Search Results

You are looking at 1 - 10 of 45 items for :

  • "perspektívák" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Evolúciós pszichológia újratöltve: Magyarázatok, cáfolatok, Perspektívák

Re-Loading evolutionary psychology: Explanations, contradictions, perspectives

Magyar Pszichológiai Szemle
Author:
Tamás Bereczkei

Az evolúciós pszichológia, tagadhatatlan sikerei ellenére, nem tudott megszabadulni azoktól az alapvető metaelméleti problémáktól, amelyek színre lépése óta mindig is terhelték: kizárólagosságigénye, cáfolhatatlanság, az evolúciós környezet bizonytalansága. Az evolúciós pszichológia az elmúlt évtizedben azonban komoly átrendeződést mutat: az adaptív mintázatok keresése helyett a proximatív mechanizmusok kutatása felé fordul. Az a véleményem, hogy úgy tudjuk megakadályozni a spekulációk „gyártását” és úgy tudjuk növelni az evolúciós megközelítés hitelességét, hogy teljes erővel a közvetítő folyamatokra koncentrálunk, és az adaptácionista logika csupán egyfajta alapként, de nem végső (ultimatív), főleg pedig nem egyetlen magyarázatként szerepel. Az eredmények azt mutatják, hogy a szóban forgó élettani és pszichológiai mechanizmusokra tett predikciók eredményesen szembesíthetők a rendelkezésre álló empirikus adatokkal. Ebben persze az is komoly szerepet játszik, hogy az evolúciós pszichológia komoly önkorlátozást végzett az elmúlt évtizedben, amennyiben megszabadult attól a kezdeti vágyától, hogy mindent megmagyarázzon és mindenre ő adja a „végső” választ. Ezzel mára teljes értékű, hiteles tagja lett a pszichológiai tudományoknak.

Restricted access

Az alkoholmegvonásos szindróma ellátása: új perspektívák

Assessment of alcohol withdrawal syndrome: new perspectives

Orvosi Hetilap
Authors:
Bettina Kata Kádár
,
Ildikó Katalin Pribék
,
Janka Gajdics
,
János Szemelyácz
,
Bálint Andó
, and
Bence András Lázár

Az alkoholhasználati zavar egyik legjelentősebb szövődménye az alkoholmegvonásos szindróma, amely olyan összetett neuropszichiátriai kórkép, melynek kezelése hazánkban elsősorban nem szakspecifikus, másodsorban pszichiátriai/addiktológiai fekvő- és járóbeteg-ellátási keretek között zajlik. Az alkoholmegvonásos szindróma egyrészről az alkoholhasználat-zavar súlyosságának egyik legfontosabb jelzője, másrészről olyan súlyos klinikai állapotok kialakulásához vezethet, mint a megvonásos konvulzív rosszullét és a delirium tremens, melyeknek igen jelentős a mortalitásuk. Ily módon az alkoholmegvonásos szindróma korai felismerése, megfelelő nyomon követése és az optimális terápia megválasztása elengedhetetlen. A jelen összefoglaló közlemény alapvető célját az elmúlt két évtized idevonatkozó szakirodalmi adatainak áttekintése és egy korszerű, egységes diagnosztikus és terápiás séma kialakítása képezte. Az alkoholmegvonásos szindróma tüneteinek felismerésében és nyomon követésében kiemelten fontos az Alkohol Megvonási Skála alkalmazása, míg rizikóbecslésében a Prediction of Alcohol Withdrawal Severity Scale mérőeszköz javasolt. A gyógyszeres terápia alapját a benzodiazepinek képezik. A vizsgálatok többsége a diazepámot, a klórdiazepoxidot, a lorezapámot és az oxazepámot részesíti előnyben eltérő indikációval. Az elmúlt években ugyanakkor felmerült a nem benzodiazepin típusú terápia jelentősége is. A nem benzodiazepin típusú farmakonok esetén a propofol, a fenobarbitál, az antiepileptikumok közül a karbamazepin és az oxkarbamazepin, míg az alfa-2-adrenerg-receptor-agonista szerek közül a klonidin és a dexmedetomidin hatásossága emelendő ki. Továbbá megállapítható, hogy megvonásos konvulzív rosszullét és delirium tremens esetében is a benzodiazepin-terápia hatásossága az elsődleges. A jelen összefoglaló közleményben az elmúlt két évtized szakirodalmi adatainak áttekintésével korszerű, egységes diagnosztikus és terápiás séma kialakítására törekedtünk , mely egyrészről elősegítheti az alkoholhasználati zavarral küzdő páciensek ellátási színvonalának növelését, továbbá lehetőséget teremt további klinikai vizsgálatok megszervezésére. Orv Hetil. 2023; 164(38): 1487–1496.

Open access

Mit adhatnak a társadalmi vállalkozások a felsőoktatásnak? – Perspektívák és kapcsolódások

What Can Social Enterprises Give to Higher Education? – Perspectives and Connections

Educatio
Authors:
Réka Matolay
and
Éva Erika Révész

Absztrakt:

Cikkünkben a társadalmi vállalkozások és a felsőoktatás lehetséges kapcsolatát, kapcsolódásait járjuk körül elsősorban abból a szempontból, hogy a társadalmi vállalkozás viszonylag új koncepciója miképp hathat a felsőoktatási intézmények működésére. Ezt a kérdést – a társadalmi vállalkozás fogalmának körbejárását követően – három irányból látjuk izgalmasnak vizsgálni: elsőként bemutatjuk a társadalmi vállalkozás koncepció néhány lehetséges hatását a felsőoktatási intézmények működésére; ezt követően a tématerület megjelenését tekintjük át a felsőoktatásban, fókuszálva a gazdálkodástudományok területére; végezetül elemezzük a társadalmi vállalkozásokhoz való kapcsolódást egy úgynevezett science shop tapasztalatai alapján, amelyet a felsőoktatási intézmények harmadik missziójának egyik megvalósítási módjaként tartanak számon.

Open access

A kognitív idegtudomány elmúlt 30 éve

Cognitive neuroscience in Hungary: 30 years

Magyar Pszichológiai Szemle
Author:
István Czigler

A kognitív idegtudomány klasszikus területei közül a szerző összefoglalja az észlelés, figyelem, tanulás és emlékezés területének hazai idegtudományi vizsgálatait, főként az agyi elektromos működések módszerére koncentrálva. Külön területként mutatja be az öregedéssel kapcsolatos eredményeket.

Concentrating on electrophysiological studies the author reviews Hungarian neuroscience research on the fields of perception, attention, learning and memory. As a specific topic, he reviews results on human aging.

Open access

A szelf affektív bevonódása a pszichoterápiás folyamatba: érzelmi intenzitás kifejezése narratív perspektívahasználattal a terápia kezdeti szakaszában

Affective involevement of the self in the psychotherapeutic process: Expression of affect intesity in the use of various narrative perspectives at the beginning phase of therapy

Pszichológia
Authors:
Eszter Berán
,
Zsolt Unoka
, and
Pál Czobor

Absztrakt

Korábbi kutatásokban kimutatták, hogy bizonyos típusú narratív perspektívák (NP) használata a szelf intenzívebb affektív bevonódásával jár. Kutatásunkban a terapeuta és páciens verbális érzelemkifejezését vizsgáltuk a terápiás ülésen, konkrétan a narratív perspektívahasználatban megmutatkozó affektív szelf-bevonódást. Hipotézisünk szerint a páciens és a terapeuta affektív involváltsága a terápiás diskurzusban megvalósuló szerepek és funkciók által meghatározott módon tér el egymástól. Az affektív bevonódás mértékét a narratív perspektíva változók alapján a következő módon mértük: magasabb affektustelítettséget tulajdonítottunk, amennyiben az elbeszélő része az általa elbeszélt történetnek egyes szám első személyű megfogalmazást és jelen időt használ, az elbeszélő belső élményeire fokalizál, konkrét epizódikus emlékeket elevenít fel, és részletgazdag leírást ad az eseményekről. A kvantitatív elemzés egy pszichoanalitikus terápia kezdeti szakaszában (a második hónapban) magnóra vett ülés átírt szövegét használja fel. Hipotézisünknek megfelelően azt találtuk, hogy a terapeuta és a páciens a pszichoterápiás diskurzus szabályainak megfelelően, eltérő módon alkalmazta az affektustelítettebb és kevésbé affektustelített narratív perspektívák használatát. A páciens használatára a szubjektivitás intenzívebb kifejezése volt jellemző a terapeutához képest, ami magasabb szelf-bevonódást mutat. A terapeuta NP használatára pedig az érzelem-telítettebb perspektívák stratégikus használata volt jellemző, s ennek segítségével szabályozni tudta a diskurzust.

Restricted access

A tanulmány a kinetikus családrajz (Kinetic Family Drawings, KFD) klinikai alkalmazásának hazai tapasztalatairól számol be azzal a céllal, hogy elősegítse a módszer beépülését a hazai klinikai pszic-hológia, gyermekpszichológia és -pszichiátria eszköztárába. A családrajz történetének és típusainak áttekintése után a kinetikus családrajz technikáját mutatja be, majd bevezetést nyújt az értelmezés folyamatába, ismertetve a szerző gyakorlatában leghasznosabbnak talált értelmezési szempontokat. A kinetikus családrajz alkalmazását egy esettanulmány illusztrálja, melyben a családrajz többféle típusa (hagyományos családrajz, kinetikus családrajz és kinetikus állatcsaládrajz) is összehasonlítás-ra kerül. A tanulmányt a kinetikus családrajz pszichometriai értékelése (reliabilitás és konstruktvaliditás), valamint a kutatási perspektívák áttekintése zárja, amelyben a szerző elkülöníti a kinetikus családrajz kétféle használati módját: hipotézisgeneráló eszköz és pszichometriai értelemben vett teszt. Az előbbi értelemben a kinetikus családrajz szerepe a klinikus számára pszichodiagnosztikai hipotézisek megalkotása, amelyek további igazolást kívánnak. Szigorú értelem-ben vett tesztként az alapvető moderátorváltozókat figyelembe vevő normák kialakítására és további, jól megtervezett reliabilitás-, illetve validitásvizsgálatokra van szükség. Ez utóbbiak legfontosabb alapelvei az objektív, reprodukálható értékelési módszer használata, a globális-holisztikus elemzés, valamint az egyedi grafikus jegyek helyett a komplex mintázatok feltérképezése. A tanulmány konklú-ziója szerint a kinetikus családrajz megítélése pozitív a nemzetközi szakirodalomban: a módszer jól alkalmazható a klinikumban és a kutatásban egyaránt.

Restricted access

Élettörténetek konstrukciója a pszichoterápiában: A terápiás ülésen megvalósuló narratív interakció vizsgálata

Construction of life-stories in psychotherapy: Examining in-session narrative interaction

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Eszter Berán
and
Zsolt Unoka

Háttér és célkitűzések: A terápiás ülésen a kliens élettörténeti epizódjai a terapeutával közös konstrukciós folyamat során átalakuláson mennek keresztül, újabb elemekkel egészülnek ki, újra íródnak. Ennek az átalakulási folyamatnak fontos eleme a beszélők narratív perspektívájának folyamatos változása, ami a narratív szelf változásához köthető folyamat. A narratív interakciós folyamat egy másik fontos mozzanata, hogy a beszélők befolyásolják egymás nézőpontváltásait. Így a terapeuta saját beszédében – értelmezésiben, kérdéseiben – megvalósított perspektívaváltások hatással lehetnek a kliens nézőpontjának megváltozására. Vizsgálatunk célkitűzése, hogy bemutassuk és terápiás ülések szövegeiből vett részletekkel illusztráljuk ezeket a narratív perspektívaváltások tükrében nyomon követhető terápiás változásokat.

Módszer: Jelen elemzésben használt szövegrészletek a Budapest Pszichoterápiás Adatbázisból valók, ami két pszichoanalitikus terápiát használó páciens-terapeuta páros hangrögzített üléseit tartalmazza. Ezt az adatbázist egy 1,5 évig tartó megfi gyelés során gyűjtöttük össze. A szövegeket CHILDES módszerrel jegyeztük le, majd kódoltuk a szövegekben található perspektívaváltásokat.

Eredmények: Eredményeink illusztrálják azt a feltevésünket, hogy a terapeuta által alkalmazott narratív perspektívaváltások a kliensnél is hasonló perspektívák felvételét idézték elő. Az új perspektívák felvétele során a kliens történetei számára új megközelítésbe kerültek.

Konklúzió: A terapeuta és kliens narratív perspektívaváltásainak követése és elemzése megfelelő módszernek mutatkozik a pszichoterápia során megvalósuló narratív interakció vizsgálatához, valamint segítségével leírható a narratív szelf átalakulásának folyamata is.

Restricted access

. (eds) Changing conceptions of crowd mind and behavior . 97–116. Springer, New York Hunyady Gy . (2005) A társadalmi csoportok értékelő megkülönböztetése: váltott kutatási perspektívák. In Sidanius , J

Restricted access

. (szerk.) Lexikológiai és lexikográfiai látkép: Problémák, paradigmák, perspektívák. Szeged: Generalia. 111 – 116 .

Restricted access

– Fóris Ágota (szerk.) Lexikológiai, lexikográfiai látkép: problémák, paradigmák, perspektívák . Szeged : Generalia . 86 – 99 . Magay T

Restricted access