Search Results

You are looking at 1 - 10 of 51 items for :

  • "positive predictive value" x
Clear All
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: Zsolt Szelid, G. Kerecsen, P. Maurovich-Horvat, Á. Lux, E. Marosi, A. Kovács, R. G. Kiss, I. Préda and B. Merkely

Abstract

Diagnostic accuracy of 64-slice CT angiography in the evaluation of in-stent restenosis is improved compared to previous CT methods. The image quality and exact diagnostic performance is, however, limited by several method, stent and patient-related factors. In this retrospective multicenter study the first results with dual source 64-slice scanner are presented in a Hungarian post PCI patient population (n=99). Radiation dose was 11.3±5.2 mSv (average±STD) using a helical scan. In 5.6% of all (n=142) examined stents clinicians were not able to give a final diagnosis using CT scan. This limitation showed correlation with the stent diameter. Nondiagnostic stents were smaller compared to the diagnostic stents (diameter 2.4±0.2 mm versus 3.2±0.5 mm, average±STD, respectively, P<0.01). Despite its high negative predictive value in the detection of restenosis, positive predictive value of CTA is lower, than that of invasive angiography. CT was not powerful enough in our study to distinguish vessel occlusion from severe restenosis. Heart rate was decreased by administration of intravenous metoprolol and in 75.8% of the patients scan was performed at a heart rate over 70 beats/minute, which did not have a significant influence on the diagnostic value.

Restricted access

diagrams for dry swab, ESwabs, and MSwabs. With respect to chromogenic culture, the sensitivity, specificity, positive predicted value, and negative predicted value were calculated for each assay by swab type. The 95% score confidence intervals were

Open access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: Hatice Kansu-Celik, Burcu Kisa Karakaya, Yasemin Tasci, Necati Hancerliogullari, Selen Yaman, Sule Ozel and Salim Erkaya

-operating characteristic (ROC) curves were constructed to calculate the sensitivity, specificity, positive predictive value (PPV), and negative predictive value (NPV) for different measures of BMI, WC, WHR, and SAT in predicting GDM. Correlations between ultrasonographic

Open access

Commentary on: Are we overpathologizing everyday life? A tenable blueprint for behavioral addiction research

The diagnostic pitfalls of surveys: If you score positive on a test of addiction, you still have a good chance not to be addicted

Journal of Behavioral Addictions
Authors: Aniko Maraz, Orsolya Király and Zsolt Demetrovics

Background and Aims

Survey-based studies often fail to take into account the predictive value of a test, in other words, the probability of a person having (or not having) the disease when scoring positive (or negative) on the given screening test.

Methods

We re-visited the theory and basic calculations of diagnostic accuracy.

Results

In general, the lower the prevalence the worse the predictive value is. When the disorder is relatively rare, a positive test finding is typically not useful in confirming its presence given the high proportion of false positive cases. For example, using the Compulsive Buying Scale (Faber & O’Guinn, 1992) three in four people classified as having compulsive buying disorder will in fact not have the disorder.

Conclusions

Screening tests are limited to serve as an early detection “gate” and only clinical (interview-based) studies are suitable to claim that a certain behaviour is truly “pathological”.

Open access
Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry
Authors: M. Suzarte, N. Rodríguez, J. Oliva, N. Iznaga, A. Perera, A. Morales, N. Gonzalez, O. Torres and T. Rodríguez

Abstract  

Monoclonal antibody ior egf/r3 is a IgG2a, recognizes the epidermal growth factor receptor. The aim of the present work was to evaluate the diagnostic efficacy of the99mTc-labeled ior egf/r3 for the detection of epithelial tumors, its metastasis and its recurrences. The sensitivity by organs was: brain 100%, diegestive tract 90%, head and neck 89%, lung 84% and breast 79%. The overall sensitivity, specificity, accuracy, positive predictive value and negative predictive value of the immunoscintigraphic imaging were 84.1%, 100%, 86.5%, 100% and 52.4%, respectively. Immunoscintigraphy with99mTc-ior egf/r3 is useful for the diagnosis and follow-up of epithelial tumors.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A felnőtt típusú hypolactasia a leggyakoribb szénhidrát-felszívódási zavar. Célkitűzés: A laktázgén C/T-13910-polimorfizmus eloszlásának és a H2-kilégzési teszt pontosságának, valamint a genetikai és kilégzési teszt konkordanciájának kiértékelése. Módszer: A retrospektív tanulmányba 496, tejcukor-érzékenység tüneteivel jelentkező beteget válogattak be. A szerzők a C/T-13910 genotípust TaqMan polimeráz láncreakcióval, a laktózintoleranciát H2-kilégzési teszttel vizsgálták. Eredmények: A C/T-19310 genotípusok eloszlása az alábbi volt: CC: 48,1%, TC: 40,5%, TT: 11,4%. A genetikai tesztet viszonyítási alapnak véve, a kilégzési teszt érzékenysége 84,3%, fajlagossága 95,7%, pozitív prediktív értéke 96,7%, negatív prediktív értéke 80,4% volt. A kilégzési tesztet viszonyítási alapul véve, a genetikai teszt érzékenysége 96,6%, fajlagossága 80,4%, pozitív prediktív értéke 84,3%, negatív prediktív értéke 95,7% volt. A két vizsgálat konkordanciája (kappa-index) 0,78 volt. Az esetek 11,1%-ában volt a két vizsgálat eredménye diszkordáns. Következtetések: Laktózérzékenység panaszaival jelentkező betegekben a hypolactasiára jellemző CC genotípus az esetek majdnem felében kimutatható. A genetikai és kilégzési teszt pontossága hasonló, mindkettő használható a diagnózis alapjául, egymást kiegészítik. A két teszt konkordanciája jó. A diszkordáns esetekben a jelenség okát meg kell keresni. Orv. Hetil., 2016, 157(25), 1007–1112.

Restricted access

Background: We compared the diagnostic validity of three non-invasive tests of fibrosis: age to platelet index, aspartate transaminase to platelet ratio index and aspartate transaminase to alanine transaminase ratio to histology fibrosis stage among Africans chronically infected with the hepatitis B virus. Methods: Ninety treatment-naive chronic hepatitis B patients were subjected to liver biopsy. Excluded from the study were patients with HCV and HIV co-infection, and significant alcohol consumption. Staging was performed using the Metavir system, whereas AST, ALT, and platelet count were determined using manual methods, within 4 weeks of liver biopsy. Results of fibrosis score and markers of fibrosis were compared using EPI Info 2005 version 3.3.2. Results: The mean age of the study population was 31.8 ± 8.9 years. Fibrosis stages and AAR, API and APRI scores were positively correlated, respective correlation coefficients being 0.48, 0.48 and 0.22 ( p %lt; 0.0001). Their positive predictive values were 52% (AAR), 63% (API) and 54% (APRI), with sensitivities of 60, 11 and 96%, respectively. The diagnostic accuracy of AAR for cirrhosis was 100%. Conclusions: Non-invasive fibrosis markers are not as sensitive for diagnosing significant fibrosis in chronic hepatitis B compared to hepatitis C patients and might have a limited utility for use in hepatitis B endemic populations.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Lajos Döbrőssy, Attila Kovács, András Budai and Ágnes Cornides

A prosztatarák Magyarországon is jelentős népegészségügyi probléma, ezért a halálozás mérséklése céljából szűrővizsgálata indokolt lenne. Szűrővizsgálati módszerek, úgymint a prosztataspecifikus antigén (PSA) kimutatása és a rectalis digitális vizsgálat rendelkezésre állnak, ám érzékenységük, fajlagosságuk, pozitív jósló értékük kívánnivalókat hagy maguk után. Nem randomizált vizsgálatokból származó bizonyítékok a szűrés lehetséges haszna mellett szólnak, azonban randomizált, ellenőrzött vizsgálatok még nem szolgáltattak meggyőző bizonyítékot. A szűrővizsgálat – a fajlagosság korlátozott volta miatt – túldiagnosztizálás és túlkezelés révén jelentős kárt is okozhat. A szerzők népegészségügyi szempontból megalapozott álláspontja szerint a szűrővizsgálati módszerek alkalomszerű felhasználása a szakorvosi diagnosztika keretében nem ütközik akadályba, azonban népegészségügyi lakosságszűrés nem kezdhető el mindaddig, amíg a folyamatban lévő randomizált, ellenőrzött vizsgálatok meg nem hozzák a várt bizonyítékokat.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gergely Hofgárt, Rita Szepesi, Bertalan Vámosi and László Csiba

Bevezetés: Az elmúlt évtizedekben a neurológiai képalkotás nagyot fejlődött. A koponya-CT napi rutinná vált, és a modern készülékek azonnal diagnosztizálják a parenchymás állományvérzést. Elődeink csupán az anamnézisre, a neurológiai vizsgálatra, a percutan angiográfiára és a liquorvételre támaszkodhattak annak eldöntésekor, hogy ischaemiával vagy liquortérbe nem törő állományvérzéssel állnak-e szemben. Diagnosztikus próbálkozásaik megbízhatóságát viszont az általános és cerebrális bonclelettel ellenőrizhették. Célkitűzés: A szerzők arra a kérdésre kerestek választ, hogy a liquorvizsgálat alapján milyen biztonsággal különíthető el az agyállományi vérzés és lágyulás. Módszer: A retrospektív vizsgálatot 200 akut stroke-betegen végezték, akiknél nemcsak felvételi liquorvétel, hanem később agyboncolás is történt. Eredmények: Ha a felvételi liquor véres vagy xanthochrom volt, a pozitív prediktív érték (a boncolás valóban vérzést vagy vérzéses lágyulást igazolt) 87,5%, míg a víztiszta liquor pozitív prediktív értéke (a boncolás valóban lágyulást igazolt) 90,7% volt. Az agyboncolás során liquortérbe nem törő állományvérzésnek bizonyuló, de felvételkor víztiszta liquorú betegekben a liquor fehérjetartalma magasabb volt a lágyult csoporthoz képest, de a különbség nem volt szignifikáns (p = 0,09). Következtetések: Az eredmények igazolják a klinikopatológiai vizsgálatok fontosságát. A szerzők munkájukat tisztelgésnek szánják azon elődök előtt, akik sokat tettek a magyar és ezen belül a debreceni neuropatológia fejlődéséért. Idén emlékezünk Sántha Kálmán születésének 110. és halálának 60. évfordulójára, Molnár László professzor pedig 2013-ban lenne 90 éves. Orv. Hetil., 2013, 154, 1743–1746.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Mihály Bak, Mária Séberné Éll, Melinda Bóka, Zsuzsanna Veleczki, Tibor Nyári, Imre Pete and Zoltán Szentirmay

Bevezetés: A hagyományos Papanicolaou-cervixkenetet világszerte az úgynevezett folyadékalapú (liquid-based) citológia váltotta fel. Egyértelműen bizonyított, hogy a folyadékalapú citológia alternatív módszer. Célkitűzés: A dolgozat célja a folyadékalapú méhnyakrákszűrés magyarországi eredményeinek, diagnózisainak követése, citohisztológiai összehasonlítása, illetve minőségbiztosítása volt. Módszer: 4573 folyadékalapú citológiai cervixkenetet a Bethesda (2001) beosztás szerint klasszifikálták. A humán papillomavírus tipizálását valós idejű polimeráz láncreakció módszerével határozták meg. Eredmények: A diagnózisok megoszlása: negatív 2323 (50,8%), egyéb, nem neoplasticus 2017 (44,1%) és kóros, neoplasticus 233 (5,1%). A nem értékelhető kenetek száma 43 (0,9%) volt, mérsékelt fokú intraepithelialis laesiót 87 esetben (1,9%), kifejezett fokú intraepithelialis laesiót 24 esetben (0,5%), carcinomát 23 esetben (0,5%) észleltek. A citológiai és hisztológiai leletek közötti korreláció alapján a módszer szenzitivitása 93,2%, specificitása 100%, pozitív prediktív értéke 100%-nak bizonyult. A folyadékalapú citológiai módszerrel a mérsékelt és kifejezett fokú intraepithelialis laesiót mutató kenetek aránya az előző évek azonos időtartamához viszonyítva 0,82%-ról 2,51%-ra emelkedett. Humán papillomavírus-DNS-meghatározást 81 esetben végeztek (pozitív prediktív érték 99%). Az 51 kóros hámelváltozás kapcsán 50 (98%) esetben igazolódott humán papillomavírus-fertőzés, ezek közül 20 (24,7%) alacsony, 46 (56,8%) pedig magas kockázatú volt. Következtetések: A szerzők megállapították, hogy tanulmányukban a folyadékalapú cervixcitológiai vizsgálat minőségbiztosítási eredményei megfelelnek a nemzetközileg elvártaknak. A folyadékalapú vizsgálat alternatív cervixcitológiai módszer, és hatékonysága, valamennyi paramétert tekintve, sokkal jobb a hagyományos Papanicolaou-cervixkenethez képest. Orv. Hetil., 2014, 155(18), 708–714.

Restricted access