Search Results

You are looking at 1 - 10 of 109 items for :

  • "populáció" x
Clear All

Összefoglalás

A potyvírusok családjába tartozó kukorica csíkos mozaik vírus (Maize dwarf mosaic virus, MDMV) az egyszikű növények egyik legjelentősebb kórokozója. Az MDMV genetikai állományának nagyfokú változékonysága és ennek lehetséges patológiai következményei figyelmünket a vírus tüneti determinánsainak és populációjának részletesebb elemzésére irányította. Vizsgálataink a köpenyfehérjét (CP- coat protein) kódoló régió összehasonlító analízisére terjednek ki.

Mintáinkat négy egymást követő évben (2006–2009) két, földrajzilag jól elkülönülő területről, a szegedi Gabonatermesztési Kht. tenyészkertjéből kukoricáról (Zea mays L. convar. saccharata), fenyércirokról (Sorghum halepense (L.) Pers) és szemes cirokról (Sorghum bicolor (L.) Moench), valamint martonvásári tenyészparcellákról gyűjtöttük. A polimeráz láncreakció (PCR) módszerrel felszaporított köpenyfehérje gének nukleinsav sorrendjét meghatároztuk, majd feltérképeztük a vírus molekuláris rokonsági körét. Az izolátumok közti eltérés 0–13,6%-ig terjed, attól függően, hogy a köpenyfehérje gén N-terminális, központi- illetve C-terminális régióját vizsgáltuk. Az összesen nyolcvanhat MDMV izolátum közül öt esetben (Mv0702, Mv0801, Mv0811, Mv0814 és Mv0905) találtunk a köpenyfehérje N-terminális régiójában 13 aminosav hosszúságú inszerciót, ezek az izolátumok az adatbázisban megtalálható Argentin és Spanyol izolátumokkal egy külön csoportot alkotnak. A kapott eredmények azt igazolják, hogy az izolátumok a mintagyűjtés évétől és földrajzi helyétől függetlenül oszlanak el a törzsfán, a populáció stabil.

Restricted access

Az elmúlt három évtizedben folyamatosan nőtt a nemzetközi érdeklődés a populációk mentális egészsége iránt, amit a témakörben nagy számban végzett tudományos kutatások és nemzetközi szakmai dokumentumok bizonyítanak. A téma iránti érdeklődéshez és elkötelezettséghez képest azonban a szakirodalomban igen alacsony a populációs adatokat szolgáltató, pontosan dokumentált, jól tervezett, és nemzetközi összehasonlításra is alkalmas vizsgálatok száma. Ez különösen igaz a hazai népesség mentális egészségével kapcsolatos kutatásokra, ami jelentős akadálya annak, hogy a mentális problémákkal küzdő hazai népesség különféle csoportjait célzottan segíteni képes, bizonyítékokon alapuló beavatkozásokat kínáló, több mint egy évtizede tervezett lelki egészség-stratégia elfogadásra kerüljön. E helyzet megoldásához kíván hozzájárulni a közlemény azáltal, hogy áttekintést ad a mentális állapot populációs mérésének konceptuális kérdéseiről, beleértve a mentális egészség átfogó témaköreit; valamint számba veszi a mentális zavarok, a generikus mentális állapot, és a mentális egészség, illetve a szubjektív jóllét vizsgálatára alkalmas, populációs vizsgálatokban leggyakrabban használt mérőeszközöket. A mentális egészség kérdéskörének jelentőségét és a magyar népesség mentális problémáira fókuszálva szükséges, a rendelkezésre álló széleskörű nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve pedig lehetséges a hazai népesség mentális állapotát az eddiginél átfogóbb, rendszeres, és nemzetközi összehasonlításra alkalmas eredményeket nyújtó módon vizsgálni, amely megalapozza a lelki egészség javítását hatékonyan szolgáló, bizonyítékokra alapozott országos stratégia megtervezését és eredményeinek nyomon követését.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Dudás, Bernadette Kerekes-Máthé, Mária Henrietta Gábor, I. Krisztina Mártha and Szilárd Sándor Gál

Absztrakt:

Bevezetés: A fogazat a szervezet egységes részeként nem képez kivételt az embernek a fejlődéstani okokból és életformából következő fizikai antropológiai változásai alól. A különböző káros stresszhatások mellett a természetes kiválasztódás is hozzájárul bizonyos fogmorfológiai jellemzők hangsúlyosabbá válásához. Célkitűzés: Középkori embertani leletek és mai páciensek gipszmintáin végzett odontometriai elemzés eredményeinek, valamint a járulékos csücskök jelenlétének összehasonlítása. Anyag és módszer: A 19 embertani leletből származó 132, valamint 30 páciens modelljén meglévő 694 fog morfológiai jellegzetességeit figyeltük meg. A koronák mesiodistalis, incisivogingivalis és vestibulooralis átmérőinek kétdimenziós képanalízise során nyert értékeit összehasonlítottuk, és megvizsgáltuk az antropológiai szempontból kiemelt fontosságú Carabelli- és taloncsücsköket. Eredmények: A XIV. századi és a jelenkori fogak méretei között statisztikai szempontból jelentős változást találtunk néhány fogcsoport esetében. A középkori leleteken az oldalsó fogak kevésbé széles koronával rendelkeztek, mint a mai populációban mért fogak. A történeti leleteken talált Carabelli-csücskök a Dahlberg-skála szerinti 1. és 3. fokozathoz tartoztak (23,07%-os előfordulás), míg a mai eseteken megfigyelt Carabelli-csücskök a 3., 4., 5., 6. és 7. fokozathoz tartoztak (50,90%-os előfordulás). Taloncsücsökkel a jelenkori csoportban találkoztunk, mindössze egy esetben. Következtetés: A vizsgált jelenkori fogakon a Carabelli-csücskök hangsúlyosabb morfológiai formában és nagyobb gyakorisággal jelentek meg, ami a mai populáció europid jellegét hangsúlyozza. Orv Hetil. 2018; 159(30): 1235–1240.

Restricted access

A kreativitás aránya és Zipf-eloszlásának jellege a populációban.

A tehetség Galton-féle normális eloszlásának tudománytörténeti problematikája és módszertani kritikája

Társadalomkutatás
Author: Péter Veres

A különböző külföldi tehetségkoncepciók adatait vizsgálva arra a következtetésre jutottunk, hogy a kreativitás problémájával foglalkozó kutatók igencsak eltérő arányban határozzák meg a kiemelkedően alkotóképes személyek gyakoriságát a népességben. Amíg egyesek a tehetséget a teljes populáció 0,01–0,025–0,1%-ában adják meg, avagy 1–2–3–4–5–6–7–8–8,3–9,5%-ára feltételezik a kiemelkedő képesség nagyságrendjét, addig mások a kreativitás gyakoriságát a népesség 10–15–16–20–25–30–50 százalékarányában javasolják. A kreativitáskutatás hagyományos módon a nagy előd, Francis Galton még 1869-ben felvetett munkahipotézisét kritikátlanul preferálja. A jelentős eltérés ellenére, amely a 0,01–0,025 és 50% közötti széles sávban mozog, a tehetségkoncepciók mégis egyetlen közös módszertani vonással rendelkeznek. Az esetek abszolút többségében a tehetségkutatók a Galton által felvetett feltételezésre, a Gauss-görbe megfelelő eloszlására szoktak hivatkozni, mint cáfolhatatlan tényre. Csakhogy az intelligencia és a kreativitás állítólagos normális eloszlásával kapcsolatos félreértés quetelista pozitivista mítosznak számít, aminek hiányzik nemcsak az elméleti alapja, hanem az empirikus bizonyítéka is. A genetikusoknak az IQ-ra és a testmagasság normális eloszlására való permanens hivatkozása a kreativitás esetében nem korrekt, mivel ez a statisztikai szabály csak jól mérhető entitásokra vonatkozik. A kreativitás inkább a Zipf-eloszlás, illetve a hiperbolaszerű logaritmikus (lognormális), skálafüggetlen hatványfüggvény-eloszláshoz közelít. A képességvizsgálatokban eddig negligált elosztást Pareto (1896), Auerbach (1913), Lotka (1926), Zipf (1949) neve fémjelezi. Ezért a legkülönbözőbb tudományokban a lognor­mális eloszlást Pareto-paradigmának, illetve elég gyakran Zipf_-

Restricted access

A jelen tanulmányban a sztochasztikus egyenlőség ellenőrzésére alkalmas hat statisztikai próbát hasonlítottunk össze számítógépes szimulációval az érvényesség és a hatékonyság kritériuma szempontjából. Két populációt akkor mondunk sztochasztikusan egyenlőnek valamely X változó tekintetében, ha véletlenszerűen kiválasztva egy-egy X-értéket a két populációból, az elsőből kiválasztott érték ugyanakkora eséllyel lesz nagyobb a második kiválasztottnál, mint kisebb.A szimulációban széles tartományban variáltuk az eloszlások ferdeségét és csúcsosságát, valamint a szórásheterogenitás mértékét. Vizsgáltunk kicsi és közepes nagyságú, illetve egyenlő és különböző elemszámú mintákat. A szimulációba a korábban már mások által is javasolt próbák (rang t, rang Welch, Fligner-Policello, Cliff) mellett elméleti megfontolások alapján két új próbát (FPW és FPCW) is bevontunk.A szimulációs vizsgálatok arra az érdekes eredményre vezettek, hogy az újonnan javasolt két próba, FPW és FPCW az érvényesség tekintetében sokkal megbízhatóbb eljárásnak bizonyult, mint a többiek, miközben az erő tekintetében nem tapasztaltunk számottevő különbséget közöttük. Különösen FPW jeleskedett azzal, hogy I. fajta hibája sosem tért el számottevően a névleges szinttől. Közepes nagyságú minták esetén FPCW FPW-vel egyenértékű eljárás benyomását keltette.In the current paper six statistical tests of stochastic equality are to be compared by a Monte Carlo simulation with respect to Type I error and power. Two populations are said to be stochastically equal with respect to a variable X, if for any two independently and randomly drawn observations X1 and X2 from the two populations P(X1 ≯ X2) = P(X1 < X2).In the simulation the skewness and kurtosis levels as well as the extent of variance heterogeneity of the two parent distributions were varied across a wide range. The sample sizes applied were either small or moderate, and equal or unequal. The involved tests of stochastic equality were as follows: rank t test, rank Welch test, Fligner-Policello test, Cliff's modified Fligner-Policello test as well as two modifications of the last two tests, denoted FPW and FPCW, that utilized adjusted degrees of freedom.An interesting result obtained is that the two newly introduced test variants, FPW and FPCW, proved to be substantially more accurate with regard to their Type I error rates than the others, whereas they kept a similar power level. Specifically, the estimated Type I error of FPW at .05 nominal level always fell in the range of .043-.063 even if the variance ratio of the two distributions was as large as 1:16. The same ranges were .049-.068 for FPCW, but .029-.160 for the rank t test, .049-.096 for the rank Welch test, .035-.075 for the Fligner-Policello test, and .040-.078 for Cliff's test.

Restricted access

sajátosságai PAKSI B., DEMETROVICS Zs., FORSTNER M., DÚLL A., FELVINCZI K., BUDA B. (2004a) Droghasználat a plázalátogató fiatalok körében normál populációs adatok alapján. Magyar

Restricted access

). Populációs adatok alakulása . In Felvinczi K. , & Nyírády A. (szerk.), Drogpolitika számokban (pp. 81 – 141 ). Budapest : L’Harmattan . Paksi B. , Rózsa

Restricted access

, E. (1999): Az areawide pest management koncepció magyarországi alkalmazása az amerikai kukoricabogár ( Diabrotica virgifera virgifera Le Conte) populáció csökkentésében 1998-ban. (Application of areawide pest management in Hungary to reduce the WCR

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: János Boros, Zsuzsanna Kovács, Dániel Patyi, Melinda Szucsáki and Katalin Kovács

Háttér és célkitűzések

Magyarországon elsőként került alkalmazásra a Canter és Youngs-féle interjú módszer (Canter és Youngs, 2012), amelynek célja bűnelkövetői típusokat azonosítani a bűncselekmény-narratíva alapján. Négy bűnelkövetői típusról beszélhetünk: a Profi hideg fejjel hajtja végre a bűncselekményt, a Bosszúálló úgy tekint önmagára, mint aki küldetést teljesít, a Tragikus hős nem tudja elkerülni az események kedvezőtlen kibontakozását, az Áldozat pedig környezetét hibáztatja a bűncselekmény kapcsán.

Módszer

101 fogvatartott vett részt a vizsgálatban Magyarország három börtönéből. A Canter-Youngs Narrative Experience interjú és a hozzá tartozó kérdőívcsomag került rögzítésre. Az interjúk szövegét három kódoló értékelte.

Eredmények

Mind a négy elkövetői típus azonosítható a vizsgálatban részt vevő bűnözők között: a megoszlásuk azonban nem egyenletes, a Profik száma lényegesen nagyobb volt, mint a többi típus képviselőié.

Következtetések

A Profik jelentős többsége a mintában tükrözi a hazai bűnelkövetői populáció jellemzőit: az ún. szubkulturális bűnözők érzelmi és viselkedési mintázata azonosítható náluk. Eredményeink illeszkednek a brit kutatók eredményeihez, ezért a vizsgálat további folytatása és nemzetközi kibővítése is javasolt.

Restricted access

A vak és súlyos mértékben látássérült gyermekek értelmi képességeinek feltárása, intelligenciavizsgálata megoldatlan kérdés nemzetközi viszonylatban. A nemzetközi szakirodalom több tesztadaptációs kísérletről számol be, de a legáltalánosabban alkalmazott eszköznek mégis a Wechsler-teszt bizonyult. Jelen tanulmányban a megújult magyar Wechsler-teszt, a MAWGYI-R verbális próbáinak kipróbálásáról számolunk be a vizsgálati időszakban teljesnek tekinthető, vaksággal élő, iskoláskorú populáción végzett vizsgálataink alapján. Ismertetjük a teszt alkalmazásának tapasztalatait, a vizsgált populáció verbális kvóciensének az új magyar standarddal mért, kissé balra tolódott görbéjét. A csoportot továbbiakban jellemzi a Számolási gondolkodás és az Általános ismeretek szubtesztekben elért alacsony pontszám és a Számismétlés és Szókincs próbákban mutatott jó eredmény. Saját eredményeinket összevetve mások korábbi vizsgálataival hasonlóságokat és eltéréseket egyaránt tapasztalunk. A különböző életkorokban mért eltérő teljesítmény nem bizonyult szignifikánsnak. A koraszülött és nem koraszülött csoport teljesítménye között nem tudtunk különbséget igazolni. Vizsgálatunkban a VQ-ra szignifikánsan hatást gyakorolt a látásteljesítmény és a családi háttér.

Restricted access