Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for :

  • "perforatio" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Absztrakt:

Esetismertetés: A szerzők egy 78 éves hölgybeteg esetét mutatják be, aki tizenévesként részesült gyógyszeres kezelésben pulmonális tbc miatt, majd a 2015-ben IBD kezelése céljából indított biológiai terápia kapcsán nemcsak légzőszervi tünetei lángoltak fel kb. 60 év tünetmentességet követően, hanem akut has klinikai képe is kialakult. Sürgős műtétre vittük a beteget, ahol vékonybél perforatio miatt segmentresectio történt, a szövettani vizsgálat enterális tbc-t igazolt. A posztoperatív szakban indított gátlószeres kezelés hatására a beteg tünet- és panaszmentessé vált. Megbeszélés: A tuberculosis egy életet veszélyeztető megbetegedés, amely lényegében bármely szervet érintheti. Ezen cikkünkkel szeretnénk felhívni a figyelmet biológiai terápiák, ill. a különböző immunmoduláns kezelések potenciálisan fatális mellékhatásaira és a társszakmák közötti hatékony együttműködés fontosságára.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Hicham El-Meouch, Imre Nagy, Laura Simsay, Gábor Váradi, Magdolna Lőrincz, Nikoletta Hajszán, György Demján, and Károly Szentléleki

Absztrakt

A szerzők egy 78 éves nőbeteg esetét ismertetik, aki kórházuk kardiológiai osztályára került felvételre pacemaker-beültetés elbírálásának céljából. Kivizsgálása során észlelt anaemia, illetve melena miatt végzett gastrocopos vizsgálat (felső panendoscopia) nagy duodenalis diverticulumot igazolt. A vizsgálat után acut has képe alakult ki, az elvégzett vizsgálatok a diverticulum perforatióját mutatták. Sürgős műtétet végeztek, a diverticulumot resecálták, ezt követően a beteg gyógyultan távozott. A szerzők tárgyalják a diverticulum ritka lokalizációját, a preoperatív diagnózis nehézségeit, a sikeres felismerést és kezelést, valamint az irodalmi adatokat.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Baranyai, Gábor Répássy Jr., Viktória Molnár, Gábor Forgács, Tamás Hacki, Valéria Jósa, Ákos Balázs, and Tamás Vass

Absztrakt:

A sebészi és az intenzív terápia jelentős fejlődése ellenére a nyelőcső-perforatio napjainkban is súlyos, életet veszélyeztető állapot. A háttérben álló kiváltó okok, a kísérő betegségek, a lokalizáció és a kialakuló gyulladás eltérő mértéke miatt néha váratlan szituációval találkozik a sebész. Az 58 éves nőbetegnél a gyomor mellűri inkarcerált herniája miatt kialakult oesophagusperforatio és a következményes nekrotizáló mediastinitis miatt végeztünk oesophagusexstirpatiót, cervicalis oesophagostomiát alakítottunk ki. A tápcsatorna rekonstrukciója során a nyelőcsőcsonk ismeretlen eredetű, teljes hosszát érintő „zsugorodását” találtuk. A csőgyomrot a hypopharynxra anasztomizáltuk, a kialakult insufficientia konzervatív terápiára szanálódott. A beteg komplex nyelésterápia után visszanyerte részleges nyelési képességét. A nem tumoros alapbetegség miatt képzett hypopharyngogastrostoma irodalmi ritkaság. Kényszerhelyzetben, mint amilyen az esetünk is volt, választható műtéti megoldás. A beavatkozást azonban teammunkán alapuló rehabilitációnak kell követnie, amelynek során kiemelt szerepe van a nyelési terápiának. Orv Hetil. 2020; 161(18): 756–760.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: Mellkasi subcutan emyphysemát különféle jó- és rosszindulatú mellkasi és hasi kórképek okozhatnak. Az irodalomban eddig mindössze 7 olyan esetet írtak le, amikor sigma- vagy rectumperforatio következtében alakult ki ez a ritka tünet. Esetismertetés: Az általunk bemutatott 72 éves nőbeteg mellkasi panaszok miatt fordult orvoshoz. Subcutan mellkasi és nyaki emphysema, pneumomediastinum és pneumopericardium hátterében azonban acut hasi kórkép igazolódott: a teljes obstructiót okozó felső harmadi rectumtumor vezetett colon transversum perforatióhoz, amely a beteg gyenge általános állapotának, kísérő betegségeinek és korábbi műtéteinek köszönhetően atípusos klinikai képpel jelentkezett. Összefoglalás: A mellkasi subcutan emphysema ritka tünet, amely komoly diagnosztikus kihívást jelenthet, különösen multimorbid betegeknél, akiknél életveszélyes betegségek időnként larvált formában jelentkeznek. Atípusos klinikai kép esetén szem előtt kell tartanunk, hogy cardiopulmonalisnak vélt tünetek, mint a mellkasi subcutan emphy-sema vagy pneumomediastinum, pneumopericardium hátterében súlyos hasi-kismedencei kórképek is állhatnak.

Restricted access

Absztrakt

Esetismertetés: A szerzők egy 45 éves férfi betegük esetét ismertetik, akinél nyelőcső-resectiót követő második poszt-operatív napon jelentkezett a csőgyomor pepticus fekélyének perforatiója. A beteg a sürgősségi sebészeti beavatkozást (Graham-sutura) és intenzív osztályos kezelést követően a 19. posztoperatív napon otthonába távozott. Megbeszélés: A nyelőcső-resectiót követő csőgyomorpótlás világszerte elterjedt és széles körben alkalmazott módszer az emésztőrendszer folytonosságának helyreállítására. Számos különböző korai és késői szövődménye ismert azonban, úgymint: necrosis, gastritis, pepticus fekély, anastomosisszűkület és jó-, valamint rosszindulatú tumorok. A csőgyomor pepticus fekélyének etiológiája nem teljesen tisztázott, megjelenhet a korai, de a késői posztoperatív időszakban is.

Restricted access

A bevont fémstentek benignus nyelőcső-stenosisban és -perforatioban való alkalmazása, a stent okozta szöveti reakció és a stent eltávolítás nehézségei miatt, kezdeti stádiumban van. A szerzők nyelőcső-perforatioban egy újabb, bevont fémstent terápiás hatását és eltávolítására kidolgozott módszerük hatékonyságát vizsgálták 3 beteg kapcsán. Három beteg közül kettőnél corrosiv nyelőcsőstenosis tágításakor perforatio lépett fel. Emiatt az egyiknél mediastinalis drenázs és jejunostomia, másiknál primér sutura és drenázs történt. Ezt követően mindkettőben septicus állapot, mediastinitis alakult ki. Ennek hátterében egyiknél perforatio mellett mediastinalis drén okozta nyelőcsőfistula, a másiknál nyelőcsővarrat-elégtelenség állt. A nyelőcső falának defektusát 8, illetve 10 nappal a perforatio, műtét után bevont fémstenttel hidalták át. A harmadik beteg inoperabilis nyelőcsőtumora okozta stenosisának tágítása, stentelési kísérlete során nyelőcsőruptura lépett fel, melyet két órán belül bevont fémstenttel zárta. Parenteralis táplálást, széles spectrumú antibioticus kezelést alkalmaztak. Három nap múlva ellenőrizve mindhárom stent tölcsére tökéletesen zárt. Nasogastricus szonda-, majd per os táplálásra tértek át. Átmeneti mediastinalis drenázs után a stenteket 35, illetve 74 nappal a stentimplantatio után endoscoposan távolították el. Ez idő alatt a nyelőcsőfal-defectusok, a perforatios nyílások záródtak. A stent felső szélénél jelentkező stenosist mindkét betegnél tágították. A 3. betegnél a tumoros nyelőcsőruptura korai, végleges stentelése után szövődmény nem lépett fel. Itt drenázsra nem volt szükség. Nagy nyelőcső-perforatio – kísérő septicus állapot, mediastinitis esetén is – sikeresen gyógyítható bevont, eltávolítható fémstenttel és megfelelő mediastinalis drenázzsal.

Restricted access

nyelőcső-perforatió suturával és Urschel-típusú nyelőcső-kirekesztéssel sikeresen kezelt esete. Magy Seb 1983, 36: 358–363. 7 Derr C, Drake JM. Esophageal rupture diagnosed with

Restricted access

Absztrakt

A szerzők a rendelkezésre álló legfrissebb evidence based adatok alapján tekintik át az irresecabilis pancreastumorok kapcsán alkalmazható palliatív módszerek két alternatívájának, a hagyományos sebészi bypassműtéteknek és az endoscopos stentimplantatióknak az eredményeit. A meta-analízisek elemzése alapján biliaris plasztikstentek alkalmazása csak rövid, 6 hónapot meg nem haladó várható túlélés esetén javasolható. Ennél hosszabb életkilátás esetén az öntáguló fémstent a költséghatékonyabb. Ez utóbbi módszer a hagyományos sebészi bypassműtéttel minden szempontból egyenrangú. Feltétlenül a sebészi módszernek van azonban prioritása minden esetben, ahol az irresecabilitas a korrekt staginget követően is kétséges, vagy ahol egyidejűleg gyomorürülési zavar is fennáll.

A duodenalis stentek alkalmazása nem javasolható rutinszerűen. A magas késői szövődmények aránya (stentmigratio, perforatio, obstructio) miatt csak szelektált esetekben, előrehaladott stádiumban, vagy fokozott műtéti kockázat mellett érdemes megkísérelni a módszert.

Restricted access

Absztrakt

A tápcsatornában jelentkező áttét az alapbetegség disseminatióját jelzi, ilyenkor alapvetően palliatív célú beavatkozás jön szóba. Ebben a lokalizációban jelentkező áttétek előfordulása ritka, kimutatásuk idején a tumoros folyamat előrehaladottnak tekintendő, általában radikális sebészeti beavatkozásra nincs lehetőség, és ezért a disseminált tumorokra vonatkozó szabályok érvényesek. Műtétet végezhetünk vitális indikációval vérzés, perforatio, ileus esetén. A metastasisok radikális eltávolítása javíthatja a túlélést, ilyenkor R0 resectióra törekszünk. Ha a beteg klinikailag daganatmentessé tehető, neoadjuváns vagy adjuváns kezelés mellett a primer tumor viselkedését is figyelembe vevő műtétet végezhetünk. Osztályunkon 2000. január 1. és 2005. december 31. között 1053 gastrointestinalis lokalizációjú tumor miatt végeztünk műtéteket. Összesen 24 esetben igazolódott szekunder folyamat: 11 gyomor-, 9 vékonybél-, 4 vastagbéldaganat bizonyult áttétnek. Munkánkban a fellelt közleményeket tekintjük át, és saját tapasztalatainkat foglaljuk össze.

Restricted access

Absztrakt

A szerzők 1984 és 2009 között 2952 malignus nyelőcsőszűkületet kezeltek. Célkitűzés: A tanulmány célja a nyelőcsőendoprotézis-beültetés módszerének vizsgálata a használhatóság szempontjából. Módszerek: A protézis beültetése 42 esetben műtéti úton, 1143 esetben endoscopos módszerrel történt. A protézisbeültetésre alkalmatlannak bizonyult betegeknél 125 esetben gastrostomia; 19 esetben percutan endoscopos gastrostomia; 9 esetben katéter-jejunostomia történt, míg 965 beteg csak supportiv kezelésben részesült. Eredmények: Az indikált esetek 61,2%-ában történt sikeres protézisbeültetés. A protézis a nyelési panaszt 6,2%-ban időlegesen, 93,5%-ban végérvényesen megoldotta. Szövődményeket 23,7%-ban észleltek, ezek migratio, perforatio, vérzés, légúti obstructio, korai váratlan halálozás, aspiráció, a protézis eldugulása, tumoros felülnövekedés, fistulaképződés, újdonképződés, reflux voltak. A szövődmények 69,2%-a endoscopos reintervencióval megoldható volt. 27 szövődmény (2,1%) volt letális kimenetelű. A műtéti úton protetizált betegek műtéttel kapcsolatos szövődményeinek aránya 21,9% volt. A protézissel kezelt betegek túlélése átlag 5,4 hónap, a gastrostomiával, percutan endoscopos gastrostomiával, jejunostomiával kezelt betegek túlélése átlag 3,6 hónap, a kizárólag supportiv kezelésben részesült betegek túlélése átlag 3,2 hónap volt. Következtetések: A malignus eredetű nyelőcsőszűkületek palliatív kezelésében az endoprotézis beültetése jól használható módszer, szignifikánsan javítja a betegek túlélési és életminőségi mutatóit. A supportiv táplálási lehetőségként alkalmazott módszerek a betegek szubjektív éhségérzetét csökkentik, de a túlélést nem befolyásolják.

Restricted access