Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for :

  • "pleural fluid" x
Clear All
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Anika Považan, Anka Vukelić, Tatjana Kurucin, Mirjana Hadnadjev and Djordje Považan

Isolation and identification of the pathogens are important for appropriate treatment of pleural infections. Distribution of the most frequent causative agents varies throughout the world and may change in time.The objective of the study is to analyze the bacteriological isolates of pleural fluids in order to identify the most frequent infectious agents and assess their variability in time.The retrospective study included 272 patients with positive pleural fluid samples analyzed in 5-year period. The samples were examined using the conventional microbiological technique.Of 315 bacterial isolates the most common were streptococcal species, 105 (33%), of which 55 (17.3%) represented the Streptococcus milleri group. Gram-positive anaerobic cocci were detected in 56 (17.6%) isolates. Enterobacteriaceae family included 27 (8.5%) isolates and Pseudomonas aeruginosa was registered in 13 (4.1%). No statistically significant difference was registered in pathogen distribution in the examined period (p = 0.288).The most common agents of community-acquired pleural infections are the Streptococcus milleri group and anaerobic Gram-positive cocci. They differ from the most common pathogens of pneumonia. Among the hospital-acquired pleural infections, Pseudomonas species, Staphylococcus aureus and enterobacteria prevail. The distribution of bacterial agents isolated in the 5-year period exhibits no significant differences.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Judit Várkonyi, Gergely Szombath, Anna Vályi-Nagy, Judit Csomor, Krisztina Egedi, Ilona Kovalszky, Katalin Tölgyesi, László Szerafin, László Tóth, Györgyi Soós and Tamás Masszi

Absztrakt:

A szerzők egy kiterjedt bőrérintettséggel járó szisztémás mastocytosisban szenvedő férfi beteg esetének bemutatásán keresztül rövid összefoglalót adnak erről a ritka kórformáról. A beteg életminőségét megkeserítő krónikus hasmenés antihisztaminok, a mellkascsapolás után korábban visszatermelődő folyadékgyülem alfa-interferon alkalmazása mellett megszűnt. Mintegy 40 évvel a bőrtünetek jelentkezését követően mind a „B” (30%-nál nagyobb mértékű csontvelő-infiltráció, dismyelopoesis, triptázszint >20 μg/L, máj- és lépmegnagyobbodás), mind pedig a „C” tünetek megjelenése (kóros májfunkció, cytopeniák, malabszorpciós tünetek, osteoporosis) jelezte a progressziót, és a beteg 87 éves korában exitált. A szerzők esetismertetésükkel felhívják a figyelmet erre a ritka betegségre és hangsúlyozzák, hogy a betegek számára tüneti, illetve egyedi méltányossági kérelem útján elérhető szerekkel jobb életminőség érhető el. Orv Hetil. 2018; 159(5): 192–196.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Elemér Mohos, Éva Szabó, Judit Módi, József Beller, György Szabados and Attila Nagy

Absztrakt

A szerzők a necrotizáló pneumonia (NP) egyik súlyos szövődményének, a broncho-pleuralis fistulának (BPF) a therapiás lehetőségeit ismertetik esetük tapasztalatai és az irodalmi adatok alapján. A necrotizáló pneumonia mellett kialakuló pleurális folyadék esetén hangsúlyozzák a mellűri drainage és – válogatott esetekben – a videoasszisztált thoracoscopia (VATS) fontosságát. Amennyiben BPF alakul ki és a jelentős légáteresztés miatt a beteg oxigén saturatiója nem tartható elfogadható értéken, akkor a fistula elzárását kell megkísérelni lehetőleg bronchoscopos technikát alkalmazva. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor indokolttá válhat a fistula thoracotomiából történő ellátása.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Gábor Sahin-Tóth, Gyula Farkas, Tamás Takács, László Leindler and György Lázár

Absztrakt

A szerzők konzervatív módon sikeresen kezelt esetük kapcsán a pancreatopleuralis fistula (PPF) terápiás stratégiájának lehetőségeit foglalják össze. A PPF ritka szövődménye a krónikus pancreatitisnek. Többnyire alkoholos etiológiára visszavezethető, relapsusban levő pancreatitis talaján jön létre, és dominálóan dyspnoés tüneteket produkál. Diagnózishoz fizikális vizsgálat mellett a mellkasi folyadék laboratóriumi vizsgálatával, illetve képalkotó eljárások segítségével juthatunk. Az ERCP a legfontosabb lépés a PPF diagnózisának felállításában. Gyógyítása során a somatostatin analóg gyógyszeres, az endoscopos kezelés során végzett EST, illetve a ductus Wirsungianus stentelése és a folyamatos enteralis (jejunalis) táplálás együttes hatása vezethet eredményre. E komplex terápia melletti sikertelenség esetén a PPF műtéti megoldása javasolt.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Miklós Szabó, Margit †Jáger, Eszter Krizsó, Ibolya Gilányi, Andrij Leny, Géza Szűcs and Eszter Csánky

Maldonado, F., Hawkins, F. J., Daniels, C. E., et al.: Pleural fluid characteristics of chylothorax. Mayo Clin. Proc., 2009, 84 , 129–133. Daniels C. E. Pleural fluid characteristics of

Restricted access

lipoprotein profile of chylous and nonchylous pleural effusions. Mayo Clin. Proc., 1980, 55 (11), 700–704. 18 Maldonado, F., Hawkins, F. J., Daniels, C. E., et al.: Pleural

Restricted access

blood, 15% from abscess, 7% from urine, and the remaining were from other sterile body fluids (CSF, bile, pericardial, peritoneal, pleural fluids, and catheter). Susceptibility results In vitro susceptibility of 200 A. baumannii isolates to 7

Restricted access

), cerebrospinal fluid ( n = 2), synovial fluid ( n = 1), pleural fluid ( n = 1), and pericardial fluid ( n = 1). Isolates were identified with conventional tests (Gram staining, catalase and oxidase tests), and matrix assisted lazer desorption ionization time

Open access

infections (pleural fluid and endotracheal tube; n  = 5), bloodstream infections ( n  = 4), abdominal infections ( n  = 2), eye infection ( n  = 1), and transjugular intrahepatic portosystemic shunt ( n  = 1). Only one isolate per patient was included. This

Restricted access

cerebrospinal fluids (CSFs), blood, and pleural fluids. A case of invasive pneumococcal disease (IPD) was defined as the recovery of an isolate of S. pneumoniae from a normally sterile site. The rest were non-invasive isolates ( n  = 180), obtained from the

Restricted access