Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "politikai orientációk" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Az anyag azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy vajon a magyar fiatalok miként látják a rendszerváltást követő jelentős gazdasági, társadalmi, politikai és tulajdoni átrendeződési folyamatok következményeit, és minként ítélik meg azoknak a kortársaik (fiatalok) és a saját életükre gyakorolt hatásait. A problémát egy hosszú ideje tesztelt kérdés „mit tart az ifjúság legégetőbb problémájának” kapcsán járja körül társadalmi és regionális metszetben az anyag, melyre az „Ifjúság 2000” kutatásban nyolcezer 15-29 éves fiatal válaszolt. A fiatalok válaszaiból kirajzolódó szubjektív társadalomkép centrumában a „munkanélküliség”, az „alacsony keresetek”, a „lakáshelyzet megoldatlansága” vagy a „létbizonytalanság” problémái állnak, csupa olyan tényező, amely a társadalmi lét legelemibb összefüggéseit kondicionálja. A fiatalok által felrajzolt szubjektív társadalomképből egybeesve a reálfolyamatokkal megállapítható, hogy a magyar ifjúság reálisan - nem pesszimistán - értékeli a körülötte zajló folyamatokat. Ugyanakkor az is jól érzékelhető, hogy e társadalmi méretekben megoldatlan problémák súlyos feszültségeket keltenek körükben, melyekre az eddigiekben nem születtek adekvát és hatékony politikai és gazdasági válaszok.

Restricted access

A három részből álló tanulmány kritikai áttekintést nyújt a konzervativizmus kutatásának hat évtizedéről, Adorno és munkatársai klasszikus munkájától eljutva a politikai orientációk genetikai és neurobiológiai hátterére irányuló mai vizsgálatokig. A kutatások mélyreható pszichológiai és biológiai különbségeket rajzolnak fel a konzervatív és a liberális politikai orientációt valló személyek között. A tanulmány arra keresi a választ, hogy mennyire megalapozottak és hogyan értelmezhetőek ezek a különbségek. A kritikai áttekintés arra mutat rá, hogy problémás előfeltevések, elfogultságok és leegyszerűsítő magyarázatok kísérik végig az egymást követő kutatási paradigmákat. A tartalmi és módszertani szempontok felvetése mellett a témakör tágabb összefüggésrendszerbe is helyeződik olyan tényezők szerepének elemzésével, mint az amerikai politika utóbbi évtizedben felerősödött polarizáltsága, a kutatók ideológiai beállítódása, valamint a média szerepe a tudományos eredmények közvetítésében. Az első rész az „autoriter személyiség” konstruktumának kialakulását és klasszikus kutatási paradigmáját állítja középpontba, és kíséri annak fejlődését az 1990-es évekig. A második rész egy újabb befolyásos paradigmájával: a konzervativizmus motivált kognícióként való megközelítésével foglalkozik. Ez az elmélet „megszüntetve — megőrizve” fogalmazta át a témát, és széles körű inspirációt adott az empirikus kutatások újabb hullámának — mindeközben tovább vitt számos kritizálható előfeltevést, értelmezést és módszertani problémát. A harmadik rész a genetika és az agykutatás hozzájárulásait vizsgálja meg. Miközben előremutató és ígéretes a biológia integrációja, az idevágó kutatásokban túlzó és indokolatlan értelmezések merültek fel, amelyek inkább hátráltatják, mintsem segítik a célt.

Restricted access