Search Results

You are looking at 1 - 10 of 38 items for :

  • "preterm delivery" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors:
Tibor Novák
,
Márta Radnai
,
Zoltán Kozinszky
,
Nándor Práger
,
László Hodoniczki
,
István Gorzó
, and
Gábor Németh

–741. 3 Novák T, Radnai M, Urbán E, et al. Periodontitis and its role in preterm delivery in the southeast region of Hungary. [A koraszülés és a periodontitis közötti összefüggések tanulmányozása a dél

Restricted access

A pozitív családtervezés célja a koraszülés és a veleszületett rendellenességek megelőzése. Az ebben az időszakban alkalmazott primer prevenciós modellek a gyakori halálokokat jelentő betegségek megelőzését is lehetővé teszik. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) küldetésének tekinti a prekoncepcionális egészség és így az anya és csecsemő egészségének fejlesztését. A jelen közlemény az intézet családtervezési osztályának gyakorlatát és az elmúlt hat év munkáját mutatja be. Orv. Hetil., 2012, 153, 1667–1673.

Open access

Az epesavmérés szerepe a súlyos terhességi cholestasis szülészeti ellátásában

The role of bile acid measurement in the management of intrahepatic cholestasis of pregnancy

Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Deli
,
Judit Tóth
,
Lea Csépes-Ruzicska
,
Olga Török
,
Zoárd Tibor Krasznai
,
Ágnes Mosolygó-Lukács
,
János Kappelmayer
, and
Rudolf Lampé

Bevezetés: A terhességi cholestasis a terhességek 1%-ában előforduló kórkép. Fennállása nagymértékben növeli a súlyos magzati szövődmények kialakulásának, így a koraszülésnek és a terminusközelben váratlanul bekövetkező, méhen belüli magzati elhalásnak a rizikóját. Célkitűzés: A hazánkban a klinikum számára a közelmúltban elérhetővé vált szérumösszepesavszint-méréssel kapcsolatos eddigi tapasztalataink összegzése és a terhességi cholestasis ellátása debreceni gyakorlatának bemutatása. Betegek és módszer: Retrospektív esetsorozatban vizsgáltuk a debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán 2020. szeptember és 2021. szeptember között kezelt súlyos cholestasisos várandósok adatait. Meghatároztuk az epesav-, a májenzim- és a bilirubinszintek statisztikai korrelációját is. Eredmények: 758 várandós 1258 szérummintájából történt epesav-meghatározás. 5 esetben (az összes eset 0,7%-a, a cholestasisos esetek 6,4%-a) súlyos (epesav 40–99 μmol/l), 7 esetben (0,9%, illetve 9,0%) igen súlyos (epesav ≥100 μmol/l) epepangás volt igazolható. A 12 súlyos cholestasisos várandós átlagéletkora 30,6 (21–43) év volt, közülük 7 volt primigravida. A betegek közül 5-nél állt fenn cholestasisra hajlamosító előzményi betegség. 6 beteg részesült urzodezoxikólsav-kezelésben, amely az epesavszintek jelentős csökkenését eredményezte. Súlyos cholestasisban az epesav–GOT (R2 = 0,14) és az epesav–GPT (R2 = 0,17) korreláció gyengének bizonyult (n = 45). Az epesavszintek postpartum hamar szignifikánsan javultak. A 12 beteg közül eddig 11 szült meg, és 13 újszülött született, 2/12 volt ikerterhesség. Az átlagos gestatiós kor a szüléskor 37 (33–40) hét volt. 3/11 koraszülés történt (27%). A terminusközeli szülések közül 7/8 (88%) szülésindukciót követően zajlott. Egyszer sem volt szükség elektív császármetszésre, és a vajúdás során mindössze 2/11 esetben kellett császármetszést végezni (18%). Intrauterin magzati elhalás nem következett be. Következtetés: A szérumepesav-mérés hatékony eszköz a terhességi cholestasis diagnosztikájában és követésében, a protokollalapú szülészeti ellátáshoz pedig nélkülözhetetlen. A közleményben bemutatjuk klinikánk epesavszinten alapuló terhességi cholestasis ellátásának gyakorlatát is. Orv Hetil. 2022; 163(20): 797–805.

Open access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors:
Salih Taskin
,
Emre Göksan Pabuccu
,
Ahkam Göksel Kanmaz
,
Korhan Kahraman
, and
Gülay Kurtay

J.G. Martin 1995 The association between polyhydramnios and preterm delivery Obstet Gynecol 86 389 391

Restricted access

Vaginal infections in pregnancy are associated with considerable discomfort and adverse pregnancy outcomes including preterm delivery, low birth weight and increased infant mortality and also predisposition to HIV/AIDS. This study evaluated the prevalence and factors associated with vulvovaginal candidiasis, trichomoniasis and bacterial vaginosis among women attending antenatal clinic at a hospital in Nigeria. A semi-structured questionnaire was administered and high vaginal swab samples were obtained from consenting pregnant women. The samples were processed following standard protocols. The prevalence of vulvovaginal candidiasis was 36%, while those of trichomoniasis and bacterial vaginosis were 2% and 38%, respectively. Infections were higher in the third trimester and many women admitted to practices that increase risk of these infections. Significant association was found between recent intake of antibiotics and vaginal candidiasis, same association was also found with bacterial vaginosis. Adequate investigation and prompt treatment will reduce the morbidity and attendant effects of these prevalent infections on mother and fetus.

Open access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors:
Dávid Ágoston Kovács
,
László Szabó
,
Katalin Jenei
,
Roland Fedor
,
Gergely Zádori
,
Lajos Zsom
,
Krisztina Kabai
,
Anita Záhonyi
,
László Asztalos
, and
Balázs Nemes

Women with renal disease, besides many dysfunctions, face increasing infertility and high-risk pregnancy due to uremia and changes of the hormonal functions. After renal transplantation, sexual dysfunction improves, providing the possibility of successful pregnancy for women of childbearing age. However, kidney transplanted patients are high-risk pregnant patients with increased maternal and fetal risks, and the graft also may be compromised during pregnancy; most studies report on several successive deliveries due to multidisciplinary team management. In clinical practice, the graft is rarely affected during the period of gestation. Fetal development disorders are also rare although preterm delivery and intrauterine growth retardation are common. For now, several studies and clinical investigations proved that, under multidisciplinary control, kidney transplanted female patients are also possible to have safe pregnancy and successful delivery. There are conflicting data in the literature about the prevention of complications and the timing of pregnancy. Herein, we would like to present some experience of our centre. A total of 847 kidney transplantations have been performed between June 1993 and December 2013 with 163 childbearing aged females (18–45 years) in our center. We report on three kidney transplanted patients who have given birth to healthy newborns. In our practice, severe complications have not been observed.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Kazy
,
Erzsébet Puhó
, and
Endre Czeizel

genital tract and subsequent preterm delivery and late miscarriage. Brit. Med. J., 1994, 308 , 295–298. Taylor-Robinson D. Abnormal bacterial colonisation of the genital tract and

Restricted access

A terhességi intrahepaticus cholestasis és a gestatiós diabetes mellitus összefüggése

Association between intrahepatic cholestasis of pregnancy and gestational diabetes mellitus

Orvosi Hetilap
Authors:
Magdolna Ozsvári-Vidákovich
,
Anikó Somogyi
, and
Klára Rosta

A gestatiós diabetes mellitus az egyik leggyakrabban előforduló terhespatológiai kórkép, mely a várandósságok 5–14%-ában jelenik meg. A terhességi intrahepaticus cholestasis a várandósság alatt előforduló májbetegségek között foglalja el az első helyet, 0,2–27%-os gyakorisággal. Irodalmi adatok alapján a két terhességi kórállapot egymáshoz való viszonyát vizsgáltuk meg összefoglaló közleményünkben abból a szempontból, hogy együttes jelenlétük hogyan befolyásolja a várandósság kimenetelét. A rendelkezésre álló kutatások azt igazolták, hogy a terhességi intrahepaticus cholestasis szoros összefüggést mutat a gestatiós diabetes mellitusszal. Az összefüggés hátterében a szérumepesavak glükóz-, illetve lipidhomeostasist moduláló szerepe húzódik, a farnezoid X-receptorhoz és a Takeda G-fehérjéhez kapcsolt receptor-5 regulációja révén. Mind a gestatiós diabetesnek, mind a terhességi cholestasisnak lehetséges magzati szövődménye a koraszülés, az akut légzési distressz szindróma és a méhen belüli elhalás. A terhességi intrahepaticus cholestasisban szenvedő betegek körében a gestatiós diabetes mellitus előfordulása gyakoribb lehet, és a két kórkép együttes jelenléte növelheti a magzati és az anyai szövődmények kockázatát, ezért ezek megelőzésére és kezelésére kiemelt figyelmet kell, hogy fordítson a várandósgondozást végző szakember. Orv Hetil. 2023; 164(21): 831–835.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gabriella Vida
,
Ilona Sárkány
,
Simone Funke
,
Judit Gyarmati
,
Judit Storcz
,
Valéria Gaál
,
Olga Vincze
, and
Tibor Ertl

Optimális esetben a 24–28. gesztációs hét közötti, igen éretlen újszülöttek olyan szülészeti intézményben születnek, ahol neonatalis intenzív centrum működik, így mind az akut, mind a hosszú távú ellátásukat magas színvonalon biztosítják. A PTE OEKK ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán 2000. január 1. és 2004. december 31. között 7499 újszülött született. A koraszülési frekvencia 20% (1499/7499), ezen belül az extrém alacsony gesztációs korúak aránya (≦28. gesztációs hét) 18% (272/1499), míg a 25. gesztációs hét alattiaké 3,2% (48/1499) volt. A túlélés a gesztációs hetek emelkedésével fokozatosan javul. Az életben maradt koraszülöttek későbbi életkilátásai és társadalmi beilleszkedése függ az olyan maradandó károsodásoktól, mint a látáscsökkenés, halláskárosodás, somatomentalis fejlődés zavarai, krónikus tüdőbetegség. A klinikán vizsgált alacsony gesztációs korú csoportban az összes fogyatékkal élő betegek aránya 15,3%. Döntő többségük a 25. gesztációs hétnél korábban született koraszülöttek közül kerül ki. A 26. gesztációs héttől a koraszülöttek több mint fele tartós károsodás nélkül éli túl az extrém éretlenség társuló problémáit. Megállapították, hogy a korai koponya-ultrahangvizsgálattal, szemészeti szűréssel, otoacusticus emissio mérésével jól prognosztizálhatók a maradandó károsodások, így lehetővé válik a korai kezelés.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Sára Zsigrai
,
Alexandra Kalmár
,
Gábor Valcz
,
Krisztina Andrea Szigeti
,
Barbara Kinga Barták
,
Zsófia Brigitta Nagy
,
Péter Igaz
,
Zsolt Tulassay
, and
Béla Molnár

Absztrakt:

A B9-vitaminhoz, vagy más néven foláthoz természetes és szintetikus formában juthatunk hozzá, főként zöldségfélék vagy folsavtartalmú táplálékkiegészítők fogyasztásával. Hozzájárul a sejtek megfelelő fejlődéséhez és osztódásához, ezáltal jelenléte nélkülözhetetlen bizonyos alapvető anyagcsere-folyamatok lejátszódásához. Környezeti tényezők, örökletes faktorok és az öregedés következtében fellépő szervezetszintű csökkenése genetikai, epigenetikai, valamint metabolikus változásokhoz is vezethet. Összefüggésbe hozható többek között a megaloblastos anaemia, különféle szív- és érrendszeri (például érelmeszesedés, stroke), szülészeti (például placentaleválás, spontán vetélés, koraszülés, velőcsőzáródási rendellenesség), neuropszichiátriai (például Alzheimer-kór, Parkinson-kór, depresszió) és daganatos megbetegedések kialakulásával. A vitamin a fent említett kórállapotok mindegyike esetén preventív hatású, azonban bizonyos daganatos megbetegedések szempontjából terápiás alkalmazásának ideje nagy körültekintést igényel, ugyanis a már fennálló rákelőző állapot progresszióját elősegítheti. Pótlása több mint 60 országban szabályozott keretek között folyik a lakosság minimális folsavellátottságának elérése és a folsavhiányhoz köthető kórállapotok megelőzése érdekében. Habár 1998-ban a táplálék dúsításának bevezetését aggodalom övezte a B9-vitamin karcinogenezisben betöltött feltételezett szerepe miatt, a jelenlegi statisztikai adatok nem támasztják alá ilyenfajta egészségkárosító hatását. Ellenben számos jótékony tulajdonsága mutatkozik meg, ami a kezdeményezéshez csatlakozó országok számának bővülését eredményezheti a közeljövőben. Amellett, hogy a folsav széles körben használt táplálékkiegészítő, az onkológiai gyógyászatban is előszeretettel alkalmazzák (leukovorin) egyes kemoterápiás szerek (például metotrexát, 5-fluorouracil) hatékonyságának fokozására. Orv Hetil. 2019; 160(28): 1087–1096.

Open access