Search Results
Húsz éves avarmanipulációs kísérlet hatásai barna erdőtalaj szén tartalmára és vízkapacitására: Síkfőkút DIRT Project
The effects of a twenty-year litter manipulation experiment on the carbon content and water retention capacity of the examined Luvisols: Síkfőkút DIRT Project
A talajok a szárazföldi széntároló rendszerek egyik legjelentősebb tagját jelentik, melyek szénelnyelése, illetve szénkibocsátása jelentős mértékben hat a klímára, ugyanakkor a klímaváltozás is befolyásolja a talajok szénraktározó képességét. Az avar produkció mennyiségi és minőségi változásai jelentősen befolyásolják ezeket a folyamatokat, azonban ezek mértéke, sőt időnként iránya sem ismert pontosan.
A klímaváltozás mellett a területhasználat változások is befolyásolják a talajba kerülő szerves anyagok mennyiségét és ezen keresztül számos egyéb talajfizikai, kémiai és biológiai paramétert. Ezeknek a hatásoknak a rendszerszintű vizsgálatát segítik a nemzetközi avarmanipulációs projektek, melyek azonos kezeléseket alkalmazva, de eltérő klímaviszonyok mellett vizsgálják a mesterségesen átalakított avar inputok hatását a talajrendszerekre. A Síkfőkút project területén, mely 2000-ben csatlakozott a nemzetközi DIRT projecthez, vizsgáltuk az avar input növekedésének és csökkenésének hatásait egy cseres tölgyes erdőben a talajok szén körforgalmára, illetve a vízháztartására. Ezeken a kutatásokon belül vizsgáltuk a kezelések talajaiban a talajnedvesség tartalmat, vízkapacitást és térfogatsűrűséget, valamint CNS analizátorral a talajok szerves szén tartalmát.
Eredményeink azt mutatták, hogy az avar produkció mennyiségi változása, éghajlati viszonyoktól függően, eltérően hat a talajok SOC tartalmának változásaira. A kezelésekkel modellezett avar produkció változások nemcsak közvetlen úton hatnak a talajok szerves anyag tartalmára, de közvetett módon a megváltozott mikroklimatikus viszonyok révén is befolyásolják a talajok szén és vízforgalmi viszonyait. A nagyobb avar produkció a szárazabb síkfőkúti erdőben növelte a talajok szén tartalmát (szemben a nedvesebb amerikai területeken tapasztalt visszaeséssel, vagy stagnálással) és magasabb szerves anyag tartalom társulva a vastagabb avartakaróval magasabb átlagos talajnedvességet és vízmegtartó képességet eredményezett az avar elvonásos kezelésekkel szemben. Ezek a hatások összefüggésben lehetnek azzal is, hogy az avarelvonásos kezeléseknél szignifikánsan magasabb térfogattömeg értékeket mértünk, ami a pórustérfogat csökkenését jelentheti ebben az esetben, csökkentve ezzel a talajban tárolható víz mennyiségét.
Az általunk végzett avarmanipulációs kísérletek nemzetközi kontextusában közelebb juthattunk a biogeokémiai ciklusok, ezáltal a mineralizáció és a humifikáció közötti összefüggések megértéséhez különböző erdőtípusokban és különböző klimatikus feltételek között.
Far from being “memoryless”, the phenomenal appearance of an ambiguous display depends in complex ways on the recent history of similar perceptions. Given several possible appearances, the continued dominance of one appearance mitigates against its renewed dominance at a later time. This “negative priming” effect is likely caused by neural adaptation. At the same time, continued dominance of one appearance mitigates in favor of its renewed dominance when stimulation resumes after an interruption. This “positive priming” effect may reflect some kind of neural facilitation. We have used a multi-stable, kinetic depth display to disentangle these positive and negative priming effects. We report that negative priming builds up and decays in seconds, whereas positive priming builds up in seconds and decays in minutes. Moreover, unambiguous displays induce negative, but not positive, priming. This difference, together with their disparate time-courses of recovery, render the two effects cleanly dissociable.
Far from being “memoryless”, the phenomenal appearance of an ambiguous display depends in complex ways on the recent history of similar perceptions. Given several possible appearances, the continued dominance of one appearance mitigates against its renewed dominance at a later time. This “negative priming” effect is likely caused by neural adaptation. At the same time, continued dominance of one appearance mitigates in favor of its renewed dominance when stimulation resumes after an interruption. This “positive priming” effect may reflect some kind of neural facilitation. We have used a multi-stable, kinetic depth display to disentangle these positive and negative priming effects. We report that negative priming builds up and decays in seconds, whereas positive priming builds up in seconds and decays in minutes. Moreover, unambiguous displays induce negative, but not positive, priming. This difference, together with their disparate time-courses of recovery, render the two effects cleanly dissociable.
. , Fox , E. ( 2002 ): Age differences and the identity negative priming effect: An updated meta-analysis . Psychology and Aging , 17 ( 3 ), 525 – 530 . 9. Goschke , T. ( 2000
465 Hermans, D., De Houwer, J., Eelen, P.: A time course analysis of the affective priming effect. Cognition and Emotion, 2001, 15 , 143
maturity . Acta Horticulturae . 549 . 99 - 104 . R IBALDA , R. , M ORÉ , J. C. & S ANA , J. , 1987 . The priming effect and the respiratory rate/compost dose ratio as compost
, P. H. & Van Diest , A. , 1987 . The rock-phosphate solubilizing capacity of Pueraria javanica as affected by soil pH, superphosphate priming effect and symbiontic N2 fixation . Plant and Soil. 100 . 135 – 147
Coping with syntactic complexity in English–Chinese sight translation by translation and interpreting students.
An eye-tracking investigation
encountered previously, and this pattern is generally processed faster due to the priming effect ( Bangalore et al., 2016 ). Previous studies have confirmed the existence of syntactic priming in both monolingual and cross-linguistic conditions (e
be motivated by a need to reduce cognitive load, but this may be related to frequency per se or to strategic actions. It may also simply be a natural part of bilingual processing, i.e. a priming effect. 3 Different from Example 3, Example 4
. 10.1111/1467-9280.00071 Tipper , S. P. ( 1985 ). The negative priming effect: inhibitory effects of ignored primes . Quarterly Journal of Experimental Psychology , 37A , 571 - 590 . 10.1080/14640748508400920 Treisman , A. M. , & Schmidt , H
