Search Results

You are looking at 1 - 10 of 195 items for :

  • All content x
Clear All

A szociálpszichológia hazai intézményesítésben különösen fontos szerepet játszott Pataki Ferenc, aki 1965-ig a közösségi nevelés kiemelkedő szaktekintélye volt, majd az MTA Pszichológiai Intézetében egy szociálpszichológiai csoport kialakítására vállalkozott. Az ideológiai fenntartásokba ütköző szaktudomány legitimizálásának harcát ő vívta meg, amellett érvelve, hogy a szociálpszichológia művelése teszi teljessé a tudományos társadalomképet és kamatozik a gyakorlatban az emberek és csoportok kapcsolataiban. A hazai tradíciókra építve a csoportpszichológiával kezdte kutatómunkáját, amely a szociális identitás korszerű témájában teljesedett ki. Mint a szociálpszichológia akadémikus képviselője esszéisztikus írásaiban elemző figyelemmel foglalkozott a rendszerváltozás társadalmi atmoszférájával, veszélyes konfliktusaival és politikai fordulataival. Munkásságának záró szakaszán a magyar nemzeti tudat és a hazai demokrácia alapkérdéseit tanulmányozta és világította meg.

Restricted access

A modern kori Magyarországon - a XIX. század második felétől felgyorsult kapitalizálódás időszakától számítva e korszakot - kialakult egy kölcsönös előnyökön nyugvó érdekkapcsolat a politika és az élsport között az ezt működtető és kiszolgáló érdek-(lobbi)csoportokkal együtt. Ez a kapcsolat olyan eredményesnek, hatékonynak és gyümölcsözőnek bizonyult, hogy több mint egy évszázadon keresztül (napjainkig) töretlen befolyást gyakorolt a magyar társadalomra. A kapcsolat és az ezt működtető lobbi­csoportok erejét, hatékonyságát és sikerességét mi sem támasztja jobban alá, mint az a tény, hogy befolyását úgy volt képes állandósítani és stabilizálni, hogy közben a magyar történelemben gyors és gyökeres változások, politikai cikcakkok, diktatúrák és demokráciák, gazdasági fellendülések és súlyos válságok követték egymást. Gondoljunk például arra, hogy az állam területe a harmadára csökkent a trianoni döntést követően, berendezkedése (királyság, köztársaság stb.) és társadalmi-gazdasági újratermelődési formája (feudálkapitalizmus, szocializmus, újkapitalizmus) folytonosan és alapvetően változott a XX. században, amit a politikai elitek teljes cseréje kísért. Időközben hol egy „középkori” birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, hol önálló országként működött, majd a szovjet katonai és gazdasági befolyási övezethez tartozott, legutóbb pedig az Európai Unióhoz csatlakozott, mely állapotok nem csupán önállóságát és szuverenitását érintették, de egyben nemzetközi pozícióit és a modernizációs versenyhelyzetét is állandóan megváltoztatták. Röviden: miközben Magyarországon a politikában, a gazdaságban és a társadalomban szinte minden alapvetően megváltozott az elmúlt évszázadban, többnyire egymással ellentétes gazdasági-politikai-ideológai berendezkedésű politikai kurzusok váltották egymást a politikai garnitúrákat is kicserélve, addig a politika és az élsport kapcsolatában mi sem változott, vagy ha igen, leginkább ennek elmélyülését és erősödését tapasztalhattuk. Az alábbiakban kísérletet teszünk annak a kérdésnek a vázlatos szociológiai körüljárására, hogy e rendkívül bensőséges kölcsönkapcsolatot a politika miért az élsporttal volt képes kiépíteni, azt milyen társadalmi, gazdasági és politikai körülmények hívták életre a XIX. és a XX. század fordulóján, és milyen szükségletek és igények járultak hozzá fennmaradásához, erősödéséhez, sikerességéhez és - túlzás nélkül - politikai nélkülözhetetlenségéhez.

Restricted access

összehasonlító elemzése. Burgerné Gimes A. (2003): Földhasználati és földbirtok-politika az Európai Unióban és néhány csatlakozó országban. Közgazdasági Szemle , 2003. szeptember

Restricted access

Adalékok a politika szociológiájához

Kríziskezelés a központi gazdaságirányítás és a főhatoságok részéről (Tegnapunk jelene)

Társadalomkutatás
Author: Judit Fekete

Az egyes gazdasági krízishelyzetekre adott számos központi politikai válasz kudarcba fulladt a legkülömbözőbb kultúrával rendelkező országokban, a külömböző politikai berendezkedésű társadalmakban, polgári demokráciában, volt és jelenlegi szocializmusokban egyaránt –nemzeti és nemzetközi szinten is. Az egyes központi gazdaságirÄ

Restricted access

Állam, politika, társadalom

Politikatudományi stratégiai kutatások a magyar tudományos akadémián

Társadalomkutatás
Author: Kálmán Kulcsár

A tanulmány röviden elemzi a Magyar Tudományos Akadémián az 1998–1999-ben a szerző által irányított (s a címben jelzett témakörben végzett) kutatások legfontosabb eredményeit részben saját kutatásai, részben pedig az egyes témafelelős kutatók összefoglalói alapján._Ä

Restricted access

Vitellius utolsó óráinak tacitusi megörökítéséből (Hist. III 84) kiindulva a császárkori „Silence of fear and intimidation” (A. Timonen) beszédes példáit interpretáltuk, különös tekintettel Tacitusra (Agr. prooem. etc.) és az ifj. Plinius Panegyricusának szervilis hízelgésére, illetve a caesari diktaturát titokban elítélő Cicero semiliber megnyilatkozásaira. Újból felhívtuk a figyelmet a plutarchosi Démétrios-élet-rajznak Tacitus megértését is segítő párhuzamaira.

Restricted access

Magyarország fejlődése szempontjából kulcskérdés a 2007-2013 közötti programozási időszak EU-támogatásainak sikeres felszívása. Ezért fontos a magyar álláspont kialakítása a Bizottság által 2004-ben közzétett új szabályozási tervvel kapcsolatban, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot és a Kohéziós Alapot érinti. Egyfelől a nagyberuházások finanszírozási szabályainak megváltozása esetén sikeresebb hazai koordinációra van szükség a támogatásfelszívás érdekében. Másfelől külön figyelmet kell fordítani Közép-Magyarország régió fejlesztésére - a régiónak az ország egésze szempontjából betöltött szerepe miatt elfogadhatatlan, hogy GDP-emelkedése miatt alulfinanszírozottá váljon.</o:p>

Restricted access

politika. In: Gazsó F. – Stumpf I.: Rendszerváltozás és ifjúság. Budapest, MTA PTI. 15 Susánszky P. – Gerő M. (2014) A Hallgatói Hálózat (HaHa) mobilizációs

Restricted access

Ebben az esszében a XX. század két kiemelkedő gondolkodója, Lukács György és Hannah Arendt által az antik görög világképről alkotott elképzelés összehasonlító elemzésére teszek kísérletet.  Lukács A regény elméleté ben (melyet az első világháború idején írt), illetve Arendt The Human Condition című művében (melyet a totalitariánus rendszerek történelmi tapasztalata ihletett az ötvenes évek végén) tulajdonképpen a modernitás lényegének megragadását tekintette legfőbb céljának. Mindketten a szabadságban látták azt a döntő tényezőt, amellyel összefüggésben a modernitás helyes meghatározása lehetővé válik. Ebből a közös kiindulópontból azonban gyökeresen eltérő irányban vezetett tovább a két filozófus gondolatmenete.

Restricted access