Search Results

You are looking at 1 - 10 of 36 items for :

  • "perpetration" x
Clear All

. Gamez-guadix , M. , Straus , M. A. and Hershberger , S. (in press): Childhood and adolescent victimization and perpetration of sexual coercion by male and female university students . Deviant Behavior

Full access

, & Schellens, 2011 ). The risky online behaviors most studied to date have been problematic Internet use and cyberbullying perpetration ( Livingstone & Smith, 2014 ; Young & de Abreu, 2011 ). Also, the use of the Internet to meet strangers is an additional

Open access
Authors: Nicki A. Dowling, Carrie Ewin, George J. Youssef, Stephanie S. Merkouris, Aino Suomi, Shane A. Thomas and Alun C. Jackson

reported high rates of past-year IPV victimization (7%–69%) ( Echeburua, Gonzalez-Ortega, de Corral, & Polo-Lopez, 2011 ; Korman et al., 2008 ; Palmer du Preez et al., 2018 ; Raylu & Oei, 2009 ) and perpetration (31%–56%) ( Korman et al., 2008 ; Lorenz

Open access

for Lebanon (STL), was empowered to try perpetrators of the crime of terrorism, and even in that case the STL‘s jurisdiction over crimes of terrorism was based on domestic law. Comparing the statistics connected with terrorism and number of terrorism

Full access

. Gordijn , E. , Yzerbyt , V. Y. , Wigboldus , D. , Dumont , M. ( 2006 ): Emotional reactions to harmful intergroup behavior: The impact of being associated with the victims or the perpetrators . European Journal of Social Psychology , 36 , 15

Full access

Wohl, M. J. A., Branscombe, N. R. (2005) Forgiveness and Collective Guilt Assignment to Historical Perpetrator Groups Depend on Level of Social Category Inclusiveness. Journal of Personality and Social Psychology , 88 (2), 288

Full access

This article offers an excursion into the world of fraud-fight in the European context. The first part introduces a hypothetical case on the modus operandi of perpetrators of trans-national fraud cases. On the basis of this case, shortcomings of the current legal mechanisms protecting the financial interests of the European Community will be analyzed. Then the article deals with the establishment of the office of the European Public Prosecutor (EPP) as a proposed legislative response to the challenges posed by EC fraud.

Full access

A tanulmány második része a bírósági statisztika adatainak segítségével közelíti meg az ítélkezés szigorúságát. Az adatok vizsgálata alapján az mutatható ki, hogy a szigorúság mértékét leginkább a cselekmény jellege (vétség, bűntett, erőszakos bűntett) és az elkövető előélete (büntetlen, visszaesőnek nem tekinthető bűnismétlő, visszaeső) határozzák meg, ezek együttesen is hatnak, így a hatás még erősebb. A bírói szigor pedig annál nagyobb érdeksérelmet okoz, minél nagyobb a cselekmény súlya és az elkövető veszélyessége.

Full access

Absztrakt

Bevezetés: A HIV/AIDS jogi vonatkozásai legtisztábban a statisztikai számadatokból tűnnek ki. Célkitűzés: Kifejezni a HIV/AIDS hatását a mai magyar társadalomra. Módszer: Az Országos Epidemiológiai Központ és a szakirodalom adatainak elemzése, valamint a magyar joggyakorlat vizsgálata. Eredmények: A magyar bíróságok enyhítő körülményként értékelik a büntetéskiszabáskor, ha az elkövető AIDS-ben szenved. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint 1985-ben 16 regisztrált HIV-fertőzött volt Magyarországon. 1995-ben már 81-en, 2005-ben 107-en, míg 2015-ben 201-en voltak. 2005-ben a regisztrált 107 HIV-fertőzöttből 10-en voltak névtelenek, míg 2015-ben 201-ből 37-en őrizték meg anonimitásukat. A nem anonim HIV-fertőzöttek ismert adatai szerint a HIV-fertőzött férfiak száma többszöröse a HIV-fertőzött nőkének, és ez az évek folyamán végig így alakul. A HIV-vel összefüggő halálozások száma elenyészően alacsony Magyarországon, de körükben is nagyobb a férfiak aránya, mint a nőké. Következtetések: A HIV/AIDS terén a latencia gondot okoz az egészségügyi és a jogi prevenció alkalmazásakor. Fontos, hogy az egészségügyi adatok védelme megmaradjon, de ez ne korlátozza a HIV/AIDS prevencióját. Orv. Hetil., 2016, 157(47), 1884–1890.

Full access

A tanulmány első része elméleti szinten próbálja megközelíteni a büntető ítélkezés szigorúságának kérdését. Arra a következtetésre jut, hogy Európában a polgári társadalom fejlődésének eredményeképpen az ítélkezés történeti léptékben enyhült, megszűnt a halálbüntetés és a büntetések kegyetlen brutalitása. Az ítélkezés leginkább akkor válhat kegyetlenné, ha az ítélkező vagy a cselekménnyel összefüggő tárgyi oldal elemeit veszi semmibe (abszurd a szigorúság, amikor nincs is cselekmény), vagy az elkövetői oldalt negligálja (kivételes a szigorúság, amikor büntetőjogi értelemben nincs elkövető). A normál, kiegyensúlyozott ítélkezés viszont egyaránt mérlegeli a cselekményi és az elkövetői oldalt. A büntető ítélkezéssel kapcsolatban tehát nem is annyira a szigorúság és az enyheség a központi kérdés, hanem inkább olyan fogalmak, mint az arányosság, a kiegyensúlyozottság, a korrektség vagy a differenciáltság.

Full access