Search Results

You are looking at 1 - 1 of 1 items for :

  • "positive identification with parents" x
Clear All

Absztrakt

A vizsgálat célja az ún. mértékadó szülői bánásmód, a negatív családi kapcsolat és pozitív szülői azonosulás, valamint a serdülők dohányzása és alkoholfogyasztása közötti összefüggések elemzése volt. A szerfogyasztás havi és életprevalenciáit elemezve megvizsgáltuk továbbá, hogy vannak-e nemek szerinti eltérések a prediktor struktúrában, valamint, hogy az életkor előrehaladtával módosul-e a szülői változók prediktív ereje.

Módszer: A felmérést Makó és a környező kistérség összes alap- és középfokú oktatási intézményében végeztük 2010 tavaszán, 7–12. osztályos tanulók körében (N = 2072), a minta 49,2%-a fiú, 50,8%-a lány volt; 38,1% tanult általános iskolában és 61,9% középiskolában. Az önkitöltéses kérdőív a szociodemográfiai változókon túl kiterjedt a szerfogyasztásra és a szülői változókra.

Eredmények: Alogisztikus regresszióelemzés szerint a negatív családi kapcsolatok, konfliktusok rizikóhatást közvetítenek, ugyanakkor az ún. mértékadó szülői nevelési stílus és a pozitív szülői azonosulás egyfajta védőfaktorként funkcionál, azaz gyakrabban hozható összefüggésbe a szerfogyasztás hiányával. A korral a prediktor struktúra némi változáson megy keresztül, ami a nemek vonatkozásában csak alig igazolható. Érdemes kiemelni, hogy a szülői kontroll hatása az általános iskolások esetében nem jelentős, bár mértéke nagyobb.

Következtetés: Úgy tűnik, hogy a szülői kontroll nem önmagában hatékony, hanem főként abban az esetben, ha a mértékadó szülőnevelési stílus részeként érvényesül, azaz jelen van a kontroll mellett a szülők reflektáló, elfogadó attitűdje is a serdülők felé.

Restricted access