Search Results

You are looking at 1 - 10 of 125 items for :

  • "prejudice" x
Clear All

://library.fes.de/pdf-files/id-moe/09566.pdf Brewer , M. B. ( 1999 ). The psychology of prejudice: Ingroup love and outgroup hate? . Journal of Social Issues , 55 , 429 – 444

Restricted access

. (1954): The Nature of Prejudice . Reading, MA: Addison-Wesley. The Nature of Prejudice Buss, D. M. (1990): Evolutionary social

Restricted access

The Turk image in the German child songs . The Turk image in the German child songs has tried to be determined here. Especially in the light of the general research upon the Turk image in the German culture we could conclude that ethnical stereotypes, especially negative charakterization, is mostly connected to a problematic self-image. Through this article we would like to voice the urgency of overcoming prejudices reflecting the subconscious of the society. Stereotypes and prejudices always mean isolation; the goal must be of overcoming borders.

Restricted access
Authors: Erika Marek, Réka Kalmár, Nóra Faubl, Zsuzsa Orsós and Tímea Németh

Absztrakt:

Bevezetés: Kutatásaink során egészségügyi dolgozók körében vizsgáltuk a legnagyobb hazai etnikai kisebbséggel, a roma populációval kapcsolatos előítéletek jelenlétét az egészségügyi ellátás során. Célkitűzés: Válaszokat kerestünk arra, hogy az ellátórendszerben esetlegesen jelen lévő előítélet mennyire befolyásolhatja ezen csoportok ellátáshoz való hozzáférését, az ellátás minőségét és ezeken keresztül a páciensek egészségét. Módszer: Félig strukturált interjúkat készítettünk 2017. június és 2018. május között 13 interjúalannyal. A diktafonnal rögzített interjúk leiratát kvalitatív módszerekkel értékeltük. Eredmények: Válaszadóink általánosságban megerősítették az előítéletek jelenlétét az egészségügyi ellátórendszerben. Kevéssé jellemző az előítéletes attitűd és diszkriminatív magatartás azokon az osztályokon, ahol eleve gyakoribb a hátrányos helyzetű (HIV-pozitív, hajléktalan) betegek előfordulása (például infektológia). Az előítéletesség nem kifejezetten a roma etnikai kisebbség felé irányul, hanem kiterjed olyan populációkra is, amelyek rossz társadalmi-gazdasági körülmények között, mélyszegénységben élnek, vagy amelyek rossz egészségi állapotának hátterében önromboló magatartásformák feltételezhetők (alkoholizmus, droghasználat). Válaszadóink határozott véleménye szerint az esetleges előítéletesség nem vezet a mindenki számára hozzáférhetőnél rosszabb ellátáshoz, sőt gyakran inkább pozitív diszkrimináció valósul meg. Az előítéletesség közvetlenül nem vezet rosszabb egészségi állapothoz, az azonban nem zárható ki, hogy közvetve hozzájárulhat, amennyiben a beteg egy korábban megélt vagy vélt negatív tapasztalat miatt a későbbiekben nem fordul időben orvoshoz. Következtetés: Felméréseink megerősítették a romák iránti előítéletesség alkalomszerű jelenlétét a hazai egészségügyi ellátórendszerben, vizsgálatunk alapján azonban a roma populáció rosszabb egészségi mutatóihoz ez kevéssé járul hozzá. Eredményeink felhívták a figyelmet arra is, hogy a megelőzés szempontjából kulcsfontosságú mindkét fél edukációja, valamint az ellátók kiégésprevenciója. Orv Hetil. 2020; 161(19): 789–796.

Open access

Háttér: A nyugati kultúrában negatív attitűdök kapcsolódnak az elhízáshoz. Az elhízással kapcsolatos előítéletek már óvodáskortól kezdődően kimutathatók. A negatív előítélet és diszkrimináció káros hatást gyakorolhat az elhízott gyermekek és serdülők mentális és testi egészségére. A stigmatizáció típusának és mértékének felmérése kulcsfontosságú lehet a megfelelő intervenciós programok kidolgozása szempontjából. Célkitűzés: A vizsgálat célja az elhízással kapcsolatos attitűdök konatív (viselkedéses) komponensét felmérő Közös Tevékenységek Kérdőív (Shared Activities Questionnaire) magyar változatának kidolgozása és pszichometriai elemzése volt. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 370, 10–15 év közötti tanuló (145 fiú és 225 lány) vett részt. Mérőeszközök: Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változata, vizuális analóg skála, melléknévlista. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis alátámasztotta a Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának faktorszerkezetét. A mérőeszköz konvergens validitása és belső megbízhatósága is alátámasztást nyert. Az eredmények szerint az elhízott gyermekek megítélése kedvezőtlenebb a Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának valamennyi alskáláján, mint a normális súlyú gyermekeké. Konklúzió: A vizsgálat megerősíti az általunk kidolgozott Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának konstruktumvaliditását. A kérdőív az elhízással kapcsolatos attitűdök konatív komponense ígéretes mérőeszközének tűnik, s lehetőséget nyújt az elhízással kapcsolatos attitűdök egy aspektusának felmérésére. A mérőeszköz további vizsgálatokba való bevonását javasoljuk.

Restricted access

In the aftermath of the Lehman Brothers collapse, Germany’s insistence that each country was to defend its banking system on its own rather than by the European Union acting jointly, is what triggered the euro crisis. This made it inevitable that the weakest countries with the least healthy public finances would sooner or later come under attack. It is argued that the root of the crisis is not excessive sovereign debt but the deficient construction of the euro and, more specifically, the absence of a common treasury. The main lessons of the crisis are briefly presented, and a less evident lesson, at least for economists, is discussed at length. This is that national pride and prejudice can influence the unfolding of events in uncertain and dangerous ways that do not make rational sense. In the concluding sections, the present state of the crisis and the future prospects for Europe are examined and, finally, Greece’s future is assessed in the light of this analysis.

Restricted access

Balancing between prejudice and fact for Gaming Disorder: Does the existence of alcohol use disorder stigmatize healthy drinkers or impede scientific research?

Commentary on “Scholars’ open debate paper on the World Health Organization ICD-11 Gaming Disorder proposal”

Authors: Seung-Yup Lee, Hyekyung Choo and Hae Kook Lee

The inclusion of Gaming Disorder (GD) criteria in the 11th Revision of the International Classification of Diseases (ICD-11) beta draft was recently criticized, and an argument was made for its removal to “avoid a waste of public resources.” However, these misleading statements are believed to be based on under estimation of this ever-growing problem. Such claims may endanger public health and the psychosocial well-being of affected individuals. Thus, the seriousness of the problem was briefly emphasized in our response paper. We provided an overview of how debates of this kind were developed in our region. In addition, we addressed the arguments made on research and children’s rights. The accusation that GD exerts negative impacts on children’s freedom and stigmatizes healthy gamers may arise from a false belief that this new digital media is benign or not addictive. Such statements could be true in some, but not all, cases. Unwillingness to recognize the addictive potential of gaming, as well as insistence on treating GD simply as an individual problem, are reminiscent of the era in which alcoholism was viewed as a personality problem. These dangerous views place affected individuals at greater health risk and further stigmatize them. Formalization of the disorder is also expected to help in standardization of research and treatment in the field. The inclusion of GD in the upcoming ICD-11 is a responsible step in the right direction.

Open access

Die Situation der Pädagogik während der Zeit der Diktatur in Rumänien kann nicht unabhängig von der gänzlich parteiideologischen Prinzipien unterliegenden Sozialpolitik und der politischen Aufgabe der Umerziehung der gesamten Bevölkerung im Geiste des Kommunismus betrachtet werden. Der Unterricht spielte in der Verwirklichung dieses umfassenden Erziehungsideals eine wichtige Rolle. In diesem Kontext konnte nur eine einzige – politisch getarnte – pädagogische Betrachtungsweise zur Geltung kommen, jene, die die aktuellen politischen Interessen am besten bediente. Angesichts dieser Determiniertheit behandelt vorliegende Studie die Analyse der Situation der Pädagogik während der Diktatur aus unterrichtspolitischer Sicht: Sie unterzieht jene Unterrichtsgesetze der Analyse, die in den verschiedenen Etappen der Diktatur die Restrukturierung des Schulsystems, der Schulstruktur und der Schultypen bestimmt haben. Die Reformen haben auch Struktur und Inhalt des Hochschulwesens und innerhalb dessen den Status des Faches Pädagogik verändert. Die Unterordnung des Unterrichtswesens unter die industrielle und wirtschaftliche Entwicklung des Landes und die Erziehung der Jugend im Geiste des Kommunismus setzten eine strenge Zentralisierung des Systems voraus. Bei der Untersuchung der zentralisierten Führung des Unterrichtswesens analysiert vorliegende Studie die Folgen der Erhebung des Unterrichtswesens zum Staatsmonopol und hebt jene Charakteristika hervor, die mit der dominanten pädagogischen Betrachtungsweise in engerem Zusammenhang stehen: die einheitliche Unterrichtsregelung durch präskriptive und dosierende Lehrpläne, einheitliche und alleinige Lehrbücher und strenge Selektion der Lerninhalte. Diese Inputregelung wurde zum perfekten Mittel der Kontrolle der Arbeit der Pädagogen und bestimmte auch das Rollenverständnis der Lehrer. Gleichzeitig konservierte sie für lange Zeit die informationszentrierten, auf Herausbildung wissenschaftlichen Denkens und wissenschaftlicher Terminologie gerichteten pädagogischen Betrachtungsweisen. Das Verständnis der Situation von Unterricht und Pädagogik während der Diktatur ist wesentlich, denn die aus dem Erbe der Vergangenheit stammende Trägheit des Unterrichtswesens ist eines der wesentlichen Hindernisse für die Entfaltung der Unterrichtsreform in Rumänien und die Hinterfragung und Erneuerung der versteinerten pädagogischen Betrachtungsweise.

Restricted access

pszichometriai sajátságai. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11 (3), 209–225. Penny, H., & Haddock, G. (2007). Anti-fat prejudice among children: The “mere proximity” effect in 5–10 year olds. Journal of Experimental Social

Restricted access