Search Results

You are looking at 1 - 10 of 36 items for :

  • "personalized medicine" x
Clear All

Isaacs, J. D., Ferraccioli, G.: The need for personalised medicine for rheumatoid arthritis. Ann. Rheum. Dis., 2011, 70 , 4–7. Ferraccioli G. The need for personalised medicine for

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Sahin, Andrea Molnár, Mária Varga, Ilona Bíró, Csilla Kőmíves, Csaba Fejér, Judit Futó, Erika Tomsits and Lajos Topa

A kijelölt centrumokban gondozott rövidbél-szindrómás betegek otthoni parenteralis táplálásterápiája 2013 januárjától Magyarországon is finanszírozott. A szerzők a rövidbél-szindrómás betegek diagnosztikai kérdéseit, kezelését, táplálásterápiáját ismertetik a személyre szabott orvoslás elvei szerint. A rövidbél-szindróma legsúlyosabb tünetei jejunostomás betegeknél alakulnak ki, akiknek kezelését külön tárgyalják. Részletesen bemutatják az otthoni parenteralis táplálás módszerét és annak lehetséges szövődményeit, kimenetelét, valamint a maradék bél adaptációját. Ismertetik saját centrumuk működését, ahol 12, otthoni parenteralis táplálás módszerével kezelt rövidbél-szindrómás beteg gondozását végzik. A kezelt betegek átlagéletkora 51,25 ± 14,4 év, 5 nő és 7 férfi. Otthoni parenteralis táplálásuk kezdetekor testtömegindexük 19,07 ± 5,08 kg/m2, vázizomtömegük 25,7 ± 6,3 kg és testzsírtömegük 14,25 ± 8,55 kg volt, jelenleg testtömegindexük 20,87 ± 3,3 kg/m2, vázizomtömegük 26,45 ± 5,38 kg és testzsírtömegük 11,77 ± 2,71 kg. A rövidbél-szindróma hátterében 4 betegnél daganat, 4 betegnél bélischaemia, 3 betegnél műtéti szövődményként kialakult állapot, 1 betegnél Crohn-betegség és 1 betegnél Crohn-betegség és daganat állt. Orv. Hetil., 2014, 155(51), 2054–2062.

Open access

. Hamburg , M. – Collins , F. ( 2010 ): The Path to Personalized Medicine . The New England Journal of Medicine , 363 ( 4 ): 301 – 304 . Kornai , J. – Eggleston , K. ( 2001

Restricted access

General Internal Medicine , 23 ( 5 ), 561 – 566 Cornetta , K. , & Brown , G. C. ( 2013 ). Perspective: Balancing personalized medicine and personalized care care . Academic

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Manuela Krauß, Tamás Tóth, Heinrich Hanika, Miklós Kozlovszky and Elek Dinya

, preventative, and personalized medicine. J. Proteome Res., 2004, 3 (2), 179–196. 35 Trusheim, M. R., Burgess, B., Hu, S. X., et al.: Quantifying factors

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gabriella Inczédy-Farkas, Judit Benkovits, Nóra Balogh, Péter Álmos, Beáta Scholtz, Gábor Zahuczky, Zsolt Török, Krisztián Nagy, János Réthelyi, Zoltán Makkos, Ákos Kassai-Farkas, Anikó Égerházy, Judit Tűzkő, Zoltán Janka, István Bitter, György Németh, László Nagy and Mária Judit Molnár

Roden, D. M., Pulley, J. M., Basford, M. A. és mtsai: Development of a large-scale de-identified DNA biobank to enable personalized medicine. Clin. Pharmacol. Ther., 2008, 84 , 362

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Eszter Kirilly, Xénia Gonda, Gabriella Juhász and György Bagdy

Lazary, J., Juhasz, G., Hunyady, L., et al.: Personalized medicine can pave the way for the safe use of CB(1) receptor antagonists. Trends Pharmacol. Sci., 2011, 32 , 270–280. Hunyady L

Open access

Abstract  

Where human health worldwide is under threat, radioanalytical and imaging scientists are expected to make significant difference and contribution. Diabetes, malnutrition, Alzheimer’s and cardiovascular diseases can be better understood by probing elemental distributions to nano-scales and quantifying elemental compositions to ultratrace levels. As we aim towards personalized medicine, cancer management awaits new diagnostic and therapy methods which account, for example, for tissue oxygenation. In the context of such biomedical issues, recent trends and future developments are presented taking into consideration the availability of research reactors and ion beam facilities, as well as alternative and emerging techniques such as PIXE tomography (PIXE-T) and two-and three-gamma PET.

Restricted access

Absztrakt

A szerző meghatározza a „személyre szabott (perszonalizált) medicina” és az újabban bevezetésre került „precíziós, pontosított medicina” koncepcióját. A „precíziós medicina” az egyes betegségek pontosabb jellemzésére a „fenotípus”, az „endotípus” és a „biomarker” fogalmakat alkalmazza. A „biomarkerek” segítségével az egyes homogén betegségtípusok („fenotípusok”) több alcsoportra, „endotípusra” bonthatók, amelyek egymástól eltérő kezelést és finanszírozást igényelnek. A „precíziós medicina” jó eredményei különösen használhatók az allergiás és autoimmun betegségek vonatkozásában. Ennek az új szemléletnek az elsajátítása szükségessé válik a közeli jövőben Magyarországon is az egészségügy művelői, irányítói és finanszírozói számára. Orv. Hetil., 2016, 157(44), 1739–1741.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Pál, Judit Boczán, Benjamin Bereznai, Gábor Lovas and Mária Judit Molnár

A szerzők egy 27 éves fiatal nő esetét ismertetik, aki döntően ocularis-bulbaris tüneteket okozó izomspecifikus kinázellenes antitest pozitív myasthenia gravisban szenvedett. Mind az intravénás edrophonium, mind a szájon át alkalmazott kis dózisú (4×30 mg/nap) pyridostigmin kolinerg mellékhatásokat, a mimikai és nyakizmok kellemetlen fasciculatióját, hypersalivatiót okozott. A beteg tartós, viszonylag nagy dózisú kortikoszteroidkezelésre (64 mg/nap metilprednisolon) jól reagált, azonban a napi adag 16 mg alá csökkentésekor a klinikai tünetek gyorsan kiújultak. Az azathioprinnel és methotrexattal történő immunszuppresszió hatása nem volt látványos. A plazmaferézis azonban minden alkalommal gyors javulást, csaknem teljes tünetmentességet váltott ki. A szerzők közleményükkel arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy az izomspecifikus kinázellenes antitest pozitív myastheniás betegek kezelési protokollja eltér az izomspecifikus kinázellenes antitest negatív és acetilkolin receptor ellenes antitest pozitív betegek kezelésétől. A kórkép etiológiájában szerepet játszó antitest azonosítása már a betegség korai stádiumában lehetővé teszi a myastheniás betegek individuális optimális kezelési stratégiájának felállítását, a súlyos mellékhatások, mint például a kolinergiás krízisek megelőzését és a tünetek gyors javulását. Orv. Hetil., 2011, 152, 1586–1589.

Open access