Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for :

  • "portalis hypertensio" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Eszter Müller, Katalin Müller, Antal Dezsőfi, Éva Kis, István Máttyus, Gábor Veres, András Arató, and László Szőnyi

Turner-szindrómában a cardiovascularis és renalis malformatiók gyakori előfordulása jól ismert. A ritkábban tapasztalt gastrointestinalis vérzés jellemző oka e betegségben az irodalmi adatok szerint intestinalis teleangiectasia, gyulladásos bélbetegség és portalis hypertensio. Hároméves, Turner-szindróma miatt gondozott gyermek súlyos, transzfúziót igénylő gastrointestinalis vérzéssel járó esetét ismertetik a szerzők. A haematochesia hátterében a képalkotó vizsgálat praehepaticus portalis hypertensiót igazolt, amelynek oka a vena portae veleszületett hiánya volt. A máj szövettani vizsgálata az intrahepaticus artériák és vénák anomáliáját írta le. Az eset kapcsán a szerzők a Turner-szindrómához társuló májelváltozásokat, valamint a vena portae elzáródásának gyermekkorban előforduló okait elemzik.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Márta Kovács, Péter Pák, Artúr Németh, Gábor Pák, János Fehér, and István Rácz

Bevezetés és célkitűzések: A portalis hypertensio következtében kialakult vékonybéleltérésekről kevés irodalmi adat ismert. Retrospektív, összehasonlító vizsgálatukban a szerzők a kapszulás endoszkópia diagnosztikus eredményeit, valamint az észlelt elváltozásokat elemezték cirrhosis hepatisban szenvedő betegekben tisztázatlan eredetű gastrointestinalis vérzés esetén. Betegek és módszer: 11 cirrhosis hepatisban és portalis hypertensióban szenvedő beteg és 22 májbetegségben nem szenvedő kapszulás endoszkópiás vizsgálat eredményeit hasonlították össze felső panendoszkópiával és kolonoszkópiával nem tisztázott eredetű gastrointestinalis vérzés esetén. A filmeket két egymástól független vizsgáló értékelte. A kapszulás endoszkópiával vizsgált betegeket átlagosan 19 (1–42) hónapig követték. Eredmények: Két centrumban 48 hónap alatt 7 férfit és 5 nőt vizsgáltak, a betegek átlagéletkora 66,2 (±7,6) év volt. Az első klinikai tünet észlelésétől a vizsgálatig eltelt idő átlagban 15,7 (±14,9) hónap. A betegek ez idő alatt 2,8 (±1,3) alkalommal kerültek kórházi felvételre; egy beteg esetében átlagosan 7,9 vizsgálat történt a kapszulás endoszkópiát megelőzően. Mind a 11 betegnél vérzésforrást diagnosztizáltak kapszulás endoszkópia során a vékonybélben. 7 betegben (63%) két definitív vérzésforrást észleltek. Az összes beteg esetében portalis hypertensióval összefüggő elváltozásokat találtak (8 esetben angiodysplasia, 2 esetben portalis hypertensiv enteropathia és 1 esetben bélvaricositas igazolódott). A követés során az újravérzések aránya 27,3%-os volt; a kontrollcsoportban 18,2%-os. Következtetések: Portalis hypertensióban obskúrus gastrointestinalis vérzés esetén a kapszulás endoszkópia eredményes vizsgáló eljárás negatív panendoszkópiát és kolonoszkópiát követően. A vékonybélvérzések hátterében leggyakrabban multiplex angiodysplasiák állnak, és gyakoriak a többszörös vérzésforrások ebben a betegcsoportban.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Imre Fehérvári, Balázs Nemes, Dénes Görög, Zsuzsa Gerlei, and László Kóbori

Irodalomjegyzék 1. Egészségügyi Minisztérium Szakmai Protokollja. Portális hypertensio. Készítette: Sebészeti Szakmai Kollégium 2007. http

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Sándor Rácz, Péter Molnár, László Héra, Piroska Újhelyi, István Páll, Andrea Sebők, and Péter Sahin

Absztrakt:

Bevezetés: A nyelőcső-varixruptura a portalis hypertensio életet veszélyeztető szövődménye. A 6 hetes mortalitás kb. 20%. Célkitűzés: Annak elemzése, hogy a varixeredetű gastrointestinalis vérzés ellátásában a 2015-ben osztályunkon bevezetett változások hatással voltak-e ezen betegek kórházi halálozására. Módszer: Retrospektív módszerrel hasonlítottuk össze a 2014-ben és 2015-ben ellátott varixvérző betegek adatait. 2015-ben a varixvérző betegek ellátásában két változtatás történt: szubintenzív ellátóegységben láttunk el minden beteget, és minden, varixvérzésre gyanús betegnél alkalmaztunk terlipresszint. A vérzéscsillapítás sclerotherapiával és/vagy ligatióval történt. A szignifikanciát Student-féle t-próbával számoltuk. A betegek adatai 2014 vs. 2015: betegszám: 24 vs. 30, átlagéletkor: 59,8 vs. 57,6 év, férfi (%): 70,8 vs. 66,7. A Child–Pugh-stádiumokban nem volt szignifikáns különbség a két év között, p = 0,53. A betegeket úgy is csoportosítottuk az elemzéskor, hogy az ellátás évétől függetlenül kaptak-e terlipresszint vagy sem. Ekkor az adatok: betegszám: 22 vs. 32, átlagéletkor: 60,4 vs. 57,4, férfi (%): 63,6 vs. 70,6. Eredmények: A mortalitás 2015-ben 23%, 2014-ben 33% volt! A terlipresszint kapó és nem kapó betegek halálozása: 18,2% vs. 34,4%, p = 0,09. A kórházi mortalitást a legerősebben befolyásoló tényező a beteg felvételkori Child–Pugh-stádiuma (A- vs. B-stádium p = 0,05, A- vs. C-stádium p = 0,02). A Child–Pugh-féle C-stádiumú betegeknél alkalmazott terlipresszinterápia mortalitáscsökkentő hatása a szignifikancia határán volt (p = 0,055). Következtetés: Osztályunkon az elmúlt évben a varixeredetű gastrointestinalis vérzések ellátásában bevezetett változások a viszonylag kis esetszámok mellett is lényeges mortalitáscsökkenéshez vezettek. Orv Hetil. 2020; 161(15): 583–587.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Olivér Koós, Tibor Kovács, András Fülöp, Damján Pekli, Péter Ónody, Péter Lukovich, László Harsányi, Péter Kupcsulik, Oszkár Hahn, and Attila Szijártó

. (eds.): Hepatology. [Portalis hypertensio. In: Fehér, J., Lengyel, G. (szerk.): Hepatológia.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002. [Hungarian] 32 Iwakiri, Y.: Pathophysiology of

Open access
Magyar Sebészet
Authors: László Harsányi, Tibor Tihanyi, Tamás Marjai, Márton Benke, Ákos Szücs, and Attila Szijártó

. 3 Kupcsulik P, Bodnár A, Darvas K, Kokas P, Szécsény A: A portalis hypertensio kezelésére alkalmazott mesentericocavalis H-shunttel elért első eredmények. Orv Hetil 1984; 125: 79

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Mária Papp, Anikó Farkas, Miklós Udvardy, and István Tornai

Papp M., Udvardy M., Vitális Zs. és mtsai: Gastrooesophagealis varixvérzés – Újdonságok a patofiziológia terén gastrooesophagealis varixvérzés, portalis hypertensio, bakteriális infekció, hemosztázis. Orv. Hetil., 2006, 147 , 309

Restricted access