Search Results

You are looking at 1 - 10 of 23 items for :

  • "postcommunism" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Fish, M. S. (2001): The Dynamics of Democratic Erosion. In: Anderson, R. D. — Fish, M. S. — Hanson, S. E. — Roeder, P. G. (eds): Postcommunism and the Theory of Democracy . Princeton University Press

Restricted access

This study analyzes the puzzle of Hungarian economic drifting in a long run perspective. The underlying puzzle for the investigation is why bad policies are invariably popular and good policies unpopular, thus why political and economic rationality never overlap. The first part of the article summarizes in eight points the basic features of the postwar period. Then six lessons are offered, which might be useful for other countries in transition or for students of comparative economics and politics, lessons that can be generalized on the basis of the individual country experience.

Restricted access

This paper discusses problems related to the incorporation of constitutional rule of law into a pluralistic legal system, primarily in post-communist Hungary. Normative pluralism was characteristic of state socialism. Is this pluralism going to shape the emerging constitution-driven law of post-communism? The paper concludes that although constitutional universalism brought a new dimension to law and in principle has helped to promote the centrality of law in the competitive world of normative orderings, it may in the long run remain an elitist tool, fundamentally ignored or circumvented by sub-legal forms of social interaction.

Full access

Adamik, M. (1993) Feminism and Hungary. In Mueller, M., Funk, N. (eds) Gender Politics and Post-Communism. Routledge, New York-London, 207-212. Gender Politics and Post-Communism

Restricted access

the Greens: New Ecological Activism in Post-Socialist Slovakia. Problems of Post-Communism , Vol. 45, No. 1, 54–62. Snajdr E. The Children of the Greens: New Ecological Activism in

Restricted access

) Postimees , 16 August. Available at: http://www.postimees.ee (accessed 16 August 2010) Balockaite, Rasa (2009) ’Can You Hear Us? The Lower Class in Lithuania Media and Politics’ Problems of Post-Communism , Vol

Restricted access

A diktatúra utáni átmenetnek két modellje alakult ki: totális legyőzetés katonai ellenőrzéssel, melynek során a múlt kontinuitását megtörik, hogy az eddig folytatott gyakorlat újraszerveződését megakadályozzák, miközben a társadalomnak a demokráciára történő újraneveléséről intézményes formában gondoskodnak (ez történt a II. világháború után), vagy bizonyos időponttól kezdve egyszerűen egy addigra már teljes fegyverzetében kiépített jogállamiságnak a puszta kinyilvánításával és könyörtelen kikényszerítésével járnak el (mint a kommunizmus bukása után újraépülő államokban). Felfogását illetően a jogállamiság szintén kétféle lehet: mai nyugat-európai–atlanti – kolonizáló – változatában kategorikusan abszolút s kimerítően kodifikált követelmények halmaza (azaz absztrakt-univerzalizáló) ez, miközben teoretikus rekonstrukciója szerint más nem lehet, mint pusztán egy tiszteletreméltó eszmény, amelyet adott formájában/formáiban valamikor valahol valakik saját átérzett, konkrét történelmi kihívásaikra válaszul önnön múltbéli feltételeik közt magukból kiszenvedtek (tehát olyan, aminek történelmi hic et nunc partikularitását eleve vállalták). Lényegi üzenete a jogállamiságnak eszerint az egymással ütköző értékek közt az éthoszának megfelelő egyensúlyozás művészete és mestersége; olyan törekvés, amely sohasem zárul le és ér véget. Örökös tanulási folyamatot feltételez, mert új kihívások folyvást felmerülve folyvást új válaszokat kényszerítenek ki, új összefüggésekben mutatva a jogállami igény kiegyenlítő arculatát. Következésképpen a jogátvitelek vezérlésében szintén különbség teendő egyfelől a cirkuszi idomár, másfelől a kertész magatartásmintája között: az egyiknek egyetlen célja, hogy saját külső akaratot kényszerítsen rá tárgyára, míg a másik csakis tárgya eredendő természetére ügyel empátiával, hogy segítse az abban rejlő tulajdonságok jó irányban való kibontakozását. A globalizáló kényszer irányok jellemzője, hogy a múlt jognihilizálását saját jogimportja fetisizálásával váltja fel. Ez destruktív mind önmagában, mind továbbgyűrűző hatásában. Merthogy növeli a célországoknak merő mintakövetéstől való függőségérzetét, egyúttal rombolva saját felelősségvállalásukat, ami nélkül sikeres újraépülés aligha képzelhető.

Restricted access

Emancipation of Women: A Concept that Failed, in: FUNK, Nanette-MUELLER, Magda (eds), Gender Politics and Post-Communism. Reflections from Eastern Europe and the former Soviet Union. New York-London, 84-94. The Emancipation of Women: A Concept that

Restricted access

Tănăsoiu, Cosmina (2007) ’The Tismaneanu Report: Romania Revisits its Past’ Problems of Post-Communism Vol. 54, No. 4, 60–69. Tănăsoiu C. The Tismaneanu Report: Romania Revisits its

Restricted access

, Jack (2005) ’Party Competition in Emerging Democracies: Representation and Effectiveness in Post-Communism and Beyond’ Democratization , Vol. 12, No. 3, 331–356. Bielasiak J. Party

Restricted access