Search Results

You are looking at 1 - 10 of 57 items for :

  • "physical and mental health" x
Clear All

Áttekintésünkben az egyedülálló szülők testi és lelki egészségi állapotára vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalmi adatokat tárgyaljuk. Ezen téma időszerű, mivel a nyugati típusú társadalmakban egyre több az egyszülős család. A szakirodalom nagy része az egyszülős családban felnövő gyermekeket érintő hatásokkal foglalkozik, pedig az egyedülálló szülőkre háruló többszörös szerepelvárások következtében megjelenő krónikus stressz mind testi, mind lelki egészségromláshoz vezethet maguknál a szülőknél. Ezen a téren is úgy tűnik, megjelennek a nemi különbségek. A gyermeküket egyedül nevelő anyák és családjaik gyakrabban élnek rossz anyagi körülmények között és a szegénység már önmagában is megnöveli az esélyét a testi betegségek és lelki zavarok gyakori előfordulásának. Ezzel ellentétben a nemzetközi tanulmányok többsége azt mutatta ki, hogy az egyedülálló apáknál ritkább a szegénység, és az egészségi állapotuk sem jelentősen rosszabb, mint a párkapcsolatban élő apáké. A tanulmány végén az irodalomban megjelent egészség- és társadalompolitikai irányelveket ismertjük.

Restricted access

demographic characteristics as predictors of physical and mental health of Japanese hospital nurses. International Journal of Nursing Studies , 41: 85–96. Lee, H., Hwang, S., Kim, J., Daly, B. (2004): Predictors of life

Restricted access
Authors: Zsolt Demetrovics and Gyöngyi Nagy

A szerzők tanulmányukban röviden áttekintik a motivációs elméletek és a személyiségpszichológia korábbi főbb kapcsolódási pontjait, különös tekintettel azokra az irányzatokra, amelyek a modern kognitív-motivációs célszempontú elméletek előzményét jelentik. Ezen irányzat általános bemutatását követően röviden ismertetik KLINGER (1975 és 1987) aktuális célok (Current Concerns), PALYS és LITTLE (1983), valamint LITTLE (1993) személyes tervek (Personal Projects), valamint CANTOR és munkatársai (1987) életfeladatok (Life Tasks) megközelítését. Részletesen bemutatják és elemzik EMMONS (1986) személyes törekvésekre (Personal Strivings) vonatkozó elméletét.A szubjektív jólléttel kapcsolatos irányzatok és kutatási eredmények összefoglalását követően a szerzők elemzik LINVILLE (1985 és 1987) énkomplexitással kapcsolatos vizsgálatait, valamint bemutatják, hogy a célszempontú motivációs személyiségpszichológiai megközelítés miként járulhat hozzá a szubjektív jóllét, és ezzel kapcsolatosan a testi és lelki egészség vizsgálatához, milyen kapcsolat mutatható ki a személyes törekvések rendszerének jellemzői és az egészségesség között.

Restricted access

A healthy Hungarian society in 2025: Vision or possible reality?

Inexpensive preventive action plans, instead of a costly reorganization of public health services, for shaping health-conscious, future-oriented thinking

Author: Zoltán Vass

If one extrapolates present social circumstances, one comes to the conclusion that much more emphasis should be placed on health and physical activity, possibly through the life-span development of younger generations, in order to avoid the negative influences of civilization. Otherwise, humans will not be able to compensate for the absence of health even with an enormous aggregation of financial and cultural goods. In other words, accumulated knowledge and capital are worth little without health. To deal with the new challenges of sport, health, and physical activity on their merits, the old-fashioned mode of thinking should be refashioned or should be replaced. This process is possible only with a number of substantial changes that will be able to influence common knowledge in order to educate an active, creative, healthy, and self-confident society. Today, in an economically and culturally unstable environment, the smallest effects can cause a number of unpredictable (favorable or unfavorable) changes in our everyday life due to negative feedback. For this very reason, in our knowledge-based society, optimal physical and mental health and their practical applicability in everyday life should be an achievable goal for the individual. This paper is addressed to explore the thinking of secondary school students about social regeneration in Hungary by asking them what kind of tools they can imagine which could help them achieve an optimal physical and mental health and how they can apply the knowledge in their future adult life. The young people involved in this research claim that physical education (PE) in secondary schools can provide an acceptable tool for the required regeneration and it can prove to be adequate in the formation of a health-confident society as well. The present paper claims, however, that physical education is able to fulfill this role only if it goes through massive structural changes taking the demands and claims of the younger generation into consideration.

Restricted access

Abstract

Abstract

The burdens of caring and curing professions are increased in the female workforce by duties of child-rearing and serving a family as well.

Aim

the objective of our research was to study and compare future and present family and career plans of students, respectively active professionals (nurses and female doctors), related to their physical and mental health and conflicts.

Methods

our cross-section research was carried out among female nursing college students (N = 226), female medical students (N = 117), and among professional nurses and female doctors in hospitals (N = 409).

Results

students consider parallel their future family and workplace roles. The number of children planned is the same as in the general population, but female medical students would like to have more children than nursing students. Professional nurses and female doctors estimate high both the family and workplace roles. Role conflicts are interrelating with their career and life satisfaction, health condition, and the prevalence of psychosomatic symptoms. Their roles as a social model in health promotion are rather questionable, for their insufficient health and risk behaviours.

Conclusions

we can state that there is a considerable tension and contradiction in planned and actual roles of future and present female workforce of Hungary's health care system. In many cases they are unable to fulfil requirements based on their social engagement. Relevant handicaps of nursing college students and female professional nurses are more prevalent, therefore we propose further analytic and comparative research in the future.

Restricted access

Background

This study sought to examine the occurrence of the problematic use of smartphones in a university sample and associated physical and mental health correlates, including potential relationships with risky sexual practices.

Methods

A 156-item anonymous online survey was distributed via e-mail to a sample of 9,449 university students. In addition to problematic smartphone usage, current use of alcohol and drugs, psychological and physical status, and academic performance were assessed.

Results

A total of 31,425 participants were included in the analysis, of whom 20.1% reported problematic smartphone use. Problematic use of smartphones was associated with lower grade point averages and with alcohol use disorder symptoms. It was also significantly associated with impulsivity (Barratt scale and ADHD) and elevated occurrence of PTSD, anxiety, and depression. Finally, those with current problems with smartphone use were significantly more sexually active.

Conclusions

Problematic use of smartphones is common and has public health importance due to these demonstrable associations with alcohol use, certain mental health diagnoses (especially ADHD, anxiety, depression, and PTSD), and worse scholastic performance. Clinicians should enquire about excessive smartphone use as it may be associated with a range of mental health issues. Research is needed to address longitudinal associations.

Open access

A XXI. század vívmányaként hangoztatják a testi-lelki egészség komplexet, amelynek részeként a sportolók körében is mind nagyobb figyelmet szánnak a szomatikus orvoslás mellett a pszichére is. A sportpszichiátriát húzták elő és állították a teljesítményfokozás szolgálatába akkor is, amikor már valamennyi biológiai fegyvert elpuffogtattak, s a várva várt eredmény még mindig nem jött meg. Sőt, egyre több energiaráfordítás ellenére egyre rosszabbá vált. A sportolók körében több pszichiátriai kórkép hívja fel magára a figyelmet vagy a magas prevalencia, vagy egy-egy specifikus szindróma kialakulása által. A depresszió (versenyzés utáni depresszió, a megmérettetés meghiúsulása utáni depresszió), a krónikus stressz, szorongás, a túledzési szindróma, fáradékonyság, enerváltság, alvászavarok, étkezési zavarok tünetei, a burnout, az evészavarok (anorexia athletica, atlétatriász), személyiségtényezők és a kémiai addikciók mind rendkívül fontosak. A jelen tanulmány elsőként foglalja össze azokat a legfontosabb pszichiátriai kórképeket, amelyek a sportolópopulációban, az egyes sportágak szerint különböző mértékben, nagy jelentőséggel bírhatnak.

Restricted access

Az alvászavarok a 21. század leggyakoribb betegségei közé tartoznak. Népegészségügyi jelentőségük nő, hiszen az egészséges alvás a testi-lelki egészség egyik legfontosabb indikátora (Taylor és munkatársai, 2003, 2007). Az egyébként is gyakori alvászavarok között a leggyakoribb alvásbetegség az inszomnia. Az iparosodott kultúrákban a felnőtt lakosság kb. egyharmadának lehetnek inszomniás panaszai, 10%-uk esetében a panaszok krónikusak, és gyakoriságuk az életkorral emelkedik (Ohayon, 1996; Nau, Lichstein, 2005; Hohagen, Rink, Kappler, 1993). Egy Magyarországon készült, országos reprezentatív felmérés szerint (Hungarostudy, 2002) az inszomnia gyakorisága 9,2% volt (Novak, Mucsi és munkatársai, 2004). A kognitív viselkedésterápia számos bizonyítékkal megalapozott, hatékony kezelési módja az inszomniának, jelentősége különösen a krónikus inszomniák esetén nagy. Éppen ezért mind az Amerikai Alvástársaság (AASM), mind az Egyesült Királyság NICE-útmutatója szerint az első választandó kezelési módok között szerepel (Schutte-Rodin, Broch és munkatársai, 2008; NIH konszenzuskonferencia, 2005; Perlis, Jungquist és munkatársai, 2005; Wang, Wang, Tsai, 2005; NICE-irányelv 2004; Estivill, Bové és munkatársai, 2003; Smith, Perlis, Park, 2002; Purebl, Bánki és munkatársai, 2010). Ugyanakkor fontos hangsúlyoznunk, hogy a megfelelő cirkadián ritmus és egészséges, alvásbarát életmód életvitelszerű kialakítása nélkül tartós eredményeket csak kognitív terápiával nem tudunk elérni.

Restricted access

A tanulmány az élethez és az egészséghez való jog társadalomban betöltött szerepével foglalkozik. Azzal a funkcióval, amelyet e két emberi alapjog ab ovo betölt, és azzal, amelyet a szocioszféra lakói alakítottak ki a humántörténelem folyamán. A szocioszféra lakói, tehát elsősorban az emberek jogformáló tevékenysége nagyban módosította e két alapjog létét és modusát. Társadalmunk a ius ad vitam és a ius ad sanitatem kapcsán némiképp átlagosnak nevezhető, „fejlett nyugati” hozzáállást tanúsít. Árnyalatnyi különbségek azonban adódnak. Következik ez Magyarország speciális geopolitikai helyzetéből, történelmi adottságaiból és – nem utolsósorban – társadalmunk egyedi jellegzetességeiből. Az élet és egészség alapvető értékek, melyekhez negatívan nyúlni nem szabad. A jobbító szándék minden demokratikus kormányzat céljai közt szerepel, mert a társadalom és a közigazgatás csak egymást erősítve lehet életképes. Az abszolút jogok relativizálása pedig komoly megfontolást és előkészítést igényel. Az élet- és az egészségvédelem helyzete nem válhat politikai vagy egyéb szellemi irányzatok függvényévé. Kizárólag olyan nézeteknek van helye a magyar (és általában a „nyugati”) közgondolkodásban, melyek nem kérdőjelezik meg az egyén és a közösség jogát az élethez és a legmagasabb szintű testi-lelki egészséghez. Ez minden demokratikus társadalmi berendezkedés alfája és ómegája kell, hogy legyen.

Restricted access

A gyógyító- és ápolómunka fizikai és pszichés terheit női munkavállalók esetében fokozzák a gyermekvállalás és a családi szerepek ellátásából következő kötelezettségek. Célkitűzés: Kutatásunk elsődleges célja az volt, hogy megismerjük és összehasonlítsuk hallgatói és dolgozói szinten a diplomás ápolónők és orvosnők család- és karrierszerep(terv)eit, összefüggésben testi és lelki jóllétükkel, konfliktusaikkal. Módszer: Keresztmetszeti, önkitöltős kérdőíves vizsgálatainkat egészségügyi felsőoktatásban tanuló diplomás ápoló- (N = 226) és orvostanhallgató-nők (N = 117) körében, valamint fekvőbeteg-ellátásban dolgozó diplomás ápolónők és orvosnők (N = 409) körében készítettük. Eredmények: A hallgatónők leendő családi és munkahelyi szerepeiket egyaránt nélkülözhetetlennek tartják. Gyermekszámterveik nem térnek el a magyar populáció hasonló eredményeitől. Diplomás ápolónők és orvosnők számára fontosak a családi és munkahelyi szerepek. A szerepek közötti konfliktusok összefüggésben állnak a karrierrel és életúttal kapcsolatos elégedettségükkel, egészségi állapotukkal, pszichoszomatikus tüneteik prevalenciájával. Megállapítható, hogy egészség- és rizikó-magatartásuk nem kielégítő szintű. Következtetések: A leendő és a már magyar egészségügyi viszonyok között dolgozó egészségügyi diplomás nők szerepterveiben, szerepeinek ellátásában számos ponton feszültség figyelhető meg. Sok esetben nem kielégítő a társadalmi szerepeikből adódó kötelezettségek teljesítése. A diplomásápoló-hallgatók és dolgozók hátránya kifejezettebb, ezért fontosnak tartjuk további elemző és összehasonlító vizsgálatok végzését.

Open access