Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "professional nurses" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Abstract

Abstract

The burdens of caring and curing professions are increased in the female workforce by duties of child-rearing and serving a family as well.

Aim

the objective of our research was to study and compare future and present family and career plans of students, respectively active professionals (nurses and female doctors), related to their physical and mental health and conflicts.

Methods

our cross-section research was carried out among female nursing college students (N = 226), female medical students (N = 117), and among professional nurses and female doctors in hospitals (N = 409).

Results

students consider parallel their future family and workplace roles. The number of children planned is the same as in the general population, but female medical students would like to have more children than nursing students. Professional nurses and female doctors estimate high both the family and workplace roles. Role conflicts are interrelating with their career and life satisfaction, health condition, and the prevalence of psychosomatic symptoms. Their roles as a social model in health promotion are rather questionable, for their insufficient health and risk behaviours.

Conclusions

we can state that there is a considerable tension and contradiction in planned and actual roles of future and present female workforce of Hungary's health care system. In many cases they are unable to fulfil requirements based on their social engagement. Relevant handicaps of nursing college students and female professional nurses are more prevalent, therefore we propose further analytic and comparative research in the future.

Restricted access

A gyógyító- és ápolómunka fizikai és pszichés terheit női munkavállalók esetében fokozzák a gyermekvállalás és a családi szerepek ellátásából következő kötelezettségek. Célkitűzés: Kutatásunk elsődleges célja az volt, hogy megismerjük és összehasonlítsuk hallgatói és dolgozói szinten a diplomás ápolónők és orvosnők család- és karrierszerep(terv)eit, összefüggésben testi és lelki jóllétükkel, konfliktusaikkal. Módszer: Keresztmetszeti, önkitöltős kérdőíves vizsgálatainkat egészségügyi felsőoktatásban tanuló diplomás ápoló- (N = 226) és orvostanhallgató-nők (N = 117) körében, valamint fekvőbeteg-ellátásban dolgozó diplomás ápolónők és orvosnők (N = 409) körében készítettük. Eredmények: A hallgatónők leendő családi és munkahelyi szerepeiket egyaránt nélkülözhetetlennek tartják. Gyermekszámterveik nem térnek el a magyar populáció hasonló eredményeitől. Diplomás ápolónők és orvosnők számára fontosak a családi és munkahelyi szerepek. A szerepek közötti konfliktusok összefüggésben állnak a karrierrel és életúttal kapcsolatos elégedettségükkel, egészségi állapotukkal, pszichoszomatikus tüneteik prevalenciájával. Megállapítható, hogy egészség- és rizikó-magatartásuk nem kielégítő szintű. Következtetések: A leendő és a már magyar egészségügyi viszonyok között dolgozó egészségügyi diplomás nők szerepterveiben, szerepeinek ellátásában számos ponton feszültség figyelhető meg. Sok esetben nem kielégítő a társadalmi szerepeikből adódó kötelezettségek teljesítése. A diplomásápoló-hallgatók és dolgozók hátránya kifejezettebb, ezért fontosnak tartjuk további elemző és összehasonlító vizsgálatok végzését.

Open access

Az orvosi és ápolói hivatást gyakorló személyeknek számos problémával kell szembesülniük: magas munkahelyi elvárások, nem kielégítő munkakörülmények, a hivatást terhelő pszichés nehézségek, sokirányú szerepkötelezettségek. Jelen tanulmányunk hallgatónők, valamint végzett orvosnők és diplomás ápolónők szubjektív egészségi állapotát, pszichoszomatikus tüneteit vizsgálja, összefüggésben egészségmagatartásukkal, életmódjukkal. Módszer: keresztmetszeti vizsgálatainkat egészségügyi felsőoktatásban tanuló diplomás ápoló- (N = 226) és orvostanhallgatónők (N = 117) körében, valamint fekvőbeteg-ellátásban dolgozó diplomás ápolónők és orvosnők (N = 409) körében készítettük. Eredmények: megközelítőleg a dolgozók 60%-a legalább egy egészségi problémát jelölt meg. A szubjektív alapú egészségi állapot meghatározás statisztikai összefüggést mutatott a pszichoszomatikus tünetekkel (p<0,001), a pesszimista jövőképpel (p<0,001), a jelenlegi partnerkapcsolat miatt megélt problémákkal (p<0,001), a fizikai aktivitással (p<0,001). Megközelítőleg 40%-uk (a hallgatói felmérésben 47%) sportol hetente legalább egyszer vagy annál gyakrabban. A dohányzók aránya 16,7% (a hallgatói felmérésekben 22,9%) volt. Következtetések: eredményeink alapján megállapítható, hogy az egészségügyi felsőoktatásban tanuló hallgatónők és a magyar egészségügyi viszonyok között dolgozók számára az egészség nem jelenik meg számottevő értékként, egészségmegőrző magatartásuk kifejezetten alacsony szintű. Egészségmegőrző társadalmi szerepük hatékonysága egyértelműen megkérdőjelezhető.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Helga Judit Feith, Zsuzsanna Soósné Kiss, Ágnes Kovácsné Tóth, and Péter Balázs

Ismereteink szerint ez idáig nem történt olyan átfogó vizsgálat Magyarországon, amely egészségügyi felsőoktatásban tanuló hallgatók szociokulturális hátterét vizsgálta volna. Célkitűzés: Keresztmetszeti kutatásunk fő célkitűzése az volt, hogy megismerjük és elemezzük a leendő orvosnők, diplomás ápolónők és védőnők társadalmi hátterében megmutatkozó különbségeket. Módszer: Jelen kutatásunk orvostanhallgató-nők, valamint egészségügyi főiskolai karon tanuló hallgatónők között készült, a Semmelweis Egyetemen. Összesen 295 hallgatónőt vontunk be a kutatásba, értékelhető választ adott 68,08% ( n = 201). Az eredményeket az SPSS programcsomag segítségével elemeztük, leíró statisztikai megközelítésben. Eredmények: A felmérésben részt vevő hallgatónők számos szociodemográfiai jellemzőjében meghatározó különbséget tapasztaltunk. Az orvostanhallgató-nők nagyobb hányada diplomás szülők gyermeke, ugyanakkor a főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgatónők esetében ennek jóval kisebb az esélye. Nem találtunk ugyan statisztikailag alátámasztható különbséget a három hallgatói csoport családi állapotában, de megállapítható, hogy kevesebb diplomásápoló-hallgatónő volt férjezett, illetve élt élettársi kapcsolatban. Következtetések: A főiskolai hallgatónők, valamint az orvostanhallgatók szociokulturális hátterében megmutatkozó különbségek, az ebből következő társadalmi hátrányok nagyobb mértékben sújtják az ápoló- és védőnőhallgatókat, mint az orvostanhallgató-nőket.

Restricted access

Eeden C, Wissing MP. The prevalence of resilience in a group of professional nurses. Health SA Gesondheid 2011; 16: 1–11. 24 Fekete S. The risks of helper professions – the Helfer

Open access