Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "preoperative investigation" x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: László Ságodi, Ákos Kiss, Emőke Kiss-Tóth and László Barkai

A hypospadiasis a férfiak második leggyakoribb veleszületett fejlődési rendellenessége. Etiológiája az esetek mintegy 70%-ában ismeretlen. A distalis hypospadiasis férfiakban a húgycső születési rendellenességén kívül a 46,XY karyotypussal járó szexuális fejlődési zavar enyhe formáját is jelentheti. A legtöbb urológus és endokrinológus szükségesnek tartja a részletes kivizsgálást azoknál a gyermekeknél, akiknél a proximális hypospadiasishoz kis phallus vagy gyengén fejlett herezacskó és le nem szállt herék társulnak. Jelenleg nincs egységes kivizsgálási ajánlás a hypospadiasisesetekre, így gyakran kivizsgálás nélkül végeznek maszkulinizáló műtétet. A szerzők az irodalmi adatok és a saját tapasztalataik alapján összefoglalják a hypospadiasis ellátásában, kezelésében felmerülő kérdéseket, így a preoperatív kivizsgálással, a maszkulinizáló sebészeti kiegészítő műtétekkel és a felnevelési nem eldöntésével kapcsolatos problémákat. Vizsgálati és kezelési tervet mutatnak be a proximális hypospadiasisesetek számára. Orv. Hetil., 2014, 155(28), 1097–1101.

Restricted access

Absztrakt

A vékonybélből kiinduló rosszindulatú daganatok igen ritkák, az összes rosszindulatú emésztőszervi daganat kevesebb, mint két százalékát teszik ki. Előfordulásuk gyakoribb coeliakiában (lymphoma), illetve egyes örökletes bélbetegségekben, mint Peutz–Jegher-szindróma, familiáris adenomatosus polyposis. A betegség legtöbbször tünetmentes, illetve az első panaszok megjelenésétől a diagnózis felállításáig rendszerint több hónap telik el. A rendelkezésre álló noninvazív, részlegesen invazív vizsgáló módszerek gyakran nem vezetnek megoldáshoz és műtéti exploratio során derül fény a betegségre. Cikkünkben az osztályunkon előforduló vékonybéltumorok előfordulásáról, kivizsgálásáról, műtéti ellátásáról írunk feldolgozva az elmúlt 3 év beteganyagát. Megjegyzendő, hogy mindegyik beteg intézetünk Sürgősségi Osztályán keresztül érkezett, tehát nem tervezett módon. A műtétet megelőző vizsgálatok csak a műtéti indikáció felállításában segítettek, pontos diagnózishoz egy esetben sem vezettek. A műtéteket sürgősséggel vagy halasztott sürgősséggel végeztük. Mindegyik esetben vékonybélresectio történt. Anyagunkban adenocarcinoma, non-Hodgkin-lymphoma, GIST fordult elő.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Péter Kupcsulik, Oszkár Hahn, Attila Szíjártó, Attila Zsirka, Tamás Winternitz, Péter Lukovich and Krisztina Fekete

Munkahelyünkön 2004–2014 között 273 elektív műtét történt benignus májelváltozás miatt. 83 esetben laparoszkópos (LAP) beavatkozásra került sor: cystafenestratio 52, májresectio 31 esetben történt. A LAP resectiókat hasonló demográfiai és klinikai jellemzőkkel bíró betegek nyitott műtéteivel összehasonlítva megállapítható, hogy a műtéti idő a LAP csoportban (113,7 perc) szignifikánsan hosszabb volt, mint a nyitott műtéteknél (89,5 perc), a kórházi ápolási idő viszont rövidebb (5,8 vs 9,1 nap). Posztoperatív szövődmény a LAP csoportban nem volt, nyitott műtétek után két sebgennyedés, egy UH-vezérelt drainezést igénylő epegyülem fordult elő. A nyitott csoportban 4, a LAP csoportban 3 beteg igényelt transzfúziót. Műtéti halálozás nem volt, reoperációra nem került sor. A közleményben részletezett műtéti technika biztonságos resectiót tesz lehetővé a máj nehezen hozzáférhető, 7–8. szegmentuma területén is. Az eredmények alapján a LAP májresectio megfelelő preoperatív vizsgálatok birtokában választható módszer májdaganatok sebészi kezelésére.

Restricted access

in peritoneal carcinomatosis. The American Journal of Surgery 2014; 207: 760–65 9 Yan TD, Morris DL, Shigeki K, Dario B, Marcello D: Preoperative

Restricted access