Search Results

You are looking at 1 - 10 of 206 items for :

  • "plant nutrition" x
Clear All

. 15 th Coll. Int. Potash Inst. , Bern, pp. 163–173. El-Fouly, M. M. (1984): Soil testing and leaf analysis for optimizing fertilizer use in field crops in Egypt. Proc. 6 th Int. Colloq. “Optimization of Plant Nutrition

Restricted access
Authors: János Kátai, Thomas Döring, Magdolna Tállai, Andrea Balla-Kovács, István Henzsel, Marianna Makádi, Zsolt Sándor and Imre Vágó

. Zhao , B. , Chen , J. , Zhang , J. , Xin , X. , Hao , X. 2013 . How different long-term fertilization strategies influence crop yield and soil properties in a maize field in the North China Plain . Journal of Plant

Restricted access
Authors: M. Barkóczi, P. Szakál, R. Schmidt, R. Kalocsai, Zs. Giczi and T. Halasi
Restricted access
Authors: M. Jolánkai, Á. Tarnawa, H. F. Nyárai, Z. Szentpétery and M. K. Kassai

Long-term trials are established in order to explore and observe plant and soil interrelationships in situ. Long-term trials can be described as live instruments providing ceteris paribus conditions in temporal sequences.

This review provides an introduction to major long-term trials in Hungary and in other parts of the world. It gives a brief summary of the origins of plant nutritional research, beginning with some data from Homer and the willow tree experiment of van Helmont, as well as the discovery of physiological processes by von Liebig, Lawes and Boussingault. The most profound long-term trials, like the Orto Botanico in Padova, the Linné Garden in Uppsala and the Broadbalk in Rothamsted are presented in the paper.

The agronomic, educational and scientific benefits of the major Hungarian long-term trials are also discussed, from Westsik (1929) to Martonvásár and the National Plant Nutrition Trials (OMTK) set up in 1963. There is a list of experimental sites giving information on the most important recent long-term trial locations and their activities.

Restricted access
Authors: B. Kovács, J. Horváth, O. Pálmai, T. Németh and Z. Győri

Agricultural goods obtained and produced in Hungary have played an important role in the markets of Western Europe. By utilizing the ecological potentials of the Carpathian Basin, local inhabitants are in the position to produce considerable food surpluses in addition to meeting their own demands. With agricultural production becoming more and more intensive in Hungary, the application of mineral fertilizers also started to increase slowly from the 1960’s. From the mid-1970’s a uniform sampling, soil testing and fertilization extension system was created together with its own institutional and laboratory testing network. The intensive use of mineral fertilizers in Hungary lasted from the mid-1970’s to the last quarter of the 1980’s, during which an average amount of 230 kg·ha -1 NPK fertilizer was applied. In this period the so-called “build-up” fertilization was applied in conformity with the improvement of all other elements involved in the production technology, which was also clearly expressed in the agro-political objectives of those days aiming to obtain higher yields. At that time the nutrient supply and nutrient base of soils in Hungary increased clearly, so the production technology could no longer limit higher yields. In 1990 agriculture changed fundamentally and radically in Hungary, and the same was valid for nutrient supplies as well. At the beginning of the 1990’s there was a sudden decrease in the level of mineral fertilizer application (to below 40 kg NPK active ingredients·ha -1 ), followed by a slow increase, which has reached the level of almost 70 kg·ha -1 by today. In the meantime the animal stock in Hungary has decreased and consequently the amount of manure has also fallen. All in all, the nutrient balance of Hungarian soils has always been negative since 1989. Due to the changes in its structure and ownership over the past twenty years or so, it has become very difficult to obtain reliable information about Hungarian agriculture. The Soil Resources Management General Partnership (in Hungarian: Talajerőgazdálkodás Kkt.) conducts extension work based on soil sampling and has a continuous flow of data on over thirty thousand hectares, beginning at the end of the 1970’s. Based on the analyses of these data it can be stated that the extra amount of nutrients over balance, applied during the period of replenishment (until the change in regimes) has been „removed” from the soil over the past fifteen years, consequently the Hungarian nutrient balance has become negative again. This kind of fertilization practice cannot be sustained in Hungary, as the maintenance of the production potential of Hungarian soils is far from being resolved at the moment; it poses risks to and questions sustainability, as well as it may cause a very serious competitive disadvantage to the country.

Restricted access
Restricted access
Authors: Sándor Hoffmann, Katalin Debreczeni, Borbála Hoffmann and Ervin Nagy
Restricted access
Authors: Péter Jolánkai, Zoltán Tóth, Tamás Kismányoky and Ildikó Farkas

Ramann-féle barna erdőtalajon 2002-ben beállított szabadföldi kisparcellás kísérletben vizsgáltuk a műtrágyázás és növényvédelmi kezelések kombinációinak hatását őszi búza monokultúrában Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar kísérleti telepén. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a növényvédelmi kezelések 2006-ban átlagosan 117%-kal, 2007-ben 120%-kal, a műtrágyázás 2006-ban átlagosan 180%-kal, 2007-ben 218%-kal emelte az őszi búza termésszintjét a kontrollhoz képest. A növekvő N adagok jobban növelték a termés mennyiségét, mint a növényvédelmi kezelések. Az egyre növekvő intenzitású növényvédelmi kezelésekkel és N adagokkal egyre kisebb mértékben nőtt az őszi búza szemtermése. Fentieken túl az eredményekkel összefüggésben vizsgáltuk az időszak hőmérsékleti és csapadékviszonyait a mezőgazdasági években.

Restricted access
Authors: Helga Klupács, Ákos Tarnawa, Zsolt Szentpétery, Andrea Ambrus and Márton Jolánkai

Összefoglalás

A SZIE Növénytermesztési Intézet nagygombosi kísérleti területén 2006 őszén állítottunk be kisparcellás kísérletsorozatot, melyek célja a különböző termesztéstechnológiai tényezők hatásának vizsgálata volt az őszi búza vetőmagtermesztés szempontjából. Az egyes kezeléseket a vetőmagtermesztés kritikus pontjain jellemző beavatkozások variációi alapján alakítottuk ki. A kísérletben öt különböző fajta vesz részt: az Alföld, Mv Magdaléna, Mv Suba, Mv Csárdás és Mv Toborzó. A kísérlet két fő pontja a tápanyagellátás és különböző peszticidek hatásának vizsgálata volt. Az első vizsgálati év eredményei az alábbiak: 1. A különböző herbicidek jelentős hatást gyakoroltak a termés mennyiségére. Elsősorban a termésmennyiséget növelték, 1,1-1,5 t/ha mértékben. Az egyes fajták esetén: a kijuttatott tápanyagmennyiség növelésének hatására az Mv Magdaléna és az Alföld termésátlaga folyamatosan emelkedett, az Mv Toborzó, Mv Suba fajták termései kezdeti csökkenés után szintén komoly növekedést mutattak a termésmennyiség tekintetében. A kontrolltól számított jelentős eltérést azonban csak az Mv Suba és az Mv Csárdás fajták esetében tapasztaltunk. A herbicidek hatása hasonló volt a parcellák termésmennyisége szempontjából. Az eltérés azonban csak az Mv Csárdás esetén volt szignifikáns. Az alkalmazott herbicidek esetében a kontrollhoz viszonyított szignifikáns különbséget csak az Mv Suba és az Mv Csárdás esetében, az inszekticidek és fungicidek hatására pedig csupán az Mv Csárdás esetében tapasztalhattunk, mindegyik esetben pozitív irányba. 2. A minőségi mutatók eredményeit összefoglalva, az egyszerűség kedvéért egy adattal, a hektáronkénti csíraszámmal (melyet az ezerszemtömeg, termésmennyiség és csírázási százalék alapján számoltunk ki) kifejezve azt tapasztaltuk, hogy az értékek a kijuttatott tápanyag-dózisok hatására fokozatosan emelkedtek, ennek ellenére szignifikáns különbséget csak az Mv Csárdás és az Alföld fajták mutattak. A különböző fejtrágya-mennyiségeknek köszönhetően a hektáronkénti csíraszám folyamatos emelkedést (pozitív korrelációt) mutatott, 10000000-15000000 db/ha közt alakult. Az Mv Magdaléna, az Mv Suba és az Mv Toborzó esetében a kontrollhoz képest szignifikáns különbséget nem találtunk. A mért eredmények közötti különbség csupán az Mv Csárdás és az Alföld esetén volt statisztikailag is igazolható. A herbicidek csíraszámra gyakorolt hatása hasonlóan változatos képet mutatott a fajták között. Az eredmények alapján csupán az Mv Suba és az Mv Csárdás adott szignifikáns különbséget. A különböző növényvédő szerek alkalmazása esetén szintén az Mv Csárdás fajta, a herbicidekkel kezelt parcellák közül pedig az előbbi mellett az Mv Suba is szignifikáns különbséget mutatott.

Restricted access

Összefoglalás

Kutatómunkánk elsődleges célja a repce és napraforgó tarlómaradvány N-tartalmának Magyarországra jellemző reprezentatív értékeinek meghatározása volt az országos statisztikai termésadatok és a növényminták N-tartalmának laboratóriumi mérése alapján. Továbbá összefüggést kerestünk a talaj és a növény N-tartalma között.

Vizsgálataink során egész Magyarországot reprezentáló mintavételt végeztünk repce és napraforgó állományokból, 126 növény- és mintegy 70 talajmintát gyűjtöttünk be, melyek N-tartalmát laboratóriumban határoztuk meg.

Kiszámoltuk a két növény országos termésátlagával keletkező tarlómaradvány mennyiségét és a mért N-tartalom értékek alapján megbecsültük a tarlómaradványok N-tartalmát. Összefüggést mutattunk ki a talaj és a növény N-tartalma között. Esettanulmány jeleggel kiszámítottuk egy olyan terület N-mérlegét, amelyre vonatkozóan rendelkezésre áltak a számításhoz szükséges adatok.

Eredményeink legfőbb gyakorlati vonatkozása, hogy a növényi maradványok felszecskázása és talajba dolgozása útján visszapótolt N mennyiségének meghatározása hosszabb távon hozzájárulhat a növénytáplálás költségeinek csökkentéséhez, illetve a természeti erőforrásokkal való takarékosabb gazdálkodáshoz.

Open access