Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "preoperatív vizsgálatok" x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: László Ságodi, Ákos Kiss, Emőke Kiss-Tóth and László Barkai

A hypospadiasis a férfiak második leggyakoribb veleszületett fejlődési rendellenessége. Etiológiája az esetek mintegy 70%-ában ismeretlen. A distalis hypospadiasis férfiakban a húgycső születési rendellenességén kívül a 46,XY karyotypussal járó szexuális fejlődési zavar enyhe formáját is jelentheti. A legtöbb urológus és endokrinológus szükségesnek tartja a részletes kivizsgálást azoknál a gyermekeknél, akiknél a proximális hypospadiasishoz kis phallus vagy gyengén fejlett herezacskó és le nem szállt herék társulnak. Jelenleg nincs egységes kivizsgálási ajánlás a hypospadiasisesetekre, így gyakran kivizsgálás nélkül végeznek maszkulinizáló műtétet. A szerzők az irodalmi adatok és a saját tapasztalataik alapján összefoglalják a hypospadiasis ellátásában, kezelésében felmerülő kérdéseket, így a preoperatív kivizsgálással, a maszkulinizáló sebészeti kiegészítő műtétekkel és a felnevelési nem eldöntésével kapcsolatos problémákat. Vizsgálati és kezelési tervet mutatnak be a proximális hypospadiasisesetek számára. Orv. Hetil., 2014, 155(28), 1097–1101.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Péter Kupcsulik, Oszkár Hahn, Attila Szíjártó, Attila Zsirka, Tamás Winternitz, Péter Lukovich and Krisztina Fekete

Munkahelyünkön 2004–2014 között 273 elektív műtét történt benignus májelváltozás miatt. 83 esetben laparoszkópos (LAP) beavatkozásra került sor: cystafenestratio 52, májresectio 31 esetben történt. A LAP resectiókat hasonló demográfiai és klinikai jellemzőkkel bíró betegek nyitott műtéteivel összehasonlítva megállapítható, hogy a műtéti idő a LAP csoportban (113,7 perc) szignifikánsan hosszabb volt, mint a nyitott műtéteknél (89,5 perc), a kórházi ápolási idő viszont rövidebb (5,8 vs 9,1 nap). Posztoperatív szövődmény a LAP csoportban nem volt, nyitott műtétek után két sebgennyedés, egy UH-vezérelt drainezést igénylő epegyülem fordult elő. A nyitott csoportban 4, a LAP csoportban 3 beteg igényelt transzfúziót. Műtéti halálozás nem volt, reoperációra nem került sor. A közleményben részletezett műtéti technika biztonságos resectiót tesz lehetővé a máj nehezen hozzáférhető, 7–8. szegmentuma területén is. Az eredmények alapján a LAP májresectio megfelelő preoperatív vizsgálatok birtokában választható módszer májdaganatok sebészi kezelésére.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Nóra Hajdú, Tibor Belágyi, Péter Gyűrűs and Attila Oláh

Absztrakt

A pancreas solid pseudopapillaris neoplasia (SPN) egy ritka, alacsony malignitasú daganat, amely általában fiatal nőkben alakul ki. Alacsony incidenciájának köszönhetően sem a diagnosztika, sem a kezelés terén nem születtek még egyértelmű szakmai ajánlások. Vizsgálatunk célja egy hazai sebészeti centrumban SPN miatt kezelt betegek klinikai adatainak elemzése és tapasztalataink összehasonlítása a nemzetközi eredményekkel. A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Sebészeti Centrumában 2004 és 2007 között SPN miatt pancreasresectión átesett 4 beteg adatait elemeztük retrospektív módon a klinikai adatok alapján. SPN miatt kezelt betegeink mindegyike nő volt, életkoruk 17–49 év. A preoperatív vizsgálatok, főleg a CT-kép alapján felállított SPN diagnózisát posztoperatív patológiai vizsgálatokkal igazoltuk. A mai napig folytatott utánkövetés szerint minden betegünk – a szükséges radikalitást biztosító, de lehetőség szerint szervmegtartó műtétet követően – tumormentes, és életminőségük is megfelelő. Saját tapasztalataink alapján a CT-vizsgálat alapján nagy valószínűséggel felállítható az SPN preoperatív diagnózisa. Az R0-resectiót biztosító, de csak korlátozott radikalitású műtét megfelelő kezelési stratégia az SPN megoldására.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Kristóf Dede, Tamás Mersich, Péter Nagy, Zsolt Baranyai, Attila Zaránd, István ifj. Besznyák, Sándor Faludi and Ferenc Jakab

Absztrakt

A májdaganatok terápiás lehetőségei közül a sebészi resectio átlagosan 40%-os, 5 éves túlélést, míg a májtranszplantáció (OLTX) ennél is jobb eredményeket biztosíthat. A betegek jelentős része azonban a daganatok száma, elhelyezkedése, disseminatio miatt alkalmatlan a beavatkozásra, és ez sokszor csak a sebészi feltárás során igazolódik. A klinikai, képalkotó és egyéb speciális preoperatív vizsgálatok mellett esetenként fontos szerep juthat a laparoscopiának mind a staging pontosításában, mind a resecabilitas megítélésében.

Retrosprektív módon elemeztük a malignus májelváltozás miatt műtétre került, laparoscopizált betegeink adatait. A 2000. január 1. és 2006. március 31. közötti időszakban az osztályunkon sebészileg májtumor miatt kezelt 310 beteg közül 39 betegnél végeztünk staging laparoscopiát. 22 (56%) esetben primer hepatocellularis carcinoma (HCC), 17 (44%) esetben májmetastasis miatt történt a beavatkozás.

A primer és a szekunder májdaganatokat vizsgálva a laparoscopizált betegek 70%-nál igazoltunk irresecabilitast. A resecabilisnak ítélt betegek esetében azonban csupán 50%-os volt a staging pontossága. Az irresecabilitas okaként legjobban a carcinosis tényét, valamint a daganat multiplex megjelenését lehetett igazolni laparoscopiával, a daganat centrális kiterjedését, a nagyerek invázióját nem jelezte kellő pontossággal.

A malignus májdaganatok preoperatív staging vizsgálatainak egyik eleme lehet a staging laparoscopia, és segíthet megelőzni egy felesleges laparotomiát, azonban minden májresectióra váró betegnél rutinszerűen nem ajánlott, válogatott betegcsoportban javasolható.

Restricted access