terhesség vállalásával járó veszélyek részletes feltérképezését valósítaná meg, és így a szükségessé váló szívműtét a terhesség előtt elvégezhető lenne. A nyitott szívműtét kizárólag olyan terheseknél indokolt, akiknél a kardiológiai kezelés elégtelen – beleértve az invazív katéteres eljárásokat –, és a műtét halasztása a szívteljesítmény jelentős romlásához, szívelégtelenséghez és halálhoz vezetne. A szívműtét a terhesség idején az érintett szakemberek együttműködését igényli. A pontos kórisme, a javallat körültekintő meghatározása, a megfelelő időzítés, valamint az anaesthesia, a művi keringés és a műtét részleteinek megtervezése és sikeres megvalósítása a magzat folyamatos cardiotocographiás észlelésével együtt a beavatkozást biztonságossá teszi. A magzat folyamatos észlelése oxigénhiányos veszélyállapotának felismerése és gyors elhárítása érdekében elengedhetetlen. A szívműtét magzati kockázatának csökkentését a rövid műtéti és művi keringési idő, a normotermia, valamint a szokásosnál magasabb perctérfogat és artériás középnyomás szolgálja. Napjainkban a terhesség alatti szívműtét az anya számára elegendően biztonságos eljárás, de a magzati veszteség még mindig nem fogadható el.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Bettina Zsikai, Lajos Bizánc, Péter Sztányi, Gergely Vida, Enikő Nagy, Lucian Jiga, Mihai Ionac, Dániel Érces, Mihály Boros, and József Kaszaki

Absztrakt

Bevezetés: A sepsis és a septicus shock megoldatlan terápiájának egyik fő oka, hogy a komplex patológia megfigyelésére alkalmazott állatkísérletek és a klinikai valóság között jelentős az eltérés. Célunk olyan kísérletes modell kialakítása volt, ami megfelelően leképezi a humán intraabdominalis sepsis jól ismert klinikai lefolyását. Anyag és módszerek: Törpesertésekben 0,5 gr/kg autofaeces intraperitonealis injektálásával peritonitist indukáltunk (n = 9), majd a beavatkozást követő 16. órától elkezdtük a ketamin-propofollal altatott állatok invazív haemodynamicai monitorozását (PiCCO monitor, pulmonalis katéter). A megfigyeléseket további 8 órán keresztül folytattuk, artériás és vénás vérgázanalízis mellett regisztráltuk az extravascularis tüdővíz (EVLWI) változását. A sublingualis régió mikrokeringését orthogonalis polarizációs spektrális képalkotó módszerrel vizsgáltuk, a microperfusiót a vörösvértestek áramlási sebességével és a kapillárisok perfusiós arányával jellemeztük. Plazmamintákból big-endothelin (big-ET) és high-mobility group box protein-1 (HMGB1) szinteket határoztunk meg ELISA módszerrel. Az eredményeket álműtött kontrollcsoport (n = 6) párhuzamos adataihoz hasonlítottuk. Eredmények: A septicus csoportban az artériás középnyomás fokozatosan 70 Hgmm alá csökkent, miközben a perctérfogat szignifikánsan emelkedett. A hyperdynamiás makrokeringés ellenére az EVLWI, a big-ET és a HMGB1 plazmaszintek jelentős növekedését és a sublingualis microperfusio szignifikáns csökkenését detektáltuk a kontrollcsoport adataihoz képest. Következtetés: A törpesertésmodell jól tükrözi a humán sepsis kóros keringési és biokémiai jellegzetességeit, így alkalmas lehet új terápiás eljárások vizsgálatára.

Restricted access